1921. A Horthy-rendszer megszilárdulásának története (Veszprémy László Bernát könyvéről)

2021. szeptember 22. 11:03
Horváth Angelus
Huszárvágás blog
Horthy nagyon is értett a politikához, kiváló érzékkel.

„Horthy Miklóst jellemezve Veszprémy formabontó megállapításokra jut. Véleménye szerint meglehetősen hamisak azok a kortársaktól és az utókortól származó nézetek, melyek a kormányzó politikai analfabétizmusát, hozzánemértését hangsúlyozzák, s ezzel szemben az igazság az, hogy Horthy nagyon is értett a politikához, kiváló érzékkel – s igencsak skrupulusok nélkül (Veszprémyt olvasva: gátlástalanul) – helyezkedett, biztosította be hatalmát, és védelmezte azt.

Egy ügyes, ravasz, mozgékony, és a körülményekhez maximálisan alkalmazkodó, tehát vérbeli politikus képe bontakozik ki az olvasó előtt. Veszprémy szavaival: »A kormányzó brutális, kíméletlen és a hatalomhoz végsőkig ragaszkodó ember volt. A politika Machiavelli szerint nem más, mint a hatalom megszerzésének, megtartásának és sikeres gyakorlásának művészete. Ha Horthyt szembeállítjuk IV. Károllyal – aki morálisan már-már feddhetetlen ember, ám a fenti definíció szerint csapnivaló politikus volt –, nem meglepő, hogy kettejük konfliktusából a kormányzó került ki győztesen.« Illetve: »bizonyos, hogy remek színészi képességekkel is rendelkezett«.

Nem ezek ugyanakkor Veszprémy egyetlen, a jobboldali emlékezet számára tabudöntögetőnek tűnő megállapításai. Bethlen István kimondottan elvtelen hatalomtechnikusként tűnik fel, Prohászkát Ottokárt pedig többek között naplójába lejegyzett, a magyarságra nézve valóban nem túl hízelgő, sőt zavarba ejtő kijelentéseivel »szembesíti«. De vajon akkor Horthy »államférfi« volt-e? A »bethleni konszolidáció« szolgálhat-e mintául? S vajon Prohászka Ottokár »hungarizmusa« – amelynek semmi köze a Szálasi-féle nyilas rémlátomásokhoz – vajon csupán politikai termék lett volna?

Fotó: Fortepan/Bojár Sándor

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 27 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A csehek két világháborúból győztes hatalomként kerültek ki, jóllehet részt sem vettek azokban. Nekünk nem sikerült ez a mutatvány. Ha Horthy kiügyeskedi az országot a hadbalépéstől, Bulgária sorsát, akik hadiállapotban sem voltak a szovjetekkel, akkor sem kerülhettük volna el. A Horthy rendszer évtizedekig a gazdasági és politikai stabilitás példája maradhatott. Jellemző volt, hogy az ötvenes évek elején a Szabad Nép éktelen haraggal írt azokról a 'jobboldali szocdem' munkásokról, akik nem átallottak húsz éves fizetési cetlik és árcédulák mutogatásával uszítani az ötéves terv vívmányai ellen. Még a 'rendszerváltás' során is felmerült, jó vagy rossz értelemben, egy megreformált Horthy korszakkal folytatni ott, ahol annak idején abba maradt. De mindez már csak történelem, amiből tanulhatunk valamit, de a helyzetünk, megoldandó problémáink és lehetőségeink mások.

Horthy nem akart antiszemitának tűnni:

"Amikor a zsidók rendszerszerű üldözése elkezdődött, azt nem a németek, nem a magyar kiszolgálóik hajtották végre, hanem - a legmeglepőbben - maguk a zsidók."
(Tivadar Soros: Masquerade, Arcade Publishing, 2001, 16. old.)
Az apa emlékirataiból.

Volt zsidó holokauszt tagadás is:
„A budapesti zsidók azzal a vitathatatlan meggyőződéssel próbáltak élni, hogy Hitler megsemmisítő szándékai nem vonatkoznak rájuk. Ezek csak a vidéki zsidókra vonatkoznak és azokra, akiknek pajeszuk van.”
Forrás: Rafi Benshalom: We Struggled for Life, the Hungarian Zionist Youth Resistance During the Nazi Era (Az életünkért harcoltunk, a magyar cionista ifjúsági ellenállás a náci érában), Gefen, 2001, 125.old.

Arról nem is beszélve, hogy Horthy megtámadta a zsidó ölő kommunistákat:

Louis Rapoport: Stalin’s War against the Jews, The Doctor’s Plot and the Soviet Solution, The Free Press, 1990. (Sztálin háborúja a zsidók ellen, az orvosok összeesküvése és a szovjet megoldás.)
Ebből való a következő megállapítás:
A furcsaság az, hogy mialatt a világ figyelme náci Németország antiszemita törvénykezésével és zsidóüldözésével volt elfoglalva, Sztálin valójában semmisített meg 500,000 és 600,000 között zsidókat a Nagy Terror idején megölt 10 millió között. A zsidó áldozatok aránya valószínűleg a legmagasabb volt a Szovjetunió nemzetiségei között. (54.old.)

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés