Egy csapásra minden megváltozott körülöttünk. Ami volt, az nincs.
A sztár-jövőbelátók nemrég még arról prédikáltak, hogy miután legyőztünk minden éhínséget, háborút és járványt, hogyan válhat az ember istenné. Mint Bábel tornya építése óta annyiszor a világtörténelemben, az ember elhitte, hogy homo deusszá válhat. Aztán jött egy szabad szemmel nem látható ellenség, egy aprócska organizmus, és átalakította a gondolkodásunkat szinte egyik napról a másikra. Egy csapásra minden megváltozott körülöttünk. Ami volt, az nincs. Régi világunk szertefoszlani látszik. Amin korábban késhegyre menő vitákat folytattunk, azonnal érdektelenné vált. Nem fontos már, hogy ki nyeri a Bajnokok Ligáját, nem fontos, hogy Herczeg Ferenc miért került bele az új Nemzeti alaptantervbe, mint ahogy az sem, hogy mi a helyzet a klímavédelemmel. A mindennapok lecsupaszodtak a lét egyszerű kérdéseire.
Nem tudjuk, mikor lesz vége. Nem látjuk azt sem, hogy milyen világ jön, de annyit lehet sejteni, hogy a következő időszak valami más lesz, mint ami eddig volt. Persze nem akarok zsebvátesz lenni. Az „ugye én megmondtam” mentalitásból most Dunát lehet rekeszteni a közösségi médiában. A kérdés nem is az, hogy ki mondta meg előre, hanem az, hogy milyen következtetéseket lehet levonni, és milyen változásokat érdemes életbe léptetni a közösségért.
Michel Houellebecq-nek, a francia irodalom fenegyerekének, a nagy sikerű Behódolás című könyv szerzőjének 2018 őszén ítélték oda az Oswald Spengler-díjat. Az egyébként ritkán nyilatkozó író a brüsszeli díjátadón érdekes beszédet mondott Hogy nem hal ki az ember? címmel. A beszédet a magyar sajtóban a mandiner.hu közölte. Ma is fent van a honlapon, érdemes elolvasni. Houellebecq beszédében hosszan elemzi az evolúció tanulságait. Egyrészt azt állítja, hogy nem az egyedek között van evolúciós küzdelem, hanem a populációk között. Ezzel magyarázza azt, hogy miért is van szükség nemzetekre. Másrészt azt is mondja: nem az a populáció él nagyobb eséllyel túl, amelyik az erőforrásokért folytatott küzdelemben felülmúlja a többi populációt, hanem az, amelyik kilép a versenyből, és jobban tud alkalmazkodni egy új, megváltozott környezethez.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A Mandinernél pár éve nem járt sikerrel, amikor igyekezett „kicsit pozitívabbra hangolni” a vele készült interjút.
A Mandiner jelentős növekedést ért el az elmúlt időszakban, és most ismét szintet lép: új videós műsorstruktúrával bővíti kínálatát. Ezekről, továbbá a Mandiner őszi díjátadó gálájáról és a kárpátaljai adománygyűjtés eredményeiről tartott sajtótájékoztatót Szalai Zoltán főszerkesztő.
A 2015 óta minősített biogazdaság, ahol a szántóföldi növénytermesztéstől a gyümölcsösökig minden a természet ritmusára hangolódik. A Csoroszlya Farmon termesztett ősgabonákból frissen őrölt liszt és kiváló minőségű késztermék kerül a vásárlók asztalára.
Olyan áremelkedés és infláció történne, amire senki sincs felkészülve.
Valójában fogalma nincs se neki, se a csapatának arról, mit is kezdenének az országgal.
A 15. születésnapját ünneplő Nobu Budapest executive chefje az óbudai pék nagyszülőkről, a rizsfőzés misztériumáról mesélt, és arról, mire taníthat minket az alapító Nobu szan. Interjúnk.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Egy történelmi pillanatban Bart De Wever főszerepet kapott azzal, hogy ellenáll az orosz vagyon felhasználásának: ő óvatosságnak nevezi, nyugati szövetségesei viszont tombolnak.
