Zöldes vagy természetes

2020. február 6.

Lánczi András

A címben leírt furcsa fogalompárosítás kifejezi azt az ellentétet, amely a klasszikus és a modern természetfelfogás között feszül. A ’természet’ főnévből könnyedén képezhető a ’természetes’ jelző, a ’zöld’-ből viszont aligha lehet a ’zöldes’ filozófiai-politikai fogalmat megképezni. Ennek ellenére sokan azt hiszik, hogy azok a politikai mozgalmak, amelyek a „zöldszándékot” vállalták, a természetet védik (lehet, de a természetest aligha). Ennek oka, hogy a modern baloldali zöldek utóbbi fogalmát kizárólag a modern intellektuális értelmezési tartományban helyezik el, és ott értelmezik. Az ő felfogásukat mély kulturális, filozófiai és intellektuális szakadék választja el a jobboldali természetelvűekétől. Mintha két természet volna: egy baloldali és egy jobboldali. Hogyan lehetséges ez?

Az egész modern európai fejlődés abból a 16–17. századi gondolatból indul ki, hogy a természetet le kell győzni, mert azáltal lehet jobb életet teremteni az embereknek. Szemben a korábbi felfogással, amely a keletkezés és hanyatlás állandó ismétlődését és sorsszerűségét látta, a modern megközelítés a jelenségek – fű, fa, tenger, ég, csillagok, levegő, föld, ember stb. – összességére fókuszál, amelyek materialista elv alapján ismerhetők meg. A korábbi természetfelfogás minden létezőben a célt látta, azaz aki vagy ami létezik, annak célja van, s innen kell a dolgot megérteni.

A modern megközelítés viszont mindenben egy kupac atomot és molekulát feltételez, meg az egymás közti kémiai és fizikai folyamatokat, emiatt a természetből semmilyen spiritualitás nem olvasható ki. Mi marad? Az anyag megismerésének fokozása, ami azt jelenti, hogy a természet, amely azonos az anyagilag leírható dolgok összességével, megfejthető – vagyis az ember fölébe kerekedhetünk. A természet legyőzése nemcsak a minket körülvevő dolgok feletti uralmat jelenti, hanem az emberi természetfelettit is. A zöldek azt hiszik, hogy a természetet védik, holott csak az európai kultúra elmúlt négyszáz évnyi fordulatának a korrekcióját akarják elérni.

A teremtés az egyik legtudományosabb fogalom, még ha a mai tudománybubusok nem győzik ezt elutasítani
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés