Kövér: Az uniós hitel nem szolgálhatja a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását

2020. július 14. 12:30
Ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük – hangsúlyozta a házelnök.

A képviselők megkezdték a koronavírus gazdasági hatásaival kapcsolatos európai uniós gazdasági intézkedésekről szóló kormánypárti javaslat vitáját az Országgyűlés keddi ülésén.

Kövér László: Az Országgyűlés nem fog semmilyen politikai feltételt elfogadni az uniós hitelcsomaghoz 

Kövér László (Fidesz) házelnök expozéjában kijelentette: az Országgyűlés nem fog az Európai Unió helyreállítási csomagjához kötött semmilyen politikai feltételt elfogadni. Kiemelte: ha az uniós tagállamok közösen veszik fel a hitelt, a feltételekről is közösen kell dönteniük. Erre a hitelre Magyarországnak nem lenne szüksége, de a déli tagállamok iránti szolidaritásból és az EU működőképességének megőrzése érdekében „egyszeri, a rendkívüli helyzet által kikényszerített kivételes eszközként” hajlandó hozzájárulni – közölte. Hozzátette: de csak akkor, ha mindez kizárólag az EU bajba jutott gazdaságainak stabilizálását és az egész gazdasági közösség versenyképesebbé tételének megalapozását, „nem pedig a IV. Német-Római Szent Birodalom létrehozatalának előmozdítását szolgálja”.

A házelnök kifejtette: a járvány okozta gazdasági krízis jóval enyhébbnek ígérkezik Közép-Európában, mint az EU régebbi, jellemzően déli tagállamaiban. A Nemzetközi Valutaalap szerint a járvány következményeként az EU idei gazdasági visszaesése eléri a 7,1 százalékot, a déli tagállamoké pedig a 8-10 százalékot, ezzel szemben Magyarországon – amelyet az IMF a gazdaságilag legstabilabb vizsgált országnak tart – ezt csak 3,1 százalékra valószínűsíti – mutatott rá. Úgy vélte, a magyar kormány a gazdasági visszaesés mérséklése és a munkahelyek védelme érdekében időben és jó döntéseket hozott. Ezért Magyarország – pénzügyeinek, államháztartásának rendbetétele, a gazdaság növekedési tartalékainak mozgásba hozása és a családok megerősítése után – önerőből is képes kilábalni a jelenlegi gazdasági nehézségekből, nincs szüksége semmilyen uniós mentőövre és a válságkezelés tervezett európai uniós megoldásával nem is ért egyet – mondta.

Közölte: az EU Bizottsága kidolgozott egy helyreállítási tervet, amely nem veszi figyelembe sem az országok egy főre jutó nemzeti össztermékének mértékét, sem az országok méretét, sem az országok gazdasági problémáinak különbözőségét, így az igazságtalan, a gazdagabb országokat előnyben részesíti a szegényebbekhez képest, a gazdaságaikat okos és figyelmezett politikával rendbe tevő országokat bünteti, míg a fegyelmezetlen költségvetési politikával magukat adósságba verő országokat jutalmazza. Emellett ismét „a brüsszeli bürokrácia egójáról szól: ők már megint jobban akarják tudni, mi a jó megoldás”, mint a kormányok – fogalmazott. Megjegyezte: mindezt meg kívánják fejelni a jogállamisági kondicionalitással, azaz „egy homályos, definiálatlan eljárásrend keretében” a pénzek kifizetését össze akarják kötni „az EU globalista, bevándorláspárti, nemzet-, hagyomány- és családellenes, egyre agresszívebb és egyre destruktívabb elitje által megfogalmazott politikai kívánalmaknak való megfelelés kötelezettségével”.

Kövér László hangsúlyozta: azonban „a Haza nem eladó”, ezért nem lehet „önként felcsatolni a nyakörvet, melyen a lánc végét olyanok fogják, akiknek feltett szándékuk a közép- és kelet-európai kisállamok újbóli gyarmati alávetése”. Közölte: Magyarország már 15 éve az EU egyenjogú és egyenrangú tagja, és „eddig még minden uniós döntéshez lojálisan viszonyultunk”, megvédtük az EU külső határait és „az uniós forrásokkal igyekeztünk úgy sáfárkodni, hogy mindenki jól járjon általa: mi is, akik kapjuk, s azok is, akik befizetik".

Gulyás: A kormányfő kötelező mandátumként tekint a parlament határozatára 

Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter felszólalásában aláhúzta, a kormány és a miniszterelnök is kötelező mandátumként tekint majd az Országgyűlés most elfogadni tervezett határozatára. A kabinet álláspontját ismertetve elmondta, az Európai Unió azért készül – eddig nem látott – közös hitelfelvételre, mert egy hasonló mentőcsomag nélkül veszélybe kerülne jó néhány déli tagállam fizetőképessége. Kiemelte, Magyarország jó szövetséges, szolidaritása pedig odáig terjed, hogy kész hozzájárulni egy olyan hitelfelvételt célzó lépéshez, amely idegen a magyar kormány politikájától. A tárcavezető valótlannak nevezte azokat az állításokat, amelyek szerint Magyarországon problémák lennének a jogállamisággal. Úgy fogalmazott, a „jogállami kondicionalitás” egy olyan politikai bunkósbot, amellyel nyugat-európai országok próbálnak politikai szankciókat bevezetni a velük egyet nem értő közép-európai országokban.

(MTI)

Összesen 126 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Úgy látszik Merkel keveri a lapokat. Márpedig amikor Merkel keverte a paklit abból semmi jó sem származott.
Még az uniós költségvetés sincs elfogadva, de már a hitellel akarnak foglalkozni. Szerintem először a költségvetést kellene letárgyalni, majd ennek megtörténte után a még szükséges hitelt.
A déli államoknak a többletjuttatás diszkriminatív, mert már a járvány kitörése előtt is lejtmenetben voltak, most pedig ők követelőznek a legjobban.
A hitel felvételt is két menetben kellene tárgyalni. Először meghatározni az elosztás mikéntjét, majd ennek megtörténte után a hitel felvételét.
Azt is tisztázni kellene, hogy a 250 milliárdot közvetlen az igénybevevők fizetik e vissza és hogyan lesz visszafizetve az 500 milliárd. Ez utóbbinál megnövelik a tagállamok befizetését, vagy csökkentik az uniós támogatásokat. Esetleg a kettő kombinációja.

Végezetül a jelen állás úgy néz ki, hogy az EU bunkósbotként akarja alkalmazni az elosztást, miközben a felelősség egyetemleges lenne.

Tudja ezt Merkel is, ezért is pesszimista a gyors elfogadás tekintetében.

Szerintem az EU tagországainak szüksége van a 750 milliárdos hitelre. Főleg a felzárkózó országoknak, akiknek az iparát a privatizáció során tönkre vágták.
Így Magyarországnak is szüksége lenne a 8+30 éves futamideje hitelre, amelyet be lehetne fektetni olyan ágazatokba amelyekben meg is térülne. Ezért e tekintetben nem értek egyet Kövér László házelnök úrral. Az összes többiben viszont osztom a véleményét.

Továbbá.
Szerintem lesz megegyezés, mert kénytelen lesznek engedni a fejlett országok. A déli államok, de egy-két fejlett ország gazdasága már a járvány előtt is hanyatlóban volt. Márpedig, ha nem lesz gyors növekedés az eurózóna országainál is, az euró össze fog omlani. Ezért pedig mindent megpróbálnak, hogy ez ne következzen be. Így van esély a kompromisszumos megoldásra, csak addig kell ütni a vasat amíg meleg.

Amit most írsz arról is írtam az elosztási résznél.
Elméletileg megoldhat amit írsz, de ilyen hosszú futamidejű és türelmi idős kötvénykibocsájtásra nincs lehetőség. A kötvénynél pedig mindig fennáll a visszaváltási kötelezettség a futamidő alatt.

Amiről még megfelejtkeztem, pedig igencsak fontos.


Kérdés, hogy a konvergencia programnál és az államháztartási hiánynál ez a hitel miképpen kerül beszámításra, figyelembe vételre.

Válaszok:
hátakkor | 2020. július 14. 13:46

A kérdésedre a válasz egyszerű. Ilyen feltételekkel, ilyen kamatkondíciókkal, türelmi és futamidővel egyik ország sem kapna hitelt.

,,Mert így nehezebb gáz esetén otthagyni ezt a német - francia kommunista szovjetúniót,,

Igen ez is egy meggondolandó és meghatározandó kérdés. Mi lesz azokkal az országokkal akik nem tudnak fizetni, vagy kilépnek az unióból?

Olasz kötvényeket nem vennék csak nagy kamaton. Ezért az EKB veszi kis kamaton. Aki meg magtakarít, annak értéktelenedik az Euroja. Nincs kamat.

a kogikus hogy elosztva beleszámolódik.

muterom 50 lakásos társasházban lakik a kecómban. A közös új kazán hitelét szétdobták a kecók közt amelyek a kazánnal fűtenek. Már nem emlékszem milyen algoritmus szerint.

A közös és egységes pénznem okozza a galibát.

eddig mindig szétosztották az adósságot. Szovjetúnió, Cseh és Szlovákia, Jugó. Adósságból nem igen lehet menekülni.

ott termelő vagyontárgyak vannak ellenlábként. Itt most annyi a terv hogy zöldesítés ( gázipar, energiakereskedők), meg digitalizáció ( tehát német telco cégek). Amire költeni lehetne. Olaszország annyira eladósodott, h nem lehet 'megmenteni'. Ezért be akarják rakni egy nagyobb fazékba a trét.

Orbán Viktor is ezt akarja tisztázni és megállapodásban rögzíteni, amiből később nem lehet visszatáncolni.
Én is másként ugyanezt fogalmaztam meg.

Orbán Viktor is ezt akarja tisztázni és megállapodásban rögzíteni, amiből később nem lehet visszatáncolni.
Így egyetértek azzal amit írsz.

én nem szeretnék kötvénykibocsátást, de nem tok ellene tenni. Legjobb ha a fukarok vétózzák, vagy többen. A taljánoknak jó lesz a 80-as évek életszínvonala is. Ez is kohézió. Szlovákok szálltak már be a görög nyugdíjakba..

,,minden lakáson jelzálog lesz,,

Jelen esetben pedig az adott országon lesz jelzálogjog. Amennyiben nem tud fizetni, csődbe megy és az EU kinevez egy csődbiztost, aki gondoskodik, hogy a költségvetésbe befolyó pénzből átutalást nyerjen a tőke törlesztő része és a kamatok.

Válaszok:
hátakkor | 2020. július 14. 14:17

ezért csapják az EU költségvetéshez. Mert azt is lehetne hogy az Eurozóna tőkét emelne az EKB-ban.

EU biztos jobb kondíciókat kapna, mint a taljánok. Az elején. Azt ahogy az EU megy a trébe, úgy fog a kötvény kamata nőni. Az se biztos lejegyeznek 750 milliárd evró kötvényt. A vírus kihozta a több évtizedes parát.

,,Az nem olyan biztos, hogy nem kapna jobb hitelt, mert pénzbőség van!,,

Szerinted, ha az eladósodott déli államok jobb feltételekkel kapnának egyenként a pénzpiacról hitelt akkor miért nem azt veszik igénybe?

Meg lefoglalnak vqgyontárgyakat. Reptereket, kikötőket. Aki most eladósodik azt fel fogják akasztani.

Válaszok:
Berecskereki | 2020. július 14. 14:21

Ez nem értelmezés kérdése, hanem megállapodás kérdése. Ezt kell a jóváhagyás előtt tisztázni, szerződésbe foglalni. Feltételezésem szerint ezt is akarja a miniszterelnökünk.

:-)

Az első mondat megállapítása rendben van.
A második viszont nem következhet be, mivel az EU szabályzata ezt nem teszi lehetővé.

Válaszok:
hátakkor | 2020. július 14. 14:26

:-)

Te nem vagy képben.

A 2500 euró/fő a Juncker tortaszelet, az 1500 euró/fő meg a Merkel tortaszelet.

a kötvényt anno nem arra találták ki, hogy következő generációkat beterheljenek vele. Hanem a bevételek és kiadások hullámzását kiegyenlítsék.

Én NEM bocsátanék ki kötvényt.

Nem a számításodban van a hiba.
Nem véletlenül írtam a Juncker tortaszeletet. Először Juncker vetette fel, hogy aki nem vesz ár migránsokat, annak 2500 euróval válthatná ki a kvótát. Ezt követte a németek állítása, hogy egy migráns ennyibe kerül.

Egyébként pedig amit írtam íróniának szántam, ahogy ezt jeleztem is az elején.

Tévedésben vagy.
Te azt feltételezed, hogy a hitelezővel a 27 tagállam áll szemben. Ez azonban nem igaz. A hitelezővel, hitelezőkkel szemben az EU áll. Az EU-nak pedig a tagállami hozzájárulásokból van akkora forrása, hogy a hitelt törleszteni tudja és kifizesse a kamatokat. Így az EU-ra hárul a feladat, hogy a tagországoktól ezeket az összegeket beszedje.

Ha így nézem, akkor az EU első osztályú hitelképes.
Ha a tagországokat nézem, legfeljebb az egyharmada éri el, vagy közelíti meg ezt a szintet.

Ha a görögök buktak volna gyakorlatilag nem sok történik. Ha a két nagy gazdaság ( spanyol és olasz) akkor viszont bedőlhet az euro, amit meg akarnak akadályozni. Biztos vagyok abban, hogy létezik egy csak az euro övezetre kidolgozott "B" terv.

Hogy IV. Birodalom lenne, stimmel, de nem szentnek nem szent.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés