Az Európai Parlament ragaszkodik a jogállamisági mechanizmushoz

2020. december 15. 13:23
Az Európai Parlament nyomást igyekszik gyakorolni az Európai Bizottságra, hogy hagyja figyelmen kívül a jogállamisági mechanizmus kapcsán múlt csütörtökön kötött politikai alkut.

A jogállami fékről az EU27-ek vezetői által elfogadott nyilatkozatot „tartalmilag feleslegesnek” nevezi, az abban foglaltakat „az Európai Bizottságra nézve a végrehajtás során nem tartja jogilag kötelezőnek” és kilátásba helyezi a sürgősségi eljárás kezdeményezését az Európai Bíróságnál az a négypárti állásfoglalás-tervezet, amelyről szerdán készül szavazni az Európai Parlament – írta meg hétfőn este a Bruxinfo. 

Az Európai Néppárt, a Szocialisták és Demokraták, a Liberálisok és az Európai Zöldek által előterjesztett állásfoglalás-tervezet már az Európai Tanács jogszabályok értelmezéséhez való jogát is elvitatja és arra figyelmezteti a másik két intézményt, hogy számos jogi eszköz áll a rendelkezésére az uniós jog érvényesítésének kikényszerítésére. 

„Az Európai Bizottságra a törvény mindig és minden körülmények között kötelező, mert ez a törvény”

A négypárti szövegtervezet felhívja a figyelmet arra, hogy „a jogállami rendelet alkalmazását, célját és tárgyi hatályát” egyértelműen meghatározza a szóban forgó rendelet jogi szövege, és „az Európai Tanács rendeletről elfogadott következtetéseinek tartalma felesleges”– írja a Bruxinfo.

„Ezért az Európai Tanács által elfogadott bármilyen politikai nyilatkozat nem szolgálhat jogszabály értelmezésére, miután annak értelmezése egyedül az Európai Bíróságra tartozik” 

– áll az állásfoglalásban.

Az EP az állásfoglalásban azt is meg fogja erősíteni, hogy amennyiben egy tagállam keresetet nyújt be az Európai Bírósághoz, „a Parlament védelmébe veszi majd annak érvényességét a bíróság előtt és elvárja, hogy a Bizottság a Parlament álláspontja mellett lépjen fel támogatólag”. Ebben az esetben – fogalmaz a szövegtervezet – az EP sürgősségi eljárást fog kérni az Európai Bíróságtól – számol be a Bruxinfo.

A nyilatkozat tehát egyértelműen a Bizottság elnöke számára készült, kizárólag rajta múlik, hogy tartja-e magát az Európa Tanács által jegyzett megegyezéshez, mert annak nincs kötelező jogi ereje rá nézve. A nyilatkozat arra igyekszik rávenni Ursula von der Leyent, hogy az Európa Tanács ajánlását figyelmen kívül hagyva az eredeti, a Parlament által támogatott szigorú verziót hagyja jóvá a jogállamisági mechanizmus kapcsán. Emlékeztették őt arra is, hogy a Bizottságot a Parlament választotta meg, így elszámolással is a Parlament irányába tartozik. Ugyanakkor ennek az állásfoglalásnak – hasonlóan az Európa Tanács állásfoglalásához –  szintén nincs semmilyen jogi kényszerítő ereje.

Összesen 436 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Az ep és a minelnökök tanácsa között megy a harc. Az ep olyan jogköröket akar magának, ami nem illeti meg őt.
Ursula eddig gyengének bizonyult. Szép lehetőség javítani. De nagyon nehéz......

Hulljon darabokra, ha ennyire akarják.

Elolvasva a Bruxinfó és a portfolio.hu írását arra a következtetésre juthatunk, hogy az EP elindította a harcot az Európai Egyesült Államok nevű projekt megvalósítása, a tagországok szuverenitásának felszámolása érdekében, az állam- és kormányfők tanácsának megszüntetésére.
Nagy hiba volt az EP létrehozása és ekkora döntési jog átadására.
Amennyiben az EUB javukra ítél az egyben az alá-fölé rendeltségre is döntő hatással lesz, megerősítve az EP jogkörét, mellyel az EP zöld utat kap a projekt, Soros György álmának a megvalósításához. A tagállamok vezetőinek pedig csak annyi lehetőségük lesz, hogy abban döntenek maradnak az EU-ba vagy kilépnek.

Az nem lehet, hogy Soros aponak ne legyen a zegesz foldon igaza!
A megvalasztott kormanyfok kevesebbet szamitananak, mint az innen-onnan odaszalajtott Donathannak?

Az EP tévedésbe van, mert nem az a kérdés, hogy alkothat e rendeletet az EP, hanem az: felülírhatja e az Alapszerződésben foglaltakat.
Amennyiben az EUB arra a következtetés jut, hogy az uniós pénzek védelmét biztosítják a jelenleg hatályos jogszabályok, rendeletek, és az EP rendelete ellentétes az Alapszerződéssel, akkor az EP rendeltét meg kell semmisítenie.
Persze tudjuk van az igazság és van a jogszerűség, mely utóbbi mögött ott van a láthatatlan törvény.

Az EP-t létre sem kellett volna hozni, mert az Európai Unió szuverén tagállamok szövetsége, így az unió nem állam. Ennek következtében parlamentre sincs szüksége. Helyette kiváló szakemberekre van szükség, akik a döntés-előkészítő munkát elvégzik, hogy az állam- és kormányfők dönteni tudjanak. Majd elvégzik a végrehajtás ellenőrzését és mulasztás esetén javaslatot tesznek a szankcionálásra.
Az EP-ben résztvevő képviselők 80 %-a erre alkalmatlan.

,,Szarakodnak? Jó! Akkor a parlament nem hagyja jóvá! És a déli államok szopni fognak. Pontosítok! A Magyar parlament. ,,

Tévedsz.
Az uniós költségvetés tekintetében a tagországok parlamentje nem szavaz.

„a Parlament védelmébe veszi majd annak érvényességét a bíróság előtt és ELVÁRJA, hogy a Bizottság a Parlament álláspontja mellett lépjen fel támogatólag”.

Az idézetben a Bizottság alatt Ursula von der Leyen által vezetett bizottság értendő és nem a bíróság (EU):

Szerintem ők is tudják. Azért egy minelnoknek sokkal nagyobb társadalmi felhatalmazása van, meg NT az ép képviselőknek.
Reméljük, a minelnökök és a bizottság nem hagyja magát.
Most megint eldől, merre megy az EU?

igy igaz, letrehoztak ezt a semmire se jo vizfejet, ami a sajat hasztalansagat potcselekvessel igyekszik leplezni, amivel tobbet art, mint ha nem csinalna semmit

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés