Iskolanyitás: rettegnek a szülők, de mit gondol a virológus?

2021. április 13. 17:00
Senkinek sem ideális a digitális oktatási rendszer, a szülő és a gyermek is vágyik a régi megszokott életére, de biztos, hogy az iskolanyitásnak most van itt az ideje? – teszik fel a kérdést a családjaikat féltő szülők. Rusvai Miklós virológus is óvatosságra int, ám szerinte a gyerekek semmivel nem lesznek nagyobb veszélyben az április 19-i esetleges iskolanyitás után, mint voltak a húsvéti szünet előtt. Sőt, a helyzet csak javult azóta, hiszen egyre több az oltott, ezért egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a fertőzés terjed.

„Korainak tartom a jövő heti nyitást, mert nagyon rosszak az itthoni számok. Féltem a gyermekeimet, mert ez a mutáns már nem a tavaszi. Féltem magunkat, féltem a nagymamát, aki az első oltásnál jár, féltem a testvéremet, aki őssejtátültetett és naponta hordjuk a Szent Lászlóba” – osztja meg a jövő hétfői esetleges iskolanyitással kapcsolatos aggodalmait egy, a Mandinernek nyilatkozó kétgyermekes budapesti édesanya.

A közösségi oldalak is hemzsegnek a hasonló szülői véleményektől: „Sokkal biztonságosabb az online oktatás jelen helyzetben. A tanárok így is tanítanak, a gyerekek tanulnak! Sokkal jobban féltem őket, mint egy ilyen vírus idején iskolába engedni őket. Tavaly nem volt ennyi napi fertőzött és elhunyt, mégis online volt.”  Egy másik édesanya úgy fogalmaz, hogy „ úgy mehetnek majd a gyerekek iskolába, hogy közben teli vannak a gyerekkórházak covidos betegekkel, a szülők nagy része nincs oltva, a gyerekek egyáltalán nem. Ez

nagyon elkeserítő, a tehetetlenségtől megőrül az ember.”

És arra panaszkodik, hogy a PDSZ csak a középiskolások számára „harcolta ki” a későbbi iskolanyitást, de az általános iskolásokat és családjukat magukra hagyták. 

Nem ideális az online oktatás, de most az idő nyitni?

„Senkinek sem ideális a digitális oktatási rendszer, a szülő és a gyermek is vágyik a régi megszokott életére, kellenek a szociális kontaktok. De biztos, hogy az iskolanyitásnak most van itt az ideje?” – teszi fel a kérdést lapunk megkeresésére egy kétgyermekes fővárosi édesanya. Szerinte is korai a nyitás, főleg úgy, hogy véleménye szerint nincs garancia az osztályokon belül a szülők kollektív felelősségvállalásra. Mint kifejti, az osztályban náluk a zárt közösségi csoportban próbálkoztak azzal a szülők, hogy felmérjék, hányan estek át a covidon fél éven belül, és hányan kaptak oltást – magyarán, hogy hányan védettek a családjaikban –, ám a szülők alig harmada válaszolt a kérdésre, erre alapozni így nem lehet.

„A többség nem érzi, hogy ez is a kollektív felelősségvállalás része kellene, hogy legyen. Addig, amíg bárki következmény nélkül behurcolhatja az iskolába a vírust, onnan a másik hazaviheti és továbbadhatja a családtagjainak,

nem érezzük a létjogosultságát a nyitás kérdésének.”

Nincs mérlegelési lehetősége a szülőknek

Szerinte az is nehezíti a helyzetet, hogy a szülők számára nincs alternatíva. Ha nyit az iskola, menni kell, mindössze öt nap hiányzást igazolhatnak évente. Bizonyára ez a lehetőség – tekintettel a járványhelyzetre – már sok diáknál kimerülőfélben van. „Amíg nyílnak a gyermek posztcovid osztályok, amíg

vannak pedagógusok, akik megtagadják az oltást,

amíg a gyermekekre nézve nincs egységes védelmi stratégia és a szülőt az égvilágon senki és semmi nem segíti egy esetleges komplikált betegség-lefolyás során, addig ideális esetben a szülők kezébe is tehetnének némi döntési lehetőséget” – véli.

Kiemeli ugyanakkor, ennek ellenére nem gondolja, hogy a tanév végéig el kellene húzni a digitális oktatást, csak jó lenne, ha volna a szülőknek mérlegelési lehetőségük. 

Ez a négy édesanya nincs egyedül kétségeivel, sőt, egy online felmérése szerint a szülők háromnegyede nem tartja biztonságosnak az iskolák április 19-i újranyitását. Azt, hogy a szülőket mennyire foglalkoztatja ez a kérdés, mi sem mutatja jobban, mint az, hogy a Szülői összefogás gyermekeink jövőjéért kérdőívére két és fél nap leforgása alatt több mint 85 ezer válasz érkezett.

Hogy mennyire indokolt a szülők félelme? Ennek igyekeztünk utánajárni.

Egyre fiatalabbak betegszenek meg

„Nagyon nehéz ilyenkor jót mondani” – kezdi a beszélgetést Rusvai Miklós virológus. Mint kifejti, a szülőket megijeszti, hogy a megbetegedettek és a kórházban lévők átlagéletkora folyamatosan lefelé tolódik. Ez pedig nemcsak azért van, mert most, hogy az idősebb korosztály jó része védve van, jobban odafigyelünk a gyerekekre, hanem ténylegesen is több arányaiban a covid-fertőzött köztük, mint korábban. „A brit mutáns agresszívabb, az idősebbeket már megvédtük az oltással, ha nem így történt volna, még sokkal több lenne a halott és a lélegeztetőgépen lévő” – hangsúlyozza.

Kiemeli ugyanakkor, hogy

a vírus továbbra is itt van, s áldozatokat talál a középkorúak és a fiatalkorúak között.

Márpedig, mivel ez a variáns 60-70 százalékkal gyorsabban terjed – ez az arány a gyerekek esetében is ennyi –, jóval magasabb arányban halnak meg, és betegszenek meg fiatalok, mint az őszi, és a tavaly tavaszi hullámban. 

Felhívja a figyelmet ugyanakkor arra is, hogy tavaly ősszel, és idén januártól egészen március 8-ig volt jelenléti oktatás. „Vegyük tehát figyelembe azt is, hogy a gyerekek semmivel nem lesznek nagyobb veszélyben most, az április 19-i esetleges iskolanyitás után, mint voltak a húsvéti szünet előtt, sőt, a helyzet csak javult azóta, hiszen egyre több az oltott, ezért egyre kisebb a valószínűsége annak, hogy a fertőzés terjed” – mutat rá.  

Vakcina a gyerekeknek

Már nyáron lesz vakcina a fiatalkorúaknak, a nyár második felében, a következő iskolaév szeptemberében pedig már gyermekek számára is várható oltóanyag a virológus szerint.

„A következő tanévnek már úgy vághatnak neki az általános- és középiskolások, hogy lesz vakcina”

– emeli ki.

Arra a kérdésünkre, hogy mire számít, mennyire fognak ódzkodni a szülők attól, hogy beadassák a védőoltást a gyerekeiknek, azt válaszolja, hogy „annál nagyobb meggyőző erő, mint ami most van, nem kell”. Mint kifejti: egyre több a fiatalkorú beteg és sajnos a halottak között is egyre többen vannak. A napokban dőlt meg a szomorú rekord, eddig 16 éves volt a covid-fertőzés következtében elhunyt legfiatalabb beteg, azóta sajnos 14 éves serdülő is életét vesztette a kór következtében. „Ez is mutatja, hogy ők sem védettek” – nyomatékosítja.

MTI/Szigetváry Zsolt

Posztcovid-szindróma és rizikófaktorok a gyerekeknél

És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a gyerekek között is vannak hosszútávú következményei a covid-betegségnek. Akár a felnőtteknél, náluk is kialakulhatnak a mentális állapotot, a szívizomzatot, vagy a légzőszervet érintő elváltozások. Hozzáteszi, hogy ezt a felnőttek esetében már egy éve tudjuk, de a gyermekek esetében most körvonalazódik, hiszen eddig a brit mutáns terjedését megelőzően nem volt ilyen nagyszámú fiatalkorú eset. Márpedig a kettő együtt, azaz az agresszívebb mutáns és az az egyébként örvendetes tény, hogy az idősek nagy része védve van, sajnos veszélyeztetettebbé teszi a gyerekeket és a fiatalkorúakat. 

A gyerekeknél is ugyanazok a kockázati tényezők, mint a felnőtteknél, csakhogy a gyerekek között szerencsére ezeknek a hajlamosító tényezőknek az előfordulási aránya más – mondja Rusvai Miklós. Míg a felnőtteknél a szív- és érrendszeri betegség az elsődleges rizikófaktor, addig ennek az előfordulása a gyerekeknél viszonylag ritka. Az eddigi megfigyelések szerint a gyerekeknél

az elhízást, a cukorbetegséget és a légúti krónikus betegségeket, különösen az asztmát érdemes kiemelni kockázati tényezőként.

A tény, hogy a gyerekek a covid vektorai, a brit mutáns esetén még inkább igaz. Vagyis a felnőttek növekvő átoltottsági aránya miatt egyre inkább egyéb légúti fertőzések terjedésére hasonlít a koronavírus: először a gyermekek betegszenek meg, majd ők viszik haza a fertőzést a családba. Vannak, akik azt állítják, hogy az új koronavírus-variánsok gyermekeken keresztül szóródnak szét, ám Rusvai Miklós szerint ez nem igaz, hiszen nem magasabb a fiatalabbaknál a vírus mutációs hajlandósága. „Minden megfertőződöttben kialakulhat mutáció, tehát a gyerek ebből a szempontból nem kockázatosabb, mint a felnőtt” – szögezi le. 

Kiemeli ugyanakkor, hogy a „korosztályi lépcsőzetesség” a fiatalkorúak között is érvényes, nevezetesen: minél idősebb a kiskorú, annál hajlamosabb arra, hogy tünetesen, vagy súlyos tünetekkel betegedjen meg, tehát a korral arányosan nő a veszélyeztetettség, és ez az élet első 20 évében is igaz. 

Arra a kérdésünkre, hogy mikor lenne ideális az iskolanyitás, Rusvai Miklós azt mondja, egy tavaly tavaszihoz hasonló zárlattal azonnal megszűnne a járvány, márpedig a járványtani szempontok ezt mondatnák. Csakhogy

egy ilyen zárást már nem bírnánk el, térdre kerülne az ország.

Hozzáteszi, nyilván minél később nyitnak az oktatási intézmények, annál jobb, csakhogy mivel nemcsak járványtani szempontok mellett születnek a döntések, nehéz megmondani, ez mikor lenne ideális.  

Ne menjünk el az olyan szempontok mellett sem, minthogy sok család megélhetési gondokkal küzd, mert a digitális oktatás, vagy a kisebb korú gyermek nem megoldott felügyelete miatt nem tud dolgozni, rosszabb esetben pedig emiatt veszti el a munkáját. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy az online tanulás hatékonysága messze elmarad a jelenléti oktatás hatékonyságától. Sok szülő attól tart, hogy egy év teljesen kiesik a gyerek oktatásából. S ami még kiemelten fontos: a gyermekek pszichés állapota is nagyon komolyan megsínyli a bezárkózást és a kortársaktól való távollétet.

„A gyerekek már lassan megőrülnek itthon, és mi is egy kicsit tőlük”

– mondja egy apa, akinek a családja könnyebb helyzetben van, mivel a nagyszülők megkapták mindkét oltást, így nyugodt lelkiismerettel merik hozzájuk küldeni a csemetét. Mint mondja, sokat elmond a gyermekek lelkiállapotáról, hogy ilyen kitörő örömmel még karácsonykor se látogatják a nagyszülőket.

Egy ugyanakkor biztos: bármikor is nyitnak az iskolák, mindig lesznek olyanok, akik berzenkedni fognak emiatt. Ahogy olyanok is, akik a nyitást sürgetnék.

Összesen 235 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most álltam fel a TV elől, megnéztem kedvenc csatornám, a Heti TV híradóját. Elhangzott, hogy a Weizmann Intézet szerint Izraelben a nagy fokú átoltottság nyomán közösségi nyájimmunitás alakulhatott ki, aminek következtében további nyitások várhatóak, például sor kerülhet a maszkviselés eltörlésére is.

Izrael előttünk jár, s a jó példa követését kézzel-lábbal gátolja a magyarországi balliberális ellenzék. Izraelben tovább nyithat a gazdaság, normalizálódhat a közösségi tér.

Az itteni balliberálisok miért nem akarják ezt? Miért akarják az oltásellenességgel fenntartani a fertőzés kockázatát, miért akadályozzák a szolgáltatások teljes körű szabaddá válását, a vendéglátóiparban érintettek munkához, jövedelemhez való jutását, miért veszélyeztetik a pedagógusok, a gyermekeink életét?

Mert már iskolás gyermekek is szorulnak intenzív ellátásra. A gyilkos balliberálisok miatt.

Navigare necesse est, vivere non est necesse, vagyis: hajózni muszáj, élni nem.

Nyitni kell, mert nem lesz mit, nem lesz kivel, mivel.

A minél szélesebb körű és mielőbbi oltással egyetértek, támogatom, szükségesnek tartom, de óriási hibának, veszélyesen korainak tartom a nyitást. A kormánynak sürgősen meg kell változtatnia a döntését. A most oltott pedagógusok és a diákok védelme is ezt diktálja. Nyissanak a középiskolákkal egyidőben.

Aki bármilyen okból fél a gyereket iskolába küldeni, javaslom: hívja fel a gyerekorvost és közölje, hogy a gyermeknek megy a hasa/hány/lázas/akármi. Már küldi is az igazolást az iskolának.
Lemarad az anyaggal? Le. De tessék eldönteni, hogy akkor most veszélyes az iskola vagy sem. Ha veszélyes, akkor ennyi plusz macera bőven megéri.
Szívesen.

Mi ér többet?
Egy pedagógus vagy egy bolti eladó, pénztáros élete?
Vagy senki nem viheti haza a vírust, amikor kenyeret vesz?

Miért nem írnak arról, hogy a FED, vérrögképződéses esetek miatt felfüggesztette a Johnson használatát az USA-ban? Belgium is felfüggesztette addig, amíg az EMA nem foglal állást. Johnson érkezett ugye hazánkba is.

A tárgyilagosság megköveteli, hogy most egyetértsek Veled.

Nagyon bízom abban, hogy 22-ben a normalitás -értsd alatta a mai kormányt -győzni fog az abnormalitás - lásd az ellenzék egészét - felett. Élhető haza marad minden itt élő ember számára, megőrizve európai kulturális, nemzeti, vallási azonosságát, a mai sokszínűségét, pluralizmusát, gazdagságát.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés