A háború nem egy számítógépes játék, a teljes kontroll illúzió

2021. április 16. 9:27

Demkó Attila
Ma7.sk
Ukrajna teljes felbomlása nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban.

Meg is adtuk az interjúnak a kezdőlökést! Ukrajna megszűnéséről, vagy a formálódó orosz-kínai szövetségről gondolom nem csak egy politikai thriller kontextusában érdemes beszélni.

Ukrajna teljes felbomlása nyilván nem reális, további bomlás, további gyengülés azonban benne van a pakliban.  A jelenlegi helyzet szerintem nem eszkalálódik idáig, de a jövőben előfordulhat olyan szituáció, amelyben az oroszok úgy érzik majd, nincs már veszítenivalójuk és megindulnak a geopolitikailag számukra fontos régiók felé. Ez azonban nem egész Ukrajna.

Ukrajna NATO- esetleg EU-csatlakozása nem akadályozhatja meg ezt a bomlást?

Amíg Oroszország elég erős ahhoz, hogy megszállva tartson ukrán területeket, addig a NATO és EU tagság lehetetlen. De nem csak ez akadályozza meg Kijevet az EU-csatlakozásban. Sokan elfelejtik, hogy Ukrajna egy nagyon szegény, de nagy, a megszállt területeket leszámítva is 37 milliós ország. A hétmilliós, messze nem ennyire szegény Szerbiát, vagy a 3,3 milliós Boszniát nem tudjuk felvenni jelenleg az Unióba. Mennyi esélye lehet Európa legszegényebb országának? Ukrajna sok évtizedes távolságban van az Uniótól, háború ide vagy oda. A NATO-csatlakozásnak pedig legfeljebb akkor van esélye, ha Oroszországban valami egészen radikális változás következik be.

Putyin helyett más lesz az elnök?

Nem erre gondolok, az az Ukrajnához való hozzáálláson nem változtat majd. Sokan félreértik, de az Ukrajnához való orosz viszonyulás nem személyektől függ. Az az igazság, hogy Oroszországban nincs olyan komoly politikus vagy stratégiai gondolkodó, aki elfogadná Ukrajna NATO-csatlakozását.  Ez nem a Putyin-rendszer jellemzője. Jelcin idején ugyanúgy téma volt, mihez kezdjenek nem csak Szevasztopollal vagy a Krímmel, hanem Ukrajnával is.

Az orosz nemzeti önkép alapvetéseiről van szó, érdemes ezzel kapcsolatban Szolzsenyicint olvasni. Kijev mint város is az orosz nemzeti tudat része. Az orosz történelemből sem lehet Kijevet kiradírozni, nem is akarják és nem is fogják soha.

Mi a helyzet a stratégiai érdekekkel?  Az ukrán-orosz határ több mint kétezer kilométernyi.

A Fekete-tenger feletti uralomhoz a Krím elengedhetetlen, azt pedig Moszkva nem kívánja kiengedni a kezéből. Ahhoz, hogy Oroszország megőrizze nagyhatalmi státuszát, szükségük van, így vagy úgy, Kelet- és Dél-Ukrajnára is, kell a lakosság, kell az ipar, kellenek az erőforrások. A Szovjetunió szétesése óta sem sikerült maradéktalanul pótolni az Ukrajnában elvesztett hadiipari kapacitásokat és technológiai tudást. Azt kell megérteni, hogy az orosz-ukrán kapcsolatok alakulása szerint változik az orosz stratégiai érdek.

Ha Kijev beáll a sorba és nem megy továbbra is szembe az orosz érdekekkel, a Donbaszt visszakaphatja, ha ellenséges, Moszkvának lehet, hogy nem lesz elég az, amit eddig megszerzett.

A szárazföldi kapcsolat már nem olyan fontos, a Kercsi szorosban megépült a híd, de a Krímnek továbbra is vízre van szüksége, ahhoz pedig kell a Dnyeperből induló csatorna. És még egy dolog fontos, a Dnyeszter-mellék feletti orosz uralom.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én is hiszek abban, hogy ez nem a Kína által kirobbantott III. világháború, sőt elhiszem a denevérleves meg a tobzoskakígyó meséjét is meg azt is, hogy Vuhanban békés célú koronavírust fejlesztettek sok (kínai, brit, cseh, dél-afrikai, amerikai, brazil stb) változatban.
Az ukránokat is csak békeszerető célzattal fertőzik a kínaivírussal.

kínaivírus=örökbéke
(a temetőben)

Ki is oktatod a román tartótisztedet, hogy a román nacionalizmus a XVIII. századtól napjainkig milyen csúnya dolog?

,,nehogy már kiakadjunk egy-két civil hullán, ha a nemzeti eszme a tét,,
Te lennél az egyik civil hulla?

Már megint összemosod a nacionalizmust a sovinizmussal, pedig az utóbbi inkább rád és a hozzád hasonlókra vonatkozna.

Kitűnő elemzés. Alátámasztja, hogy valójában nincs és a konfliktus kirobbanásakor sem volt orosz fenyegetés az EU és a NATO országaival szemben. És alátámasztja azt is, amit harminc éve érzünk és látunk, hogy a kommunisták által húzott belső határok mentén függetlenné vált Ukrajna nem életképes állam. A nyugati lakossága a kétszáz évvel ezelőtti nagyot mondó és hőbörgő kezdeti nacionalizmus állapotában van, a keleti és a középső kevert területek orosz etnikai tudatú népessége pedig nem kíván ebben részt venni. Tudjuk, hogy a nacionalizmusok beérése és lehiggadása lassú történelmi folyamat. A nacionalista keleti oroszok fellázadtak, a kevésbé öntudatosak kivárnak vagy elvándorolnak. Oroszország nem mondhat le a kelet-ukrajnai oroszok támogatásáról, de számára csak a tenger feletti ellenőrzés a stratégiai kérdés. A konfliktus és a patthelyzet tehát hosszú távra adva van, kivéve, ha Ukrajna nem omlik össze gazdaságilag és emiatt vissza nem tér önként az orosz érdekszférába.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés