Az elárvult liget

III. évfolyam 23. szám | Meta - Budapesti történetek
2021. június 10.
Nemrég elkezdett újjáéledni, előtte évszázados sínylődés volt a sorsa: a Kőbányához tartozó, ámde a főváros mindenkori mostohagyerekének számító Népliget történetének epizódjait villantjuk fel.

Nizalowski Attila írása a Mandiner hetilapban.

A Népliget Budapest mostohagyereke. Fél évszázada minden krónikása meg nem valósult tervekről, avulásról szól. Még a Wikipédia is nála tartotta fontosnak megemlékezni a futóbolondokról, négy sort szentelve azoknak, akik szerint a Ferencvárosban fekszik.

Holott Kőbányán terül el, a Kőbányai út, a Könyves Kálmán körút, az Üllői út és a vasút által ölelve. Területe 1,3 négyzetkilométer, ami 30 százalékkal nagyobb a Város­ligetnél. A 19. század közepén még nem ért ide a város, kopár buckák és gödrök borították. Illetve marhajárás, sertésólak és nagy sertéstó, amelyekről ma már nem tudni, hogy micsodák, de lehet, hogy kár nélkülük élnünk. A parkot gondos kezek 1855 felé ültették be illatos akáccal, és hála a közellenségnek számító kiváló mézelőnek, megfogták a homokot. 1868-ban Sárkány József faiskolát létesített benne, Pecz Ármin kertész pedig óriási rondót álmodott belé lovagolni, sétálni, csónakázni vágyóknak. Pénz híján nem valósult meg a terv, ám 1871-ben Londonban kitüntetéssel jutalmazták, ami nem kis dolog, ismerve az angol kertkultúrát. Talán ez is az oka, hogy néhány év múlva Ilsemann Keresztély angol tájképi kertté formázta. A séta- és kocsiutakkal, ötszázféle lombhullató fával és cserjével ékesített park 1896-ra készült el. Legfőbb látványossága az óriási orgona- és császárfagyűjtemény volt, amely tavasszal pompába borította a parkot és a szíveket.

Ahol sok az ember, ott gyorsan megveti a lábát az üzlet is. A századforduló után nem sokkal már építmények sokasága állt a zöldben. Mutatványosbodegák, cirkusz, színkör, bábszínház, lövölde, sörcsarnok és hasonlók. Itt működött Európa második legnagyobb hullámvasútja, mert ükapáink még nem féltek a legjobbak lenni. Ekkor tolták ki a park határait a Kőbányai útig. Az Újligetnek nevezett részen csoda történt, mert növényritkaságok helyett ide már őshonos fajtákat ültettek. Sajnos a város azóta ismét bekebelezte ezt a részt.

A húszas évektől országos és európai motorversenyeket rendeztek a sétányokon, 1935-ben pedig kialakították a díszteret és a Lengyel sétányt. Utóbbi ma is megvan virágokkal és Pankotai Farkas Béla alkotásával, a légionista szobrával. Itt vigyázni kell, mivel nem a Magyarországon (vagy másutt) harcoló lengyel légiósokról van szó, hanem az 1920-as lengyel–bolsevik háborúban küzdő magyarokról.

Nyitóképen: Autóverseny a Népligetben 1969-ben. Fotó: Fortepan / adományozó: Kereki Sándor 

Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés