Bayer Zsolt és a népiek nevében folytatott hatalmi vita

2020. június 24. 8:02

Somogyi Zoltán
Neokohn
Az a kérdés, miért beszélünk még mindig népi-urbánus vitáról, népi-horthysta vita helyett.

„»Népiek« és »urbánusok« a hárommillió koldus feudális országát akarták megszüntetni, a horthysták pedig szolgálni, innentől már csak az a kérdés, miért beszélünk még mindig népi-urbánus vitáról, népi-horthysta vita helyett.

E sorok írója nem ismeri el a népiek és urbánusok közötti »vitát« vitának, magát egyszerre vallja népinek és urbánusnak (teheti, mert nincs és nem is volt áthidalhatatlan ellentét, sőt inkább szimpátia e két csoport között), a »népi-urbánus« vitának nevezett rasszizmust pedig az újkori és jelenkori magyar politikai gondolkodás egyik legnagyobb és rosszindulatú trükkjének tudja be.

Bevezetőnek ennyit, meg még egy kicsit.

Azt nevezzük hivatalosan népi-urbánus vitának, amikor Németh László 1934-ben, a vajdasági Kalangya című folyóiratban leírta, »egy helyére szorított és képességei és problémái irányában bontakozó magyar zsidó irodalom szerencse; egy ránk burjánzó, bennünket is elhamisító zsidó magyar irodalom: csapás«.

Ezt és más egyéb szerencsétlen kiközösítő mondatát Hatvany Lajos kikérte magának azzal, hogy »egyedül a magyar szónak látom minden árnyalatát, hallom minden zöngését s fogom fel egész értelmét.«

Azaz, ne rekesszen már ki magyar embereket a magyar kultúrából Németh László azért, mert nem keresztények.

Lelkemnek kedves beszélgetést láthattam Bayer Zsolt és Gulyás Márton között a Partizánon. A beszélgetés Trianon 100 éves apropójából született, amelyben Bayer Zsolt nagyon kedves arcát mutatta, őszinte sajnálkozását kifejezve azért, mert szerinte 100 éve élünk egy rossz konfliktusban, a népi-urbánus vitában.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 96 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Valószínűleg egy ország sem jár jól hosszú távon a sajátjáétól idegen hitű, kultúrájú emberek tömeges betelepülésével. Maga ez a zsidó- keresztény kulturális hagyomány sem igazán gyakorlatias, még a görög-római-keresztény kultúrkör is igazabb lenne.

Az, h. a lengyelekkel, csehekkel, szlovákokkal összehasonlításban kevesebbet tudott Magyarország kihozni a rendszer módosulásából nem igazán szól a hazai zsidóság vélt érdemei mellett, hiszen nagyon hosszú ideig voltak kormányrúd közelben.

A kultúra és oktatás irányítása az övék, változatlanul. A többségi nemzet csak néz, nyel és fizet. Megszokta, h. ez a dolgok normál menete.

A nemzetközi erőviszonyok elég gyászosak, nem lehet tudni, hová fut ki ez az egész agybaj.

A "nemzetközi zsidók": fontos, lényeges.
Róluk szólva érvényes, amit írsz.
Ugyanakkor én pl. a 60-70-es években személyesen - bár nem barátilag - ismertem zsidó embereket, akik nagy tudással, végtelenül szerénynek mutatkoztak.
Bár volt egy láthatatlan, meghatározhatatlan fal közöttünk, de ez nem volt ellenszenves, inkább gentleman magatartást feltételezett...

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés