Jóban, aztán rosszban: így veszett össze a baloldali kutatást pénzelő Bige László Csányival

Kereki Gergő írása

***

Ahogy sorozatunk első részében már jeleztük, 2008-ban, éppen a gazdasági világválság előestéjén nagyon megromlott Bige László és az őt korábban sok évig segítő OTP-vezér, Csányi Sándor viszonya. „Bige cégei sokáig remekül felfutottak, de egy komoly és a hitelező banokokkal nem egyeztetett árfolyam -fedezeti ügyletsorozat vesztesége miatt a vállalkozó sokat vitázik a hazai bankszektorral” – írta a Figyelő 2009 januárjában, egy Csányi üzleti ügyeivel foglalkozó nagy összeállításában.

A lényeg az, hogy amikor a Péti Nitrogénművek hitelszűkébe került, akkor – a gyárat már korábban 14 milliárd forinttal hitelező – Magyar Fejlesztési Bank sietett Bige László holdingja segítségére. Mivel 2008-2009 fordulóján a válsághírek és a magyarok elszegényedése uralta a híreket, kevesebb figyelmet kapott az a néhány cikk, amelyben Marnitz István, a Népszabadság újságírója beszámolt azokról a kormányzati vitákról, amelyek a tízmilliárdos Bige-hitelt kísérték a Gyurcsány-kormányban. Érdekesség, hogy 2008. december 17-én a Bigéhez hasonlóan Szabolcs-Szatmár-Bereg megyéből érkező szocialista politikus, Veres János pénzügyminiszter jelentette be a kormányzati segítségnyújtást.

Bige végül úgy kapott a válság közepén 10 milliárdos segítséget, hogy például a több, mint másfél millió devizahitelesnek nem nyújtott érdemi mentőövet a Gyurcsány-kormány.

Sőt, 2010. október 17-én az Európai Bizottság kimondta: túl alacsony kamaton kapott a baloldali kormány idején állami hiteleket Bige László műtrágyagyára.

Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos 2011 júliusában jelentette be, hogy feljelentést tett a Központi Nyomozó Főügyészségen a péti társaságnak nyújtott állami hitelgarancia és kezességvállalás ügyében hűtlen kezelés és jogosulatlan gazdasági előny megszerzése miatt. Budai Gyurcsány felelősségét is vizsgáltatta volna, ahogy erről akkoriban lapunk is beszámolt.

Mindenesetre, 2009 elején a péti üzem újraindulhatott, és néhány éven belül egyenesbe is jött. Bige pedig sosem látott pénzügyi magasságokba emelkedett. 2011-ben már 50 millió eurót hozott nekik egy londoni kötvénykibocsátás, majd az említett év szeptemberében egy összegben előtörlesztette a péti Nitrogénművek Vegyipari Zrt. a  Magyar Fejlesztési Bank (MFB) által nyújtott kölcsönöket a kapcsolódó díjakkal és kamatokkal együtt. Sőt, Szakonyi Péter a Napi Gazdaságban 2012 januárjában már arról írt, hogy „három év alatt megháromszorozta árbevételét és adózás utáni eredményét is a Bige Holding”. A cég árbevétele 2011-ben 140 milliárd, profitja pedig 30 milliárd forint volt.

Bige legfeljebb azon búslakodhatott céges ügyei kapcsán akkoriban, hogy Csányival szemben újabb vereséget szenvedett el. 2012 márciusában a Fővárosi Törvényszék jogerősen elutasította a Nitrogénművek Zrt. által az OTP Bank ellen benyújtott 25,2 milliárdos kártérítési keresetet. A műtrágyakirály a 2012-es gazdaglistán 110 milliárd forintos vagyonával így is harmadik lett, 2013-ben pedig egyenesen a második helyre lépett előre, egyetlen év leforgása alatt 20 milliárd forinttal növelve vagyonát. 

Bigét ekkoriban már csak egy ember előzte meg a leggazdagabb magyarok közt: Csányi Sándor.

Nyilván anakronisztikus lenne azt mondani, hogy törvényszerű volt összeütközésük, de miután mindketten a mezőgazdasági szektorban növelték befektetéseiket, és ekkoriban került eladósorba a magyar agrárium egyik aranytojást tojó tyúkja, a KITE, a két milliárdos egyaránt harcba szállt a nádudvari cégért.

A piacvezető cég megszerzése érdekében Bige lépett először, és 2013 októberében már arról nyilatkozott a Figyelőnek, hogy „a szerződést aláírtuk, és a pénzt a megállapodás szerint letétbe helyeztük. Megvesszük a 100 százalékot”. Utóbbival a nagyvállalkozó a kisrészvényesek kivásárlására célzott, a letétbe helyezett összeg pedig 20 milliárd forint volt. Az ügyletet a Gazdasági Versenyhivatalnak (GVH) is engedélyeznie kellett volna adott ponton, és érdekes, hogy Bige már ekkor számolt az ellenérdekeltek lobbijával, ugyanakkor nem tartott attól, hogy megakadályozzák a KITE megszerzésében.

Nem lett igaza. A vállalat dél-dunántúli regionális központját vezető Guba Sándor ugyanis túllicitálta Bigét, és 23 milliárd forintért megvette a Bige által megcélzott 81 százalékos tulajdonrészt. Résztulajdonosként Gubának elővásárlási joga volt ezekre a részvénycsomagokra, és ebbéli minőségében a GVH vizsgálata sem fenyegette. „Természetesen” Gubának nem volt ennyi pénze, és már ekkoriban lehetett arról olvasni a sajtóban, hogy mögötte az OTP és Csányi Sándor állhat. Guba ügyvédje ugyanakkor 2013. október 16-án a Népszabadságnak leszögezte: a hitel nem az OTP Banktól származik.

Bige László válaszul kártérítési pert lengetett be az ellenajánlatot jóváhagyó KITE-tagoknak.

A KITE mindenesetre már 2013 novemberében stratégiai együttműködésre lépett az OTP-vel. Bige a Figyelőben élesen reagált: „amihez a bank vezetője hozzányúlt (Csányi Sándor – a szerk.), az ez idáig mind veszteséges volt. A magyar mezőgazdaság szereplői csodájára járnak, miként lehet ilyen jó mezőgazdaságú években, amikor mindenki nyereséges, rekordokat dönteni a veszteségtermelésben. A nyilvános mérlegek alapján sokmilliárdos veszteség áll minden évben mögöttük. Ez nem biztató a KITE dolgozói számára. Ha ez a cég gyorsan nem is tud tönkremenni, de négy éven belül a dolgozói létszám és az árbevétel a mostaninak szerintem csak a fele lesz.”

Lapunk megvizsgálta, bejött-e Bige pénzügyi jóslata. A cég árbevétele 2013-ban 200 milliárd forint volt, 2017-re viszont 268, majd 2019-re már 301 milliárd forintos volt. Bár 2013-as létszámadat nem áll rendelkezésünkre, az tény, hogy 2016 januárja és 2021 januárja között a KITE alkalmazottainak száma 1025-ről 1544 főre emelkedett.

A tranzakciót követően a nádudvari cég megszüntette az együttműködését Bige péti műtrágyagyárával. Csányi három vállalata végül 2015 nyarán kérte a GVH engedélyét ahhoz, hogy önálló irányítást szerezhessenek a KITE Mezőgazdasági Szolgáltató és Kereskedelmi Zrt. felett. A GVH hozzájárulása az ügylethez az említett év októberében érkezett meg, Bige pedig végül nem tett jogi lépéseket. 

Csányi egyébként 2014 novemberében a KITE logisztikai központjának átadóján, Orbán Viktor miniszterelnök jelenlétében „válaszolt” Bigének: „Külön öröm, hogy sikerült a KITE tulajdonlását megóvni egy olyan vállalkozótól, aki bizonyos területen meglévő monopóliumát felhasználva útonállással, az ágazatban megtermelt jövedelem nagy részének kiszivattyúzásával, a partnerek közötti piaci kooperáció helyett (...) a valódi verseny megakadályozására, törvénytelen és egyoldalú szerződéses feltételek elérésére használja fel pozícióját, veszélyeztetve a teljes ágazat versenyképességét.”

Címlapkép: MTI Fotó: Balázs Attila