Meglepő kijelentés volt Jézustól, hogy az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor az ő teste és vére

2021. szeptember 12. 8:31

Hodász András
Telex
Ez annyira húzósan hangzott még a lelkes követőinek is, hogy sokan közülük egyszerűen elhagyták őt, azt gondolván, hogy őrült.

„Mi az az eucharisztia?

Ha a katolikus egyház legfurcsább tanításait kéne csokorba szedni, biztos vagyok benne, hogy hosszú lenne a lista a cölibátustól kezdve a melegházasság elutasításáig.

Az eucharisztia valószínűleg keveseknek jutna eszébe, pedig ha tudjuk, hogy mit jelent, nem kevésbé tűnhet furcsának, hogy a 21. században felnőtt emberek hisznek benne. Az eucharisztia, vagyis a katolikus szentmisében kiosztott kenyérdarabka, ugyanis hitünk szerint annak a Jézus Krisztusnak a valóságos teste, aki kétezer évvel ezelőtt a Földön járt, és kereszten meghalt értünk. Amikor azt írom, hogy »valóságos teste«, akkor azt értem alatta, hogy a katolikusok szerint ennek a kenyérnek a fogyasztása tulajdonképpen misztikus és fizikális egyesülés Jézussal. Extrémnek hangzik, tudom, de ahhoz képest, hogy hisszük, hogy a látható világot egy felsőbb intelligencia teremtette néhány milliárd évvel ezelőtt, aki azóta is befolyással van az életünkre, igazából semmiség.

De miért hisszük, azt, amit hiszünk?

Akik felületesen ismerik a Bibliát, azok általában meg vannak győződve, hogy Jézus folyton a szeretetről beszélt. Akik kicsit jobban elmélyedtek benne (értsd: legalább egyszer kinyitották), azok számára feltűnhetett, hogy ennél sokkal több témát érintett, és ezek közül nem egy nagyon is furcsának tűnhet a ma embere számára. Beszélt arról, hogy aki benne hisz, annak örök élete van, és arról is, hogy szeretnünk kell azokat, akik minket bántanak, sőt, oda kell tartanunk a másik orcánkat is, meg hogy az adókat rendesen be kell fizetnünk.

A top három meglepő kijelentés közül az egyik azonban bizonyosan az, hogy az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor az ő teste és vére. Ez annyira húzósan hangzott még a lelkes követőinek is, hogy sokan közülük egyszerűen elhagyták őt, azt gondolván, hogy őrült. Pedig nagyon is koherens, amit mond, és ezt most megpróbálom röviden elmagyarázni.

Jézus, aki maga is zsidó származású volt, ebben a kulturális környezetben kezdett beszélni arról, hogy ő az igazi áldozati bárány, aki feláldozza magát mindenki bűnéért, egyszer s mindenkorra feleslegessé téve az ószövetségi állatáldozatokat. Hitünk szerint ezt meg is tette nagypénteken a keresztfán, aminek kicsit szenzációhajhász, hollywoodi feldolgozását láthattuk néhány éve a mozikban, Mel Gibson rendezésében. Ilyen értelemben Jézus maga lett az áldozat, és maga lett, aki az áldozatot bemutatta. Mivel pedig ő az utolsó vacsorán a kenyérről és a borról mondta, hogy az ő teste és vére, a katolikus vallás – ami mélyen a zsidó vallásban gyökerezik – az állatáldozat helyett kenyér és bor áldozatáról beszél.

A történelem folyamán a katolikus Egyházban kialakult az eucharisztia tiszteletének számos, »szentmisén kívüli« formája: liturgikus ünnepek (»úrnapja«), szentségimádások (az oltáriszentség előtti szemlélődő ima), litániák, áldások, körmenetek. Ezek rendszerint akkor kaptak nagyobb szerepet, amikor az egyház úgy érezte, hogy veszély fenyegeti az eucharisztiába vetett hitet, például a reformáció során, amely megkérdőjelezte Jézus valóságos jelenlétét az ostyában.

A szentmisében tehát ez a hittétel válik jelenvalóvá számunkra, és éppen ezért hívjuk szentmiseáldozatnak és nem istentiszteletnek, hiszen a pap a kenyeret és a bort áldozza fel, Jézus szavait követve: »Ezt cselekedjétek az én emlékezetemre«. Az a kenyér tehát, amit a szentmisében kiosztunk, az eucharisztia, számunkra hitünk legfontosabb igazságának emlékezete, és egyszersmind megjelenése. Maga a megtestesült második isteni személy, Jézus Krisztus Megváltó misztikus teste. Ezért hajtunk térdet előtte, ezért készülünk bűnbánattal a vételére, ezért nem vehetik magukhoz azok, akik nincsenek teljes közösségben a katolikus egyházzal, és legfőképpen ezért rendezünk nemzetközi kongresszust róla. Ez a világesemény nekünk tehát abban segít, hogy mi is jobban megértsük az eucharisztia lényegét, és talán – ha ügyesek vagyunk – a programokon keresztül a nem hívőknek is érthetőbbé tegyük ezt a hittitkot.”

Nyitókép: MTI/Komka Péter

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 119 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Nem tudom, azért egy paptól az ember várna néhány értelmes mondatot.
Például arról, hogy az Újszövetség lényege az átváltozás / átváltoztatás. De nem csak "szimbolikusan", hanem valóságosan. "Valóságos Isten a valóságos Istentől".
A kánai menyegző, az úrvacsora, vagy a feltámadt Jézus megjelenése a tanítványok előtt, aki a zárt ajtón keresztülmenve jelenik meg előttük. Ez mind az átváltozás / átváltoztatás.
Az ember, aki mint a régi templom lerombolódik, hogy átváltozva, Isten szerint megszülessen. Hogy a halálunk az átváltozás a feltámadással.
Mondjuk ezt nem én gondolom, meg nehéz lenne valakinek is elhinni, hogy a legbonyolultabb teológiát, filozófiát néhány zsidó halász dobta volna össze, hanem Isten adja a tudtunkra.
Hodász atya elvben minden nap kimondja a szentmisében ezt.
Jó lett volna, ha erről tájékoztatja a Telex nevű izé olvasóit.

Amúgy a zsidó gyökerek kétségtelenek a kereszténységben, teljesen nyilvánvalóan. A kérdés nem ez, hanem az, hogy a zsidó vallás az emberiség EGÉSZÉNEK kultúrkincsén alapul, például a sumérok annak a nem történeti részét (tehát a teológiai részét) már megalkották.
Ez természetesen nem von le semmit az Ószövetség isteni eredetéből, ahogy az Ószövetség léte sem von le semmit az Újszövetség isteni eredetéből. Azonban ez utóbbiban a törzsi kollektivizmus helyett megjelenik a modern ember, mint individum, akinek az üdvözülése (átváltozás) egyedi, nem törzsi.
Pontosabban nem megjelenik, hanem eljön Jézus és elmondja, hogy ezt így kell.

Akinek füle van, hallja meg!
A keresztény individualizmust remekül írja meg Bulgakov a Mester és Margarita nevű apokrif evangéliumban. Pilátus kérdésére, hogy "mi az igazság" Jézus valami egészen meglepőnek tűnő dolgot válaszol: az igazság az, hogy fáj a fejed, magányos vagy, csak egy kutyád van, boldogtalan vagy, tévesen élsz. Pilátus, mint az emberiség egy része megérti az üzenetet, hogy a megváltás az egyes ember tévedésének a helyretétele. Az más kérdés, hogy mire vagyunk emberként képesek, vagyis nem vagyunk képesek ebben a világban javítani. De az átváltozásunk lehetőségét Jézus hordozza, hitünk szerint a halál után is.

Több évtizede vagyok az állomáshelyemen, s minden vasárnapi mise előtt 5-6 mondatban elmélkedem az Oltáriszentségről. Nem ismétlem önmagamat, de mégsem értem még a kifejtés végére...Itt most nem kisérlem meg a kifejtést, magyarázatot, csak arra utalok, hogy hit előzetes nyitottsága nélkül lehetetlen a megértés. Ha mégis némi támpontot adni akarnék, akkor szent Pálra hivatkozom: Jézusban testi mivoltában is ott van az Isten teljessége. Feltámadása után 40 napon át konkrétan LÁTTÁK az apostolok, hogy mit is jelent Jézus léte: valóságos testben, de a Szentlélek által adott élő-mennyei maradandóságban. Az eucharisztia persze ebből a perspektívából is értelem fölötti marad, de már támaszt kapott az ésszerű hit. Amúgy pedig elvileg soha semmi nem bizonyítható mindenkit kényszerítő erővel. Én-megismerek-valamit: tehát az én szerepe, a szabad befogadás soha nem kapcsolható ki!

Válaszok:
packó | 2021. szeptember 12. 12:08

Miért is? Mert nem említi meg Vezéredet, mint a nép felkent vezetőjét??

Hát, azért ez értelmezés kérdése, h. mi az antiszemitizmus.

Ha az utóbbi 75 év magyar történelmét nézem, azt kell mondanom, mindenki jobban jár, ha a XIX. sz. második felében a K-ről tömegesen betelepültek néhány száz km-rel tovább mennek Nyugat felé.

Nincs az a fantasztikus produktum, ami fölérne a Magyarország elleni hírveréssel kinn, a "kormányzással" bent.

Az természetesen elvileg helytelen, ha egyes emberek cselekedeteinek, hatásuknak, megítélését kivetítjük a közösségükre, de az emberi elme gyakorlatilag így működik. Ezen meg nem nagyon lehet segíteni. Olyan ez, mint A keresztények, A cigányok, A németek és így tovább.

El is olvastad, mit mond? Ugye nem?

Jobb lenne, ha néha olvasnád az Újszövetséget is.

Mi a kifogásod teológiailag? Sorold!

Nem ott mondta először, műveltkém. Olvass több Újszövetséget.

Ez gyenge volt, ugye te is tudod?

Ez egy nagyon jó cikk, Hodász atyától. Nem tudom, hogy miért kapott ennyi diszlájkot.

Félreértetted ezt a mondatát. Nem az utolsó vacsoráról beszélt Hodász atya. Hanem Jn6-kor elhangzottakról. Erre magadtól is rájöhettél volna.

"az utolsó vacsorán elfogyasztott kenyér és bor az ő teste és vére. Ez annyira húzósan hangzott még a lelkes követőinek is, hogy sokan közülük egyszerűen elhagyták őt, azt gondolván, hogy őrült."

56Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne....
59Ezeket mondta, amikor Kafarnaumban, a zsinagógában tanított.
66Ettől kezdve tanítványai közül sokan visszahúzódtak, s többé nem jártak vele. Jn 6,56

Mi ezzel a problémád? Te mást gondoltál? Jézus, mint ember zsidó volt. Pont.
A kereszténység szerinted honnan lett? A gólya hozta?

Ez neked szól!
"Akik felületesen ismerik a Bibliát,"

Miért mást szólítasz fel erre, miért nem magadra vonatkoztatod?

Valaki felvilágosította egyszer, hogy két Noé történet van. Simán lehülyézte az illetőt, hogy nem is igaz.
Na akkor hogyan olvassa ez a Szentírást, amire másokat folyamatosan felszólít, ill. megjegyzi, hogy a vele szemben kritikát megfogalmazók nem olvasták, ki sem nyitották, nincs is nekik.

Hodász atya a Szentíráshoz és egyben a katolikus tanításhoz hűen magyarázza nektek a Szentírást.

Teljesen félreértitek Hodász atyát. Egy kissé jobban el kéne mélyednie annak a Szentírásban aki kritikát fogalmaz meg egy teológiát 7+ Olaszországi 2 éves tanulást követően felszentelt papnak.

Ez kimaradt. Ezt olvasd el. Akkor megérted, hogy miről beszélt.

Sulammit 2021. szeptember 12. 20:53

Szerintem meg olvasd újra!
Ne engem, hanem Bulgakovot! Lehet, hogy akkor másképpen látod.
:-)

Galileában vegyes lakosság élt. Zsidók is, de többségében pogányok.
Jézus tanítványai is galileaiak voltak, kivéve Júdást.

Fülöp találkozott Natánaellel és elmondta neki: „Megtaláltuk, akiről Mózes törvénye és a próféták írnak, a názáreti Jézust, Józsefnek a fiát.” „Jöhet valami jó Názáretből?” – kérdezte Natánael.

Újabb vita a Messiás eredetéről.
E szavak hallatára a népből némelyek így beszéltek: „Valóban ez a Próféta!” Mások meg: „Ő a Messiás!” De voltak, akik így vélekedtek: „Hát jöhet a Messiás Galileából? Az Írás szerint Dávid családjából s Betlehem városából kell a Messiásnak jönnie.”

A zsidók azért várják még mindig a messiást, mert nem azt kapták amit vártak.
Elsősorban politikai vezetőt vártak, aki megszabadítja őket a római elnyomástól.
Most olyat, akit Izajás próféta megjövendölt.
Úgy mondják, ha kinéznek az ablakon és teljes békességet látnak, akkor jött el a messiás.
Szerintem itt fonódik össze a két vallás, és Krisztus második eljövetelére értelmezem.
Azt azért ne hagyd figyelmen kívül, hogy a zsidó Jézus zsidó tanítványokat választ.
Zsidó emberek követik,- farizeusok is - persze vannak közöttük pogányok is. Az első keresztények zsidók voltak. Jézus édesanyja zsidó volt, nevelőapja zsidó volt, zsidó vallásban nevelkedett, betartotta a zsidó előírásokat, törvényeket, ünnepeket amit Isten adott a zsidó népnek.
Amit a farizeusok raktak rájuk, azokat nem, - szombati gyógyítás, stb.

Az Ószövetség az Újszövetségben lesz nyilvánvalóvá.
Az Újszövetség pedig, az Ószövetségben van elrejtve.
Nem szabad az egyiket a másiktól függetlenül szemlélni.

Zavar az amit az Ószövetségben olvasol? A zsidók történelmeét olvasod. Emberi megnyilvánulásokat, kendőzetlenül. Ilyen ma is az élet.
Az Újszövetségben is olvashatsz árulást, gyilkosságot, kínzást, halált, feltámadást.
Olvasd el az Apostolok Cselekedeteit, Pál leveleit, az apostoli leveleket és találsz bennük is ilyeneket.

Amikor az emberek látták a csodajelet, amelyet Jézus végbevitt, így beszéltek: „Bizonyára ez az a próféta, akinek el kell jönnie a világba.” Jézus észrevette, hogy körül akarják venni, erőszakkal meg akarják tenni királynak, azért visszament a hegyre, egyedül. Jn 6,14-15

„Bizony, bizony, mondom nektek – felelte Jézus –Nem azért kerestek, mert csodajeleket láttatok, hanem mert ettetek a kenyérből és jóllaktatok."

Aki hallja ezeket a mondatokat ma, az is minimum elgondolkodik a másik józan eszén. Nem csoda, ha megbotránkoztak rajta a nem közvetlen tanítványai is.
A zsidók szerint a Lélek a vérben van. Ezért is megbotránkoztak rajta. A hívő zsidók ma sem ehetnek, pl. véreshurkát, de mindent kóserül esznek, ami az állat kivéreztetését jelenti.
Jézus pedig azt mondja, hogy egyék meg őt! Persze, hogy megbotránkoztak szegények és sokan elhagyták.
A 12 nem hagyta el és a 72 sem.

Bizony, bizony, mondom nektek: Aki hisz bennem, annak örök élete van. Én vagyok az élet kenyere. Atyáitok mannát ettek a pusztában, mégis meghaltak. Ez a mennyből alászállott kenyér, aki ebből eszik, nem hal meg. Én vagyok a mennyből alászállott élő kenyér. Aki e kenyérből eszik, örökké él. A kenyér, amelyet adok, a testem a világ életéért.” Erre vita támadt a zsidók közt: „Hogy adhatja ez a testét eledelül?” Jézus ezt mondta rá: „Bizony, bizony, mondom nektek: Ha nem eszitek az Emberfia testét és nem isszátok a vérét, nem lesz élet bennetek. De aki eszi az én testemet, és issza az én véremet, annak örök élete van, s feltámasztom az utolsó napon. A testem ugyanis valóságos étel, s a vérem valóságos ital. Aki eszi az én testemet és issza az én véremet, az bennem marad, én meg benne. Engem az élő Atya küldött, s általa élek. Így az is élni fog általam, aki engem eszik. Ez a mennyből alászállott kenyér nem olyan, mint az, amelyet atyáitok ettek és meghaltak. Aki ezt a kenyeret eszi, az örökké él.” Jn 6, 47-59

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés