Újabb einstand (2)

2020. július 6. 7:56

Mátyás Győző
168 Óra
És akkor Pintér Béla mindenkit, akit ér, erőből, durván, hátulról megfarkal, de ami a csövön, a csövén, az övén kifér.

„Aki látta a Jubileumi beszélgetések című frenetikus darabot, az tudja, hogy ez az abúzus-fieszta mindennél pontosabban szimbolizálja mindazt, ami ebben a mi országunkban már jó ideje nap mint nap történik, a kultúra területén meg aztán feszt(ivál). A hatalom mindent és mindenkit elkap és meggyak, néha pedig még azt is elvárja, hogy az illető, akit így megillettek, csináljon úgy, mintha ezt baromira élvezné. Mert a hatalom nem tud és nem is akar mást, mint elfoglalni, bekebelezni, ha pedig ez nem megy, rombolni és pusztítani. Párbeszédre azért képtelen, mert (szakmai) érvek, gondolatok híján egyszerűen nincs mit mondania.

Most éppen a Színház- és Filmművészeti Egyetem a soros(!), de ezt a legújabb einstandot megelőzte az akadémiai kutatóintézetek vagy éppen a Petőfi Irodalmi Múzeum elfoglalása, a CEU szégyenletes elűzése. Mintha egyenesen az lenne a fent terpeszkedők célja, hogy megsemmisítsenek mindent, ami nekik nem tetsző kulturális érték, és létrehozzák A puszta országot (bár nyilván T. S. Eliotról sem hallottak). Ne legyen itt semmi, ami a hatalomra veszélyes, ami a szabadságot, az autonómiát, a kritikai szellemet idézi. De az is lehet, annak élvezete hajtja a státuszférfiakat, akiknek a kulturális horizontja a szotyolázásig terjed, hogy megalázhassanak valódi értelmiségieket.  Hiszen újra és újra előáll a helyzet, hogy amikor művészek, gondolkodók naivitásról téve tanúságot, belső késztetéstől hajtva, szakmai érveikkel előhozakodva védeni próbálják értékeiket, autonómiájukat, a műveletlen bornírtság élvezkedve kiröhögi őket, és kedvtelve gyönyörködik »művészkémék« tehetetlen vergődésében.

Sokadszor bizonyosodik be, hogy a hatalom képviselői ilyen esetekben kizárólag a buldózert ismerik, a szakmai párbeszédet nem. Ezért gondolom az utóbbi idők legszolgalelkűbb és legcinikusabb mondatának (amihez művészek képesek voltak a nevüket adni) azt, amelyik az SZFE modellváltása mellett kiállók petíciójában szerepel: »Köszönjük Dr. Palkovics László miniszter úrnak, hogy érdemi tárgyalásokat folytatott az egyetemi közösségek képviselőivel.« Szakmai tárgyalások, hát tényleg.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Hát igen, ha művészek képesek olyanhoz a nevüket adni, ami az eddig egyeduralmon lévőknek nem tetszik, azonnal meg a sivákolás az "autonómia" meg a "szabadság" nevében. Mintha ezeknek a nevüket adó művészeknek nem lenne autonóm joguk, nem állna szabadságukban ezt a véleményüket képviselni.

Az a ti bajotok, Győző, hogy vége lehet a totális uralmatoknak a kultúrában is. Ami persze per definitonem egyenlő a diktatúrával.

Szerintetek.

Ha szerinted egy művész "narancsbolsevik", gondolom, már nem is lehet tehetséges. Mert a hipertoleráns világképedbe, meg a szerénységedbe bele sem férhet, hogy bárki, aki nem ért egyet az általad preferált világképpel, tehetséges legyen. Mert a tehetség természetesen liberális privilégium...

Te narancsbolsevikoztál, kedves olvtárs. Akkor nem úgy tűnt, hogy a tehetségnek nincs párttagsága... Megjegyzem, én kormánypárti szavazóként is szívesen olvasok Závadát, Parti Nagyot, Krasznahorkait vagy éppen Szilasit is. Szerintem egyik sem "narancsbolsevik". Nincsenek elnyomva sem, elég bemenned egy könyvesboltba, hogy lásd: tele vannak velük a polcok. Méltán.

A színházi világban is - bár abban nem vagyok túl járatos - szerintem komolyan reprezentált a liberális oldal. Sok kiváló színházcsináló is van köztük, én Alföldit is ide sorolom.

Ugyanakkor azt nem hiszem el, hogy a magamfajta jobboldali-konzervatívok közt nincs tehetséges művész. Viszont eddig sokkal kevesebb teret kaptak. Mert ők (mi) "fasiszták" meg "árvalányhajasak". Pont a sokszínűség meg a versenyegyenlőség követeli, hogy mindenki kapjon lehetőséget, ne csak a belterjes kör által szalonképesnek és "tehetségesnek" ítéltek.

Ez az szerencsétlen újságíró azt várná a kormánytól, hogy ne kormányozzon, hanem ijedjen meg az ellenvéleményektől. Ráadásul, a kormány érvei sorra helyesnek bizonyulnak.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés


Ajánljuk még a témában