Hangsúlyozták: a címlap minden újságosbódén, hirdetőoszlopon és az újság honlapján is látható volt. Mindezt adventi időszakban, amikor a vallásos – valamint a nem vallásos, de a keresztény kultúrát magukénak valló – emberek karácsony ünnepére készülnek. Azt írják a beadványban, hogy a címlap a keresztény szimbólumokat a vallásos érzületet sértő, indokolatlanul bántó módon a harácsolás és a pénzimádat jelképeiként beállítva ábrázolta. Ez pedig – folytatódik az érvelés – lényegében a keresztény jelképek kigúnyolása és gyűlöletkeltés. A beadvány kitér az ügyet vizsgáló bíróságok, köztük a Kúria álláspontjára is, amely szerv azt rögzítette: a vitatott címlap alapvetően az ott ábrázolt közéleti szereplők, politikusok személyére, tevékenységére vonatkozó éles véleménynyilvánítás volt, amelyet az érintettek közszereplőként tűrni kötelesek – írta meg a Magyar Nemzet.
Az Alkotmánybíróságon tehát a sor, hogy döntést hozzon az ügyben, a kérdés pedig leginkább úgy fogható fel, miképpen viszonyul a véleménynyilvánítás szabadsága a vallásszabadsághoz – írják.
(Magyar Nemzet, Médiapiac)