Gacsályi Sára írása a Mandiner hetilapban.
„Ha nem tetszik, mehettek az ombudsmanhoz” – hallottam gyerekkoromban nagyon sokszor. Hozzám hasonlóan sok ezer gyerek nőhetett fel az országban úgy, hogy értesült a gyerekjogok létezéséről, de arról, ténylegesen mit jelent e fogalom, nem sokat tudott. Ezt Benyusz Márta gyermekjogi szakértő saját tapasztalatával támasztja alá: „Nemrég tartottam egy előadást a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen arról, hogy az ókori Athénban miként valósulhattak meg a gyerekjogok. Az elején megkérdeztem a harmincfős hallgatói csoportot, hányan hallottak tizennyolc éves koruk előtt arról, hogy vannak jogaik. Négyen tették fel a kezüket, és közülük egy tanuló volt, aki az iskolában hallott a témáról. Siralmas számok ezek harminc évvel az ENSZ gyermekjogi egyezményének elfogadása után, amely kimondja, hogy minden gyereket edukálni kell e téren. Ráadásul nemcsak a gyerekek, legtöbbször a szülők sem hallanak a gyermekjogokról.”