Libanonban nincs működőképes kormány azóta, hogy az előző kabinet lemondott, miután egy 2020 augusztusában bekövetkezett robbanás sok emberrel végzett, és hatalmas területet letarolt Bejrútban. Michel Aun államfő tavaly októberben Szaad Haríri volt miniszterelnököt bízta meg kormányalakítással, ám a tárgyalások kudarcba fulladtak. Elemzők ezt részben az Aun és Haríri közt feszülő ellentéttel magyarázzák, és rámutatnak arra, hogy a libanoni politikai élet súlyos megosztottsága tovább mélyíti a válságot.
Borrell elmondta: az Európai Unió kész segíteni a reformokat a közel-keleti országban, de csak azt követően, hogy az egyezséget kötött a Nemzetközi Valutaalappal (IMF).
A főképviselő szerint csak az IMF-fel kötött megállapodás mentheti meg Libanont a pénzügyi összeomlástól.
Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió Tanácsa nem zárja ki a szankciók lehetőségét sem, de inkább eltekintene tőlük, bár a válasz a libanoni vezetéstől függ. Franciaország áprilisban korlátozta a belépést területére a belpolitikai válságért felelős libanoni vezetők számára. Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter akkoriban azt mondta: Párizs tárgyal uniós partnereivel a válság megoldását hátráltató libanoni politikusokra gyakorolt nyomás fokozásáról.
(MTI)