A második világháború után a kommunista rezsim a rekonstrukció helyett a történelmi értékek lerombolására törekedett. Fodor Gergely kormánybiztos, a Nemzeti Hauszmann Program első embere szerint az Orbán-kormány elkötelezett abban, hogy visszaépítse a ledózerolt épületeket – és a gyarapító korszakok szellemiségét.
Sal Endre írása a Mandiner hetilapban.
A második világháború számtalan sebet ejtett a budai Váron. Súlyosan megsérült a Budavári Palota, ahogyan a környékén található csodás épületek is. A kommunisták viszont nem a helyreállításon gondolkoztak, hanem ideológiai alapon a rombolást választották. A pártvezetés irtózott mindentől, ami a kiegyezés után történt Magyarországon. Ennek esett áldozatul József főherceg palotája, amely 1968-ig állt sérült állapotban. Először munkásszállónak használták, aztán ahelyett, hogy renoválták volna, egyszerűen felrobbantották. A következő években ezt a palotát is visszaépítik, ahogy a Dísz téren egykor álló Vöröskereszt Székházat is, amely szintén megmenthető lett volna. A Honvéd Főparancsnokságból torzó maradt, hamarosan az is eredeti magasságában születik újjá. A Lovardát 1950-ben, a Főőrség épületét 1971-ben bontották el. Most a semmiből kellett újjáépíteni őket.
Be kell gyógyítani a Vár sebeit
„Tudatosan elszakították a budai Várat Budapesttől, a kommunista ideológiával eltakarták a nemzet múltját, egyetemes értékeit. Nekünk kötelességünk helyreállítani azokat a károkat, begyógyítani azokat a sebeket, amelyeket az a rendszer ejtett a budai Váron” – mondja a várkapitány lapunknak. Fodorék célja, hogy romok, foghíjas telkek és gazzal benőtt grundok helyett „a budai Vár, történelmünk ékköve, nemzeti identitásunk egyik szimbóluma ismét régi fényében legyen látható, és birtokba vehessék nemcsak az ott élők, hanem a látogatók is”. Hozzáteszi: boldog, hogy részese lehet ennek a történelmi léptékű fejlesztésnek. „Szerencsések vagyunk, hogy mi az építők generációjához tartozhatunk” – folytatja Fodor Gergely. A kormány 2014-ben döntött a Vár megújításáról és a Nemzeti Hauszmann Tervről – a tervezési fázis végén, 2019-től Nemzeti Hauszmann Program lett a fejlesztések neve. Névadónak a méltán híres Hauszmann Alajost választották, aki a 19. század végén kapta a megbízást, hogy építse át a Budavári Palotát. Akkor születtek az azóta jobbára lerombolt, nagyszerű épületek is.
„A kommunista ideológiával eltakarták a nemzet múltját”
Felvetődik persze a kérdés, hogy miért a 19. században álló épületeket álmodják és építik fel újra. A várkapitány szerint ennek is megvan az oka. „A kiegyezés utáni korszak a magyar fejlődés egyik legendás időszaka volt, a polgárosodás és a kulturális élet virágzása jellemezte. Ezt az időszakot, a 19. és a 20. század fordulóját tekintjük mintának mi is, amikor hosszú évszázadokkal Mátyás után a Vár újra a fénykorát élte – árulja el a várkapitány. – Európában kétfajta szemlélet létezik. Az egyik oldalon a franciák, angolok állnak, ők nem igazán építenek újjá lerombolt épületeket. A lengyelek, a balti államok és Magyarország viszont igen. A kommunista rezsim időszakában ugyanis ezekben az országokban ideológiai okokból semmisítettek meg olyan épületeket, amelyek szaktudásról, ízlésről is tanúbizonyságot tettek, és egy virágzó polgári korszak lenyomatai voltak. Szerencsésebb második világháború utáni történelemmel a hátuk mögött, de hozzánk hasonlóan gondolkodnak az olaszok is.”
Az elmúlt évtizedekben egyre pusztítóbb természeti katasztrófák, háborús rombolások és terrortámadások sokasága sújtotta az emberiség kulturális örökségét. A megsemmisülés példátlan mértéke a UNESCO-t és a Világörökségi Bizottságot is arra késztette, gondolja át, valóban helyes-e elvi alapon minden formában elutasítani a sérült vagy megsemmisült történelmi helyek, műemlékek újjáépítését. „A Budavári Palota és az egész Várnegyed a 20. század elején ragyogó állapotban volt. Ezeket a csodákat pedig meg kell mutatnunk az utókornak, s meg kell ismertetnünk az embereket a nagyszerű magyar alkotókkal is, akikre büszkék lehetünk. Azt a szellemiséget is vissza kell hoznunk, amelyet a megrendelők és az építők magukon viseltek. Mindnyájan a magyar nemzet gyarapodását szorgalmazták, és tettek is érte.” Fodor Gergely egy izgalmas adalékkal is szolgál. Urbanizációs szempontból a 19. század végén és a 20. század elején Chicago után Budapesten folyt a legtöbb építkezés a világon, akkor alakult ki a mostani városkép.
Fodor Gergely
41 éves, nős, két leánygyermeke van. Gyermekkorában sok időt töltött a Várban, mert turkológus édesapja ott dolgozott. Az ELTE BTK történelem és a Budapesti Közgazdasági és Államigazgatási Egyetem igazgatásszervező szakán egyszerre diplomázott, majd elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem angol nyelvű eMBA szakát, ahol szakirányú menedzseri képzettséget szerzett. Európai posztgraduális filmproduceri oklevéllel fejezte be a European Audiovisual Entrepreneurs (EAVE) kétéves képzését. 2018 júniusától 2019 márciusáig miniszteri biztosként, 2019 áprilisától kormánybiztosként felel a Budavári Palotanegyed megújításáért.
Az építkezés új korszaka
A programban elsőként felújított épület a Karmelita kolostor volt, majd újjáépítették a Lovardát és a Főőrséget. Zajlik a Csikós udvar, a Lovarda körüli területek parkosítása, zöldítése és akadálymentesítése. A nyugati oldalon új részeket adnak át a helyi lakosoknak és a látogatóknak, és eltökéltek abban, hogy a turistabuszokat a várszoknya aljában tartsák, hogy a Vár a gyalogosoké maradhasson. Ezért épül még egy mélygarázs, és ezért építenek nagy befogadóképességű lifteket és rámpát a Vár aljába. A várkapitány reméli, hogy a turistabuszok kiszorításában a helyi önkormányzat is a partnerük lesz.
A fejlesztések során a Budavári Palota is megújul, a tervek szerint jövő augusztus 20-án adják át a Szent István-termet, amely a múlt század elején épült míves faburkolatokkal és Zsolnay kerámiákkal, ám sajnos a második világháború alatt megsemmisült. A termet hamarosan eredeti fényében láthatja a közönség. A tervek szerint később ugyanígy megújul a Hunyadi-terem és a Habsburg-terem is.
Fodor Gergely hangsúlyozza: a Hauszmann Program nem csak abból áll, hogy régi épületeket építenek újjá, és rendbe teszik a parkokat, a sétányokat, a kerteket és a várfalakat. „A program sokkal több ennél: kulturális misszió. Azon dolgozunk, hogy a Várat az ott élők és a látogatók is magukénak érezzék. Kulturális közösséget szervezünk. Büszke vagyok arra, hogy a Nemzeti Hauszmann Program Facebook-oldalának rövid időn belül több mint ötvenezer követője lett. Itt nem csupán a fejlesztés híreiről olvashatnak, hanem a Vár mindennapjairól is, mellette pedig az olvasók történelmi utazáson vehetnek részt, ahol bemutatjuk azokat az alkotókat, akiknek a palota megújítását köszönhettük a 20. század elején.”
Közösséget építenek
„Fontos nekünk, hogy a budai Vár megújítása az itt élők támogatásával történjen, s nyugodtan mondhatom, a helyiek örülnek annak, hogy a Vár a régi fényében fog tündökölni” – folytatja Fodor Gergely. A várkapitány szerint már most látszik, nem csupán az ott élők fedezik fel újra. Roppant népszerűek ugyanis a tematikus vársétáik, amelyek során különféle helyszínek történetét mutatják be értő vezetés mellett. A pandémiás időszak bebizonyította, hogy az emberek nyitottak a belföldi élményekre és programokra is.
A várkapitány Hauszmann Alajos leszármazottjaival is találkozhatott, személyesen mutatta meg nekik a Főőrség épületét és a Lovardát. A Magyarországon élő legidősebb dédunoka, a nyolcvanöt éves Marietta emlékezett az eredeti épületekre, amelyek a dédnagyapja életművét jelentették. „Miközben sétáltunk a megújult épületekben, jó volt ránézni. Boldog volt, talán úgy érezte, elégtételt kapott Hauszmann Alajos” – teszi hozzá a várkapitány. Emellett találkozott a kivételes szobrász, Strobl Alajos öt unokájával is, akik részt vettek néhány napja a hosszas előkészületek után újjávarázsolt Mátyás kútja átadásán. A Vár megújítóinak eltökélt szándéka, hogy felkutatják azoknak az építészeknek, szobrászoknak a leszármazottjait, akik részt vettek a 20. század elején a Budavári Palota fejlesztésében. Fodor Gergely szerint ugyanis fontos, hogy az ő örökségüket ne csak szobrok vagy épületek formájában vigyük tovább, a leszármazottak bevonásával még többet megtudhatunk róluk, arról a szenvedélyről, amellyel a Vár építéséhez fogtak.
„Minden felelősen gondolkodó kormánynak kötelessége ápolni a múlt értékeit”
A Nemzeti Hauszmann Program 2030-ig kapott megbízást, addigra kell mindennel elkészülniük. Fodor Gergely nem tagadja, mindig is az olyan feladatok izgatták, ahol kézzelfogható eredménye van a munkájának. A budai Vár megújítása pedig ilyen. „Minden felelősen gondolkodó kormánynak kötelessége ápolni a múlt értékeit. A Hauszmann Program fejlesztései során a hagyomány és a modernitás találkozik. A nemzeti kormány összefüggésekben gondolkozik, az értékteremtés mellett az értékmentés is fontos neki. Az értékeinket, legyen szó a régészeink által talált leletekről, szellemi értékről, tudásról, ugyanúgy tovább kell adnunk a következő generációknak, mint az épületeket, amelyek stílusról, hagyományról, hazaszeretetről árulkodnak.
A jövőről gondolkodni és gondoskodni sokféleképp lehet. Közel áll hozzám az a gondolat, hogy a »múlt visszafelé működő képzelet, a jövő előrefelé működő emlékezet«. A jövőben csak egyvalami jelenthet biztos támaszt: múltunk értékeinek megőrzése” – összegez a várkapitány.
Várbeli polgárok
A Várban élő családok remek közösséget alkotnak, igazi lokálpatrióták. Ezt mutatja be a szeptember 24-én a Várkert Bazár Déli panoráma teraszán megnyílt szabadtéri fotókiállítás is. A Várkapitányság és a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem közös tárlatán a budai Vár ma is élő, sokszor ismeretlen hőseit, emblematikus alakjait mutatják be. Idetartozik például Tardy László, aki egy 1966-os amerikai hívás ellenére Kodály tanácsára itthon maradt, így 54 éve kántor és karnagy a Mátyás-templomban. Éppígy része a Vár történelmének a 16-os busz vezetője, Tóth Zsolt Sándor, aki 16 éve jár a BKV-busszal a Várban. És mint kiderült, ugyanúgy imádja hajnalban, amikor még csöndes, mint amikor már nyüzsög, és térképet nézegető külföldi turistákkal van tele.
Címlapképen: Az újjászületett Lovarda belső tere. Fotó: Várkapitányság Nzrt. / Kárász Karolina
Magyar Péter a korábbi baloldali elit által használt kommunikációs stílusra állt át, vélhetően azt remélve, hogy ez majd kihúzza a pártot a gödörből. Ez azonban egy kétélű fegyver.
A Jókai 200 emlékév keretében megjelent a Jókai Mór harmincháromszor című, gazdagon illusztrált kötet, amely nem kevesebbre tesz kísérletet, mint hogy kihozza az írót a vitrinből, megmutatva a nagy történetek mögött álló sokszínű embert.
„Az Orbán-kormány alkotta meg Európa egyik legszigorúbb Büntető törvénykönyvét” – szögezte le a Belügyminisztérium.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
„Magyarország nagyon professzionálisan hajtja végre az Orbán-kormány stratégiáját.”
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A Vekker karácsonyi különkiadással jelentkezik! Vendégünk Takács Péter egészségügyi államtitkár, akit kihívások és egészségügyi tesztek várnak. Ünnepi hangulat, nevetés és váratlan próbatételek – minden egyetlen izgalmas adásban!
A szakértők szerint olyasmit igyekeztek vitorlájukba fogni, amiből nagyon nem jött össze a politikai haszonszerzés.
