Miért érdeke Magyarországnak a Nyugat-Balkán EU-csatlakozása?

2020. február 6. 7:38
Rosszul áll a hat, még nem EU-tag balkáni állam szénája, miközben Magyarországnak világos érdekei vannak a térségben. Tudósítás a nyugat-balkáni régió helyzetéről szóló budapesti konferenciáról.

A nyugat-balkáni országok felzárkóztatása nehéz ügy, ráadásul az Európai Unió saját belső válságaival van elfoglalva, így a régi tagállamok a további bővítésben jelenleg nem érdekeltek. Nem úgy Kelet-Európa – és benne különösen Magyarország –, amely a Nyugat-Balkán csatlakozásával jelentősen növelné európai befolyását. Tudósításunk a Political Capital intézet CEU-n tartott konferenciájáról.

Rosszul áll a hat, még nem EU-tag balkáni állam szénája – ha röviden kellene összegezni a külföldi és magyar szakértők részvételével tartott két panelbeszélgetést, ez a mondat lenne az. Emmanuel Macron francia elnök tavaly ősszel megvétózta a csatlakozási tárgyalások megindítását Albániával és Észak-Macedóniával, „ezzel egy uniós vezető első alkalommal nyíltan is kifejezte, hogy nem akarnak bővítést”– vélekedett az este egyik felszólalója, Ivan Krasztev bolgár politológus, a bécsi Humántudományi Intézet (IWM) állandó munkatársa. „Ekképp még ha el is kezdődnek más államokkal a csatlakozási tárgyalások, nincs semmilyen garancia, hogy valamikor is befejeződnek, még céldátum sincs”.

Miért érdekelt Magyarország a Nyugat-Balkánon?

Az uniós perspektíva tehát még a távoli jövőé, mégis több kelet-európai tagállam – közülük Magyarország látványosan – szoros viszonyt próbál kiépíteni a pályázó országokkal.

„Stratégiai döntés volt a magyar kormány részéről a nyugat-balkáni befolyás erősítése”

– folytatta előadását Ivan Krasztev, hozzátéve, hogy a magyar kormány rizikós taktikát választott ehhez: nem kormányközi szinten, hanem eszmei rokonság és személyes nexusok alapján pártok közötti kapcsolatrendszert építettek ki – Aleksandar Vucic pártjával Szerbiában vagy Nikola Gruevszki pártjával Észak-Macedóniában. Ennek veszélyessége abban áll, hogy ha a szövetséges párt éppen hatalmon van, akkor működik a befolyás, ha nem, akkor ez a befolyás keveset ér.

Fontos a Nyugat-Balkán Magyarország számára azért is, mert „nagyon közel van, Magyarországnak közös határa van Szerbiával, a migrációs útvonalak hatásait így közvetlenül érzi, de ha a Nyugat-Balkán csatlakozna, az uniós határ délebbre kerülne, a külső határ védelme nem Magyarországot terhelné többé” – hívta fel a figyelmet Balázs Péter volt külügyminiszter. Mint mondta: a bővítés elleni egyik érv szerint minél több tagállam van, annál gyengébb lesz a kohézió az EU-ban, de az Orbán-kormány saját érdekeit követi, célja a szövetségi rendszer erősítése a balkáni régióban – ezt mutatja, hogy „Orbán Viktor nagyon nyitott Szerbia felé, Vucic a barátja”, Gruevszkit pedig befogadta, a macedón politikus ezzel menekült meg a börtön elől, ami hazájában várt rá.

A CEU Európai Szomszédságpolitikai Központjának (CENS) igazgatója szerint nagy jelentősége van annak, hogy az új Európai Bizottságban éppen a bővítési portfóliót kapta meg a magyar kormány által delegált biztos.

„Várhelyi Olivér profi szakember, a COREPER, az Állandó Képviselők Bizottságának a tagja volt, mindent ismer”

– fogalmazott Balázs, aki úgy vélte, hogy bár sokan még most is gyanakodnak, hogy az Orbán-kormány befolyása alatt áll, neki biztosként mindig a Bizottság álláspontját kell képviselnie, a nyugat-balkáni bővítéssel kapcsolatban is, nem Orbán Viktor térségbeli ambícióit.

 

Magyarország elkötelezett a Nyugat-Balkán integrációja mellett, hiszen számára ez egy olyan régió, amelyben gazdasági és politikai befolyását növelni tudja, a kis balkáni államok számára ő lehet itt a Nagy Testvér, (...) és ezzel nő az európai súlya is” – csatlakozott a gondolatmenethez Krekó Péter. A házigazda Political Capital igazgatója szerint Magyarország számára Szerbia a legfontosabb, utána Bosznia-Hercegovina és a többi régióbeli állam, ugyanúgy fontos az energetikai együttműködés, a befektetések, mint az ideológia és a narratíva exportálása – nem véletlen, hogy magyar vállalkozók médiarészesedéseket vásárolnak fel a régióban, az Elios aktív Szerbiában az utcai világítási projektekben – mondta Krekó.

A nyugat-európai helyett kelet-európai vagy balkáni modell

Ivan Krasztev a panelbeszélgetésen megismételte ismert tézisét, miszerint

a kelet-európai és a balkáni államok belefáradtak a nyugati modell másolásába,

amit az uniós integráció vár el tőlük, és egyre inkább hajlanak a keleti politikai minták átvételére „Orbán Viktor a balkáni politikai modellt alkalmazza: etnikai politizálás, nacionalizmus, hatalomkoncentráció, törzsi gondolkodás” – fogalmazott a bolgár politológus, hozzátéve, hogy a balkáni államokban a kommunizmus bukása után azonnal erősen jelentkezett a nacionalizmus, hiszen Albánia kivételével mind etnikailag vegyes lakosságú államok. Krekó Péter szerint nemcsak a Balkán adhat mintát, hanem Orbán Viktor is a Balkán számára: a magyar miniszterelnök példája azt mutatja, hogy bár most számukra az EU-ba való bekerülés nehéz, de ha már bent vannak, bármit megtehetnek majd, hiszen Magyarország is mindent megtehet uniós tagként.

Ivan Vejvoda, Pandúr József és Corina Stratulat voltak a második panelbeszélgetés felszólalói

 

Mikor lehet a nyugat-balkáni bővítés?

Nem bölcs dolog csatlakozási időrendről beszélni jelenleg – szögezte le a konferencia második panelbeszélgetésén Corina Stratulat. A European Policy Centre vezető politikai elemzője úgy vélte,

a tagországok egy része nem érdekelt a további bővítésben,

a belső problémák rendezését tartják elsődleges feladatnak. Ráadásul a balkáni államok felzárkóztatása monumentális feladat, hiszen demokratikus államokat, jól működő gazdaságokat kell kialakítani, ez pedig nem megy rövid idő alatt.

Pandúr József, Magyarország volt belgrádi, illetve szarajevói nagykövete szerint valóban nehéz a brüsszeli joganyag meghonosítása, mint mondta, Bosznia-Hercegovina a világ legkomplikáltabb állama, „a daytoni egyezség alapján létrehozott mesterséges államszerkezetet nagyon nehéz EU-kompatibilissé tenni”. Ugyanakkor azt is fontos észrevenni, hogy a balkáni országok nagyon csalódottak az uniós késlekedésben – tette hozzá.  

Ivan Vejvoda, a bécsi Humántudományi Intézet (IWM) állandó munkatársa viszont úgy látja, hogy

a balkáni kormányok nem tettek meg mindent a demokratizálódásért, a jogállamiság megerősítésére,

az uniós jog gyakorlatba való átültetésére. Szerinte hazájában, Szerbiában a kormánynak helyre kellene állítania az igazságszolgáltatás függetlenségét és lazítania kéne az állami nyomást a sajtón. Vejvoda, aki két volt szerb kormányfő külpolitikai tanácsadójaként is dolgozott, 2025 helyett 2030-at tartja a nyugat-balkáni bővítés reális időpontjának.

A bolgár tapasztalatokat példának hozva Ivan Krasztev politológus végül arra hívta fel a figyelmet, hogy az uniós csatlakozás veszélyeket is hordoz az aspiráns államok számára: régen a kelet-európaiak a munkanélküliség elől menekültek nyugatra, most viszont hiány van a képzett munkaerőből; ha pedig a képzett fiatalok nyugaton vállalnak majd munkát, akkor bajba kerül az állam. „A legnagyobb probléma a demográfiai kérdés” – szögezte le Krasztev, mondván, az öregedő balkáni társadalmak még nehezebb helyzetbe kerülnek, ha a helyi egészségügyi szektor is veszélybe kerül az orvosok elvándorlásával.


Fotók: Maráczi Tamás

Összesen 45 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

CEU konferencia egyenlő a kettős mércével.
Ivan Krasztev azért támadja a magyar kormányt amit az EU vezetői nap, mint nap alkalmaznak.
Az EU gazdasági szövetség alapján jött létre, napjainkban azonban már pártpolitikai ideológia alapján működik.

Aki pedig az ő általuk meghatározott körbe nem fér bele, azt ki akarnák zárni, illetve nem akarják felvenni, félve, hogy hatalmuk csorbát szenved.
Máskülönben a csatlakozásokból az EU fejlett országai is nyertek és ha mérlegre tennénk a két oldal nyereséget, akkor lehet, hogy egyensúlyt mutatna a mérleg nyelve.
Szerintem gazdasági összefogással Közép és Kelet Európa eredményesebb lenne, mint a jelenlegi EU.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés