Gondolatok a Magyarországról alkotott képről Németországban (1990-2021)

„A németországi média véleménymeghatározó ága nem kedveli Magyarországot. A magyar demokráciát több, mint egy évtizede azzal vádolja, hogy valójában diktatúrát épít vagy már azt működteti, és idegenellenes. E vád gyökerei a rendszerváltozás első éveibe nyúlnak vissza. A diktatórikus Magyarország mai képe arra hivatott, hogy balliberális értelemben befolyásolja a németországi és az Európai Uniós ideológiai-pártpolitikai csatározásokat.

A 2019. évi európai parlamenti és magyar helyhatósági választások nyomán mindegyre fokozódott a publicisztikai tudósítások és a hatalompolitikai érdekek összefonódása. A németországi sajtónyilvánosság túlnyomó része a magyarországi ellenzéknek szurkol, tehát hozzá kíván járulni Orbán Viktor bukásához. Ezért a 2022. évi magyarországi parlamenti választásig bizonyára tovább növekszik a németországi Magyarország-kép ideológizálásának a mértéke – a minőségi újságírás kárára.

A vélemény ellentétjébe fordul

A legújabb kori magyar-német kapcsolatok történetének sajátos jelensége, hogy Magyarország a késő Kádár-korszakot jellemző jóindulatú megítélése éppen akkor szenvedte az első csorbát, amikor az ország felkerekedett a demokráciába. 1990 környékén a Magyarországról alkotott kép egy új eleme bukkant fel a német publicisztikában: az ifjú magyar demokráciának egyre inkább arra kényszerült, hogy igazolja magát.

A háttérben a XX. század első negyedétől hagyománnyá vált Magyarországi belüli kultúrharc zajlott két, a balliberális - jobboldali konzervatív mintázatba illeszkedő, jól tetten érhető azonossági jegyeivel korábban és vélhetően ma is a konfliktusokkal terhelt zsidó-keresztény viszonyba ágyazott két szellemi irányzat között.”

Nyitókép: Horst Galuschka / DPA / AFP