Súlyos károkat okoz, ha egy politikai erő kizárólagossá akarja tenni a saját Trianon-képét

2020. június 4. 17:21

Zahorán Csaba
24.hu
Érthető, hogy egy magyar zsidó vagy egy Magyarországon maradt tót vagy sváb nemzetiségű ember másképp élte meg a Trianon utáni időszakot. Interjú.

Száz év után vajon hányféle Trianon-kép él a magyar társadalomban?

Nagyon sok Trianon-narratíva él egymás mellett a társadalom különböző szegmenseiben. Még a történészek között is számos értelmezés verseng egymással. És persze a pártoknak is komoly referenciapont lett Trianon, kihasználták a helyzetet, hogy a rendszerváltás óta ez ismét nem tabutéma. Azáltal, ha egy politikai erő meghatározza a viszonyát Trianonhoz, egy sor más értékpreferenciát is világossá tesz.

Nem baj, ha ennyiféle értelmezés kering egy történelmi traumáról?

A Trianon-kép sokszínűsége természetes jelenség. Kétségtelenül vannak olyan ideológiai irányzatok, amelyeknek a követőit zavarba ejti a sokszínűség, az, hogy ugyanarról a kérdésről többféle narratíva is létezhet. Ettől függetlenül egy nemzeti közösségnek szüksége van egy minimális konszenzusra a legfontosabb történelmi eseményekkel, adott esetben traumákkal kapcsolatban.

Létezik ez a minimális konszenzus?

Létezik, de mielőtt ebbe belemennénk, érdemes kibontani, hogy miért él ilyen sokféle kép a magyar társadalomban Trianonról. Az első nagy törésvonal a határon innen és a határokon túl élő magyarság Trianon-felfogásában alakult ki. Érthető okokból. Szükségszerűen másképp élik meg a kisebbségi létbe került magyarok Trianont, amelynek hatásait generációkon átívelve a mai napig a saját bőrükön érzik. Létezik ugyan a kisebbségi létnek előnye is – például egy másik nép nyelvének és kultúrájának megismerése –, de jóval több hátránya származott az elcsatolt részeken élőknek Magyarország térképének újrarajzolásából. Számos diszkrimináció érte őket az utódállamokban, ahol gyakran okkal érezték magukat másodrangú állampolgároknak.

Ugyanakkor Magyarországon belül az elmúlt száz évben még erőteljesebben – koronként és társadalmi csoportonként eltérően – ment át változásokon a Trianon-kép.Érthető, hogy egy magyar zsidó vagy egy Magyarországon maradt tót vagy sváb nemzetiségű ember másképp élte meg a Trianon utáni időszakot – ez különösen a zsidóságra érvényes a későbbi fejlemények tükrében. Mint ahogy eltérően csapódtak le a változások egy módos polgár, egy kiskereskedő, egy gyári munkás vagy egy napszámos számára. Nyilvánvaló az is, hogy mélyebben, intenzívebben élte meg a traumát, akinek a rokonságát kettészakították az új országhatárok. A magyar elitek – határokon túl és innen – voltak talán a legfrusztráltabbak: sokan elveszítették vagyonuk kisebb vagy jelentősebb részét, csökkent a presztízsük és a befolyásuk, szűkült a gazdasági és politikai mozgásterük.”

 

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 50 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sajnos a balliberális értelmező szótárból lassan az olvasható ki, hogy vannak a magyarok, s vannak a kisebbségiek, köztük a zsidók is. Vagyis minden történést, a múltban és a jelenben ennek tükrében kell vizsgálni.

A szerző értelmezéséből az következik, hogy egy zsidó eredendően kívül áll a nemzeten, egy idegen, mint a német, a tót és többiek. Vagyis a zsidóságot kizárja a magyarságból, a nemzetből. Egy zsidó nem értheti meg, mit jelent Trianon. Egyre több szálat vágunk el, ami összekötne a magyarsággal. De akkor hol is akarunk élni? Miért vagyunk itt?

Kialakulhatott volna egy nemzeti minimum, de a ballib kihúzta magát belőle. Aztán a szokott módon mást hibaztat.

A példálózás ilyen estekben mindig helytelen és félrevezető. Azt a látszatot kelti, mintha a többség döntött volna. Holott ez nem igaz.
Sopron lakóssága kivételével senkit sem kérdeztek meg, hogy hova akar tartozni.
A cél nem a béke megteremtése volt, hanem a terület oly módon való szétszabdalása, hogy az itt élő népek nehogy összefogjanak, a kiegyezés szűnjön meg és örök ellentétek legyenek.
Ez sikerül is a nagyhatalmaknak és így lett belőle a második világháború, ennek mindenféle következményével, beleértve az USA beavatkozását is.

,, Van, aki megmondja, hogy mit szabad.
Van, aki nem teszi, amit nem szabad.
Van, aki nem tudja, hogy nem szabad,
S olyan is van, akiről nem értem, hogy miért szabad?
Mindenki másképp csinálja. ,,

Ilyen az ideológiai alapon történő vélemény alkotás is.
Erről egy tanulmány.
Egy igazságtalanság két értelmezése

Szekfű Gyula és Bibó István a párizsi békeszerződésről. (Dénes Iván Zoltán)
http://www.matud.iif.hu/03jun/..

Ez amit ír, nem igaz.
A magyar zsidóknak fájdalmas volt Trianon, csak meg kell nézni zsidó származású magyar írók reakcióit.

Bizony súlyos károkat okozott a kommunista uralom és utódpártjainak hallgatása és tiltása a Trianon-kérdésről.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés