A Pride nem döntött el semmit

Egy dologra ugyanakkor biztosan jó volt a hétvégi rendezvény. Világosan megmutatta azt, hogy ki, melyik oldalon áll.

Képzelje el mindenki, hogy a saját telkére rátette a lakásmaffia a kezét.
„A kormány tehát újranyitja a Városliget-csatát, megpróbálja felülírni a budapesti választói akaratot és a miniszterelnök adott szavát. Mi viszont tartjuk magunkat a programunkhoz, elveinkhez, ha úgy kell, hát megküzdünk értük. Úgy megy ez mifelénk, hogy reggel Fürjes államtitkár tweetel egy jókorát, délelőtt a »civilségében« közpénzekkel kitömött CÖF mozgósítást rendel el a Fővárosi Közgyűlésre, délután a lakájtévé 3(!) stábra kér regisztrációt, éjjel a kormány pedig rendeletet fogad el. Ilyen, amikor hadrendbe állnak. Mindebből egy örömteli fejlemény azért fakad, ezek szerint a kormány mégiscsak képes gyorsan határozatot alkotni. Csak mert ez a Lánchíd felújításának támogatása kapcsán már 7 hónapja nem megy neki.
De a lényeg: zuglói polgármesterként, és főpolgármester-jelöltként is nagyon világossá tettem, hogy a Városligetben nem szeretnék több betont. Főpolgármesteri programomban szó szerint így szerepel: »biztosítjuk a zöldterületek jogszabályi védelmét. Megtiltjuk a zöldterületek építési területté való átnyilvánítását«. Erre szavazott a budapestiek többsége, ezt a programot hajtjuk végre. Volt egy röpke pillanat, amikor a miniszterelnök elfogadni látszott a választói akaratot. Akkor azt mondta: amit a Fővárosi Közgyűlés nem akar, az nem lesz. Ennek nyomán a Fővárosi Közgyűlés már két határozatban világossá tette, hogy aminek az építése nem kezdődött el a Városligetben, az már ne épüljön ott meg. Beton helyett maradjon meg a zöldfelület – ezt akarjuk. Az éjjel megjelent kormányrendelet szerint a miniszterelnök kimondott szava semmis.
Hogy ez a vita érthető legyen, képzelje el mindenki, hogy a saját telkére rátette a lakásmaffia a kezét és a tudta és beleegyezése nélkül széljegyre került egy idegen haszonélvezőként a tulajdonán. Ez történt 2013-ban, a Városligeti törvény elfogadásával. Aztán képzelje el mindenki, hogy kimegy a telkére, és azt veszi észre, hogy éppen egy lakóparkot alapoznak a diófája helyén idegen alakok, s amikor ezt szóvá teszi, akkor a Bunyós és a Satu becenevű kétajtós szekrények elindulnak felé egy baseball ütővel. Ez történt tegnap, amikor a kormány egy rendelettel belenyúlt az önkormányzat elidegeníthetetlen jogába, hogy a saját tulajdonán megmondja, mi épülhet és mi nem.”