Karsai László és az idegenrendészet

2020. augusztus 6. 14:52

Szakály Sándor
Magyar Nemzet
Gondoltam, idézem a legújabb szaklexikont, amelynek hivatkozott szócikke nem új keletű.

„»Idegenrendészet (külföldiek rendészete): (1) a külföldi állampolgárok beutazásával és tartózkodásával összefüggő jogszabályok összessége. (2) A tartózkodás helye szerinti ország területére engedély nélkül, ill. meg nem engedett módon beutazó vagy Magyarország területén jogszerűtlenül tartózkodó külföldivel (a tartózkodás helye szerinti – állampolgársággal nem rendelkező személlyel) szemben indított hatósági jogalkalmazói tevékenység, feltéve, hogy nincs helye menedékjogi eljárásnak).« Rendészettudományi szaklexikon. Főszerkesztő: Boda József. Budapest, 2019. Dialóg Campus Kiadó, 365. old.

Gondoltam, idézem a legújabb szaklexikont, amelynek hivatkozott szócikke nem új keletű. Ezt a fogalmat és »rendszert« használták az Osztrák–Magyar Monarchia fennállásának évei alatt az illetékes magyar hatóságok, és ez »járta« a Horthy-korszakban is. Mindezekről törvények – 1903. évi V. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén való lakhatásáról, 1930. évi XXVIII. törvénycikk a külföldieknek a magyar korona országai területén lakhatásáról szóló 1903. évi V. tc. egyes rendelkezéseinek módosításáról –, miniszteri rendeletek, többek között A m. kir. belügyminiszter 100.000/1930. B. M. számú rendelete, a külföldiek az ország területén lakhatásáról szóló 1903: V. tc., illetőleg az ennek a módosításáról szóló 1930: XXVIII. tc. végrehajtásáról szóltak, és azokat alkalmazták.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 25 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Karsai már teljesen úgy viselkedik - nem egyedi ez abban a szocializációban - mint aki megjárta Auschwitzot.
Így aztán, mint szemtanú és túlélő: az ő szava számít, akik nem járták meg, azoké természetesen nem.

Szakálynak természetesen igaza van. A magyar hatóságok 1941-es Kárpátaljai eljárásaiban nyoma sincs a deportálásokra jellemző eljárásoknak. Ugyanakkor a galíciai zsidók nem véletlenül menekültek ide. Ahogy a lengyeleket a magyar állam menekülteknek tekintette és segítette, annak ellenére, hogy a szövetségese elől menekültek ide, ugyanúgy a zsidókat is tekinthette volna menekülteknek, hiszen ismernie kellett a galíciai állapotokat. Ehelyett idegenrendészeti eljárásnak vetette alá őket, előírva a hamis iratok szigorú felülvizsgálatát. Ebben a magatartásban nyilvánvalóan benne van a zsidósággal szembeni ellenérzés és előítélet, amely hosszú időre nyúlik vissza és a 19-20. században 'társadalmi problémává" erősödött fel.

Ez az ellenérzés azonban semmivel sem nagyobb és bűnösebb, mint a szövetségesek (GB és USA) ellenérzése és elzárkózása attól, hogy zsidókat mentsenek ki Kelet-Európából, pedig tisztában voltak a nácik ideológiájával és azzal, mekkora veszélyben vannak az itt élő zsidók.

A történészeknek nem elsősorban az ítélkezés, a felelősség porciózása a feladatuk, hanem a tényfeltárás és az összefüggések megállapítása. Az összefüggések pedig sokszor messzire nyúlnak és nehéz őket leírni, mert a régi korok döntéshozóinak érzéseiről, szándékairól, gondolatairól gyérek a dokumentumok. Utólag, az események ismeretében pedig mindig könnyen jártatjuk a szánkat és ítélkezünk.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. augusztus 6. 16:56

Igen, de méghozzá az ÁVO-nál...

A magyar állam "a zsidókat is tekinthette volna menekülteknek, hiszen ismernie kellett a galíciai állapotokat."
Ha menekülteknek tekinti őket, azzal az ország megszállását előre hozza 1-2 évvel.
Az annyit jelent: ma nem lenne Dohány utca, pontosabban lenne, csak teljesen más, és még sok ilyen...

Válaszok:
Onurisz | 2020. augusztus 7. 9:15

A Horthy -fasizmus- által befogadott idegen menekültek története Braham szerint:

Forrás: Randolph L. Braham: A magyar holocaust, első kötet, Gondolat, 1988, 88-89.old.

A legelső (zsidó) menekültek (Magyarországra) Németországból érkeztek, nem sokkal azután, hogy a nürnbergi törvényeket 1935-ben elfogadták. Őket követték már jóval nagyobb számban osztrák zsidók az 1938-as Anschlusst követően, amely a Harmadik Birodalmat Magyarország tőszomszédjává tette. Egy évvel később a Németországhoz csatolt Cseh-Morva Protektorátusból menekültek a zsidók, majd Csehszlovákia feldarabolását követően a függetlennek nyilvánított szlovák bábállamból.

Ezek a német, osztrák és protektorátusbeli menekültek viszonylag jómódú emberek voltak, és vagy rokonaik éltek Magyarországon, vagy üzleti kapcsolatok fűzték őket Magyarországhoz. Így azután nemigen igényeltek anyagi támogatást a magyarországi zsidó szervezetektől.

Kisszámú lengyel zsidó menekült még a második világháború kitörése előtt Magyarországra. Főként Galíciából jöttek, hogy egyrészt jobb gazdasági körülmények közé kerüljenek, mint aminők közepette odahaza éltek, másrészt megelégelték a lengyelországi egyre elviselhetetlenebb antiszemita légkört. Nagyobb tömegben akkor érkeztek, amikor 1939 szeptemberében a nácik (és a szovjetek) szétzúzták Lengyelországot. Elsősorban náciellenes beállítottságú értelmiségiek érkeztek, azután a szétvert lengyel hadsereg Magyarországra menekülő katonái között is voltak zsidók. Körülbelül 140-150,000 lengyel katona keresett menedéket Magyarországon az összeomlás után, soraikban 5-15,000-en lehettek zsidók.

Ez feltételezés, ráadásul a kevéssé valószínűek közül. Magyarországot 44 márciusában nem azért szállták meg a németek, hogy a magyar zsidókat elpusztítsák, hanem, mert a magyar kormány megüzente az amerikaiaknak, hogy bizonyos feltételek bekövetkezése esetén kész átállni. (Az egy utólag sugallt narratíva, hogy a háborús eseményeket és döntéseket a zsidóság helyzete alakította, illetve ez volt a háború legjelentősebb tényezője.) Másrészt a németek a zsidók megsemmisítéséről 41 végén döntöttek, a szóban forgó eset után, addig gyilkolták őket a megszáll területen, illetve különféle kitelepítési megoldásokban gondolkoztak (Madagaszkár, Oroszország). Ha azt a pár tízezer zsidót, aki át tudott volna menni Kárpátaljára, a magyar hatóságok hallgatólagosan menekülteknek tekinti, nem osztott és nem szorzott volna a háború menetében. Nem így tettek és a visszatoloncolt zsidókat megölték. Ez egy epizód volt ebben a borzalmas háborús öldöklésben. Zsidó szempontból a legborzalmasabb az volt, hogy a világ zsidóságának nagyobb részét kitevő keleti, lengyel- és oroszországi zsidók problémáját senki, egyetlen állam sem tekintette magáénak. Még a nyugati 'emancipálódott' zsidók is idegenkedtek tőlük. Magyarországon is csak az integrálódott budapesti és nagyvárosi zsidóság érdekében mozdult meg a velük rokoni, baráti, üzleti, stb. kapcsolatba került társadalom.

Ez bele volt kódolva a történeti folyamatba. A 19-20 századi kapitalizmussal funkciótlanná váltak a zsidók korábbi köztes gazdasági tevékenységei, illetve versenytársaivá váltak a többségi társadalom tagjainak. A hagyományaikhoz ragaszkodó zsidóság ellehetetlenült, elszegényedett, mindenfelé kereste a kiutat (kivándorlás Palesztinába, Amerikába, integráció, a zsidóság feladása, kapcsolódás a munkásmozgalmakhoz, bezárkózás a hagyományos közösségbe), de mindenütt akadályokba ütközött, illetve újabb konfliktusokba keveredett. Idegen és ellenszenves maradt vagy még inkább azzá vált a többségi társadalmak szemében.

A megsemmisítésük gondolata azonban kizárólag a nácikhoz kötődik és még ők sem ezzel kezdték. A nácik nélkül ilyesmi itt nem lett volna. A problémát az jelenti, hogy a zsidósággal szembeni idegenkedést és történelmi antiszemitizmust ma - utólag -sokan összekötik, sőt azonosítják a megsemmisítésükre való törekvéssel, és ezzel vádaskodnak.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. augusztus 7. 9:42

A helyzet ettől bonyolultabb, egyszersmind sokkal egyszerűbb.
A ma mély államnak nevezett csoport - különböző köreivel 1-2 millió fő, a belső kör kb. pár ezer - már az 1910-es években amerikai-kanadai zsidó lapokban világosan megírta: a következő évtizedekben Európában 6 millió lesz a zsidó áldozatok száma.
Ez legyen a kiindulópontod, ha az igazság nyomába akarsz eredni.
Tájékozódásul egy infó: az USA legfelsőbb zsidó szerve MEGTILTOTTA a szövetséges bombázásokat a koncentrációs táboroknak még a környékén is.
Az auschwitzi vasúti sínpár fölött repültek át a gépek, de egyetlen bombát nem dobtak le.
Most mondjam azt, hogy az európai zsidóság tudatos, kitervelt odadobása, feláldozása a mai zsidó túlhatalom alapja az atlanti világban?
Mondom.

Válaszok:
Onurisz | 2020. augusztus 7. 11:40

Ilyen fantazmagóriák szintjén nem beszélgetek tovább. A mai antiszemiták mindenhez megtalálják a zsidó összeesküvést, még a saját kiirtásukhoz is (szeptember 11., stb.). Így megy ez évszázadok óta. Legegyszerűbb magyarázat a bűnbak. Még egyszerűbb a bűnbak zsidó. Csaó.

Válaszok:
OberEnnsinnen | 2020. augusztus 7. 13:55
Box Hill | 2020. augusztus 7. 15:12

Csao. Azért, nézz, keress utána, legfeljebb megerősíted a saját álláspontodat, de figyelmeztetlek, megtörténhet az ellenkezője.

Legegyszerűbb bűnbak lenne mondjuk egy történelmen átívelő portugál vagy albán összeesküvés, de ez valahogy nem jut eszébe senkinek. Miért nem?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés