Így segítik egyetemista önkéntesek a tanárokat a digitális átállásban – az OKTONDI elnöke a Mandinernek

2020. március 20. 14:58

Írta: Jereb Botond
Alig egy hét alatt több mint 4500 egyetemi hallgató, másfél nap alatt 170 ezer oldalmegtekintés, négy nap alatt 50 ezer aktív felhasználó – mindez egyetlen önzetlen, de hiánypótló ötlet gyümölcse. Mi a sikere egy egyetemisták által vezényelt, kényszerszülte elképzelésnek? Mi foghat össze több ezer egyetemistát, hogy idejüket nem kímélve segítsenek a közoktatás digitalizálásában? Interjúnk Molnár Janka Sárával, az OKTONDI – Egyetemisták az Online Közoktatásért vezetőjével.

Március 13-án a miniszterelnök bejelentette, hogy a közoktatási intézményekben is távoktatást rendel el a kormány a vírushelyzetre reagálva. Már aznap egyetemisták egy lelkes csoportja elkezdte szervezni az Egyetemisták a közoktatásért nevű Facebook-csoportot, melyhez alig pár nap alatt több mint 4500 hallgatótársuk csatlakozott. Elindult a kezdeményezés honlapja is, ami a közoktatásban tanuló diákok és a tanárok munkáját kidolgozott digitális tananyagok közrebocsátásával igyekszik segíteni.

Az ELTE fizika szakán végzett, jelenleg a Corvinuson gazdaságinformatikusnak tanuló ötletgazdát, Molnár Janka Sárát kérdeztük az OKTONDI (Oktatás, Online, Digitálisan) kezdeményezésről!

***

Molnár Janka Sára

 

Mi a kezdeményezés története, honnan nőtte ki magát?

Évek óta rajongok a tudománynépszerűsítésért és az oktatás megreformálásáért. Egy kisebb baráti csapattal eddig is az volt az álmunk, hogy valamit tegyünk a közoktatás előremozdításáért. Ennek köszönhetően évek óta havi rendszerességgel tartunk meetupokat 10-16 éves diákok számára, nyári táborokat szervezünk, előadásokat tartunk, és így tovább. Amikor bejelentették a hírt, hogy távoktatás lesz, úgy éreztük: ideje újra tenni valamit. Elkezdtünk ötletelni, beszélgetni, és hamar rájöttünk: nagyon jó lenne, ha találnánk még néhány segítő kezet. Így az Online Otthonoktatás Facebook-csoportba írtam egy posztot, ahol megpróbáltam felmérni a tanárok igényeit, illetve keresni pár lelkes egyetemistát. Mivel a poszt alá több önkéntes is jelentkezett, létrehoztuk a saját Facebook-csoportunkat, kezdetben csak a könnyebb kommunikáció biztosítása végett. Azt reméltem, hogy ha mindenki beveszi a csoportba legalább egy barátját, akkor összejön még a saját csapatomon kívül tíz-húsz ember, akikkel neki tudunk vágni a feladatnak. Azt azonban álmomban nem gondoltam volna, hogy ennyien leszünk. Jelenleg közel 4500 tagot számlál az Egyetemisták az online közoktatásért Facebook-csoport, és ez a szám napról napra csak nő.

Leírhatatlan boldogsággal tölt el ez a lelkesedés és elszántság, ami ebben a közösségben tapasztalható.

Mi ösztönözhet egy egyetemistát, hogy önként, idejét és energiáját nem kímélve csatlakozzon egy ilyen kezdeményezéshez?

Őszinte leszek: fogalmam sincs. Ha valaki nekem egy hónapja azt mondja, hogy ennyi ember ennyi munkát teljesen ingyen beleöl egy nagy közös célba – nem hiszem el neki. Biztos, hogy nem. De, hogy mégis válaszoljak, azt kell mondanom, talán mégis a cél az, amivel sokan azonosulni tudnak. Hiszen mindenkinek van jó pár olyan emléke az iskolában eltöltött éveiből, ami arra sarkallhatja, hogy ha tud valamit tenni azért, hogy jobb legyen a közoktatás, akkor hajlandó lépni. Mi, magyarok kifejezetten szeretjük negatívan szemlélni a világot – legalábbis ezt hisszük magunkról –, mindenben a hibát és a rosszat, minden tervben a megvalósíthatatlanságot keressük. Az elmúlt napokban azonban rá kellett döbbennem, ez nem igaz, mindennek az ellentéte az, ami körülvesz minket.

Igenis vannak jószívű, segítőkész, kedves emberek,

akik akár sok-sok munkaórát is hajlandók beleölni e nemes ügy megvalósításába. Úgy hiszem, valójában nem is az okot kell keresni, hanem az eredményt kell csodálni.

Pár nap alatt több ezren lettetek, hogyan lehetséges egyáltalán ennyi embert az online térben összefogni és feladattal ellátni?

Ezt a kérdést vasárnap én is feltettem magamnak. A hála mellett iszonyat nagy félelem is volt bennem. Még sosem próbáltam ennyi emberrel együttműködni. Beszéltem a srácokkal, megegyeztünk, hogy muszáj megpróbálnunk nagyon gyorsan egy nagyon menő struktúrát kialakítani. Nagyjából másfél nap leforgása alatt alakult ki minden divízió: szakmai, HR, PR, IT, marketing. Rengeteg online megbeszélés és szervezés volt abban, hogy minden megalakult, segíteni próbáló csoport betagozódjon egy-egy divízió alá, hogy bevezessünk rendszeres megbeszéléseket, kiépítsük a kommunikációs csatornákat, hiszen minderre már egy nagy Facebook-csoport nem elegendő. Szerdán jutottunk el odáig, hogy

mindenki tudja, kinek hol a helye, mi a feladata, kinek felel,

mikor vannak a nap során megbeszélései, mik az aznapi célok és feladatok. Napvégi beszámolókkal zárjuk a napi munkát, minden divízió beszámol az aznapi sikerekről, eredményekről, és végigbeszéljük a hiányosságokat, elmaradt feladatokat is. Egy multicég szervezeti struktúráját próbáljuk ráhúzni a kezdetben csak pár embert megmozgató ötletre, és eddig szerencsére sikeresen működik is az elképzelés, hatékony a munkavégzés. Persze nagyon fontos a kommunikáció és az átláthatóság, a csapat minden tagját próbáljuk informálni a szervezetünk vezetőségéről és a különböző divíziók feladatairól. Facebook-csoportunkban éppen ezért töltjük fel szerdai naptól kezdve folyamatosan a csoport vezetőinek rövid bemutatását, illetve készítettünk egy átlátható és könnyen értelmezhető szervezeti struktúra térképet is, hogy mindenki tudja kik is vagyunk.

Hogyan fogadták a pedagógusok a kezdeményezést, mennyire voltak nyitottak az ötletre, illetve milyen csatornákon keresztül vettétek fel velük a kapcsolatot?

Rengeteg szeretetet és támogatást kaptunk a pedagógusoktól az elmúlt napok során. Tényleg leírhatatlan érzés, amit átélünk napról napra. Ahogy már említettem, az első lépés a feléjük való nyitás volt, hogy egyáltalán hasznukra tudunk-e lenni, segíteni tudjuk-e bármiben is a munkájukat. Miután ott rengeteg kérés, ötlet, lehetőség, tanács felmerült, akkor jelöltük ki a főbb irányokat. Folyamatosan tartjuk a tanárokkal a kapcsolatot, beszélünk velük. Létrehoztunk a honlapunkon is egy külön felületet arra, ahol fel tudják tenni kérdéseiket, panaszaikat. Az egyeztetések egyértelművé tették, a legfőbb feladat rendszerezni azt a rengeteg információ- és tananyag-áradatot, ami már rendelkezésre áll. Erre azért van nagy szükség, mert

bár mindenki tudja, hogy már léteznek jó felületek, összeállított tananyagok, de nagyon nehéz megtalálni őket,

rengeteg idő megy el a kereséssel és feldolgozással. A pedagógusoknak ebben a válságos helyzetben nincs arra idejük, hogy órákat töltsenek tanagyag, kvízek, videók keresgetésével. Mi biztosítjuk, hogy minden már megtalálható anyagot, videót, kvízt összegyűjtünk, és rendszerezünk. Így, illetve ezért jött létre https://www.tavoktatas2020.hu/ honlapunk, melynek mára több mint ötvenezer regisztrál felhasználója van. Alig öt nap alatt. A felületen évfolyam, tantárgy és téma szerint válogatva találhatók folyamatosan bővülő online anyagok.

Emellett mi mindent nyújt még az oktatási felületetek?

A tananyaggyűjtés és -rendszerezés mellett továbbá célunk volt a hasznos appokhoz, honlapokhoz tutorial anyagok készítése, hogy azok számára, akik ezeket a felületeket még nem ismerik, szintén könnyen elsajátíthatóvá váljon a használatuk. Ezért jött létre honlapunk oktatási modul része.

A napokban elkezdtünk angol nyelvű videók fordításával is foglalkozni,

hiszen az interneten angol nyelvű, jó minőségű tananyagból már rengeteg van. Számos tanárnak, diáknak nagy segítség lenne, ha ezek elérhetők lennének magyar nyelven is. Ezen felül pár napon belül a diákok segítségét is szeretnénk még aktívabban elkezdeni: létre fogunk hozni felületeket, ahol egy adott témakörben felmerült kérdéseiket tehetik fel. Ezekre a kérdésekre sokszor otthon a szüleik nem tudnak válaszolni, a tanártól pedig tudjuk: félünk kérdezni. Éppen ezért szeretnénk a leggyakrabban felmerült kérdéseket megválaszolni, segítve ezzel a diákok tanulását. A felsorolt ötleteken felül még számos más megvalósításra váró ötletet is kaptunk a tanároktól – bízunk benne, hogy mielőbb a legtöbbet meg is tudjuk valósítani.

 

Országszerte jelentős eltéréseket mutathat az oktatás színvonala, minősége. Hogy látod, tudtok e kihívásokhoz is alkalmazkodni, vagy speciálisan egy jól meghatározott célközönségnek dolgoztok, mondjuk a nagyvárosi elitgimnáziumoknak?

Elsődleges célunk a mindenki számára kötelezően előírt tananyag rendszerezése volt. Ez a legtöbb tantárgy esetén pár napon belül megvalósulni látszik. Viszont a lelkesedés és elszántság határtalan:

hamarosan elkezdünk nyitni szakközépiskolás tantárgyak vagy éppen emelt tananyagok felé is.

Bízom benne, hogy pár héten belül, függetlenül attól, hogy milyen oktatási intézményben tanít a tanár, találni fog számára hasznos tan- és segédanyagot oldalunkon.

Hatalmas erő és aktivitás szabadult fel a csoportban: hogy látod, ez azután is ki fog tartani, hogy véget ér az egyetemisták tavaszi szünete és nekik is újra elkezdődik az oktatás?

Pár napja arról álmodtam, hogy sikerüljön a sok-sok lelkes hallgatótársammal kialakítani egy jól strukturált közösséget, ahol mindenki megtalálja a helyét és jól érzi magát, kikkel el tudunk kezdeni egy nagyszerű és új dolgot. Legalább ennyire szeretném, hogy folytassuk, amit elkezdünk, így ennek a megvalósításán is aktívan dolgozom, dolgozunk. Szeretnénk, ha ez a kezdeményezés maradandó lenne, ha valami újat és jót tudnánk adni társadalmunknak. Azt azonban látni kell, hogy a jelenlegi tempót sokáig nem lehet fenntartani.

Vannak olyan lelkes önkénteseink, akik napi 10-12 órát ülnek a gép előtt,

hogy minél gyorsabban és pontosabban fent legyenek az anyagok a felületeinken. Mindezt azonban nem várhatjuk el tőlük örökké, dolgozunk e kérdés megoldásán, valószínűleg kisebb-nagyobb átalakításokra lesz szükség a jövőben, de fel nem adjuk. Azt, hogy ma itt lehetek és interjút adhatok nektek, elsősorban annak a 4500 hallgatónak köszönhetem, akik a hátam mögött, név nélkül, de teljes odaadással küzdenek a projekt sikeréért. Biztos vagyok abban, hogy ők holnap, holnapután, jövő héten, de még májusban is ugyanilyen lelkesek és tettre készek lesznek. Ezért nem, nem félek attól, hogy elpárologna ez az aktivitás, bízom a csapatomban.

Merre tovább, mik a hosszú távú célok? Reméljük, nem marad sokáig velünk ez a veszélyhelyzet, és nemsokára ismét normális keretek között folytatódhat a köz- és felsőoktatás.

Nekem és hiszem, hogy mindenkinek nagyon sok álma és célja van, viszont nagyon fontosnak tartom, hogy olyan irányokat jelöljünk ki, amivel a lehető legtöbben tudnak azonosulni. A napokban a csapatunk minden tagja kap egy kérdőívet, amiben fel szeretnénk mérni, hogy ők hosszú távon miben vennének részt szívesen. Miután ezeket kielemezzük, meg fogjuk hozni a végső döntést. Egy dolog azonban biztos: olyan energia szabadult fel köztünk, amit még soha, sehol nem tapasztaltam, és nem szeretném, ha ez az erő elveszne. Mindent meg fogunk tenni azért, hogy hosszú távon működjünk, e lehetőségeket azonban jelen állás szerint csak feltérképezzük. Itt tartunk most: hogy mit hoz a jövő, azt majd holnap meglátjuk.

Összesen 11 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Sőt!
A VADASGÓMBÓCOT IS MEGESZIK!
A BORT IS MEGISSZÁK!
FÖL SEM AKASZTJÁK ŐKET!
EGY BRANCS EZEK, IGAZ-E?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés