Arcpirító hitványság volt a helyettes államtitkár beszéde

2020. január 20. 15:09

Bősz Anett
Facebook
A kormány mindennapos szóhasználata magában hordozza az ember és ember közti különbségtételt.

„A budapesti gettófelszabadulás évfordulóján méltatlannak tartottam volna szólni arról a gyalázatos beszédről, amit Szalay-Bobrovniczky Vince mondott el a Dohány utcai zsinagógában, a magyar kormány képviseletében, azonban nem lehet elmenni mellette szó nélkül.

Sokan foglalkoztak azzal a kérdéssel, hogy vajon a 75. évforduló annyit érdemel-e csupán, hogy mindössze egy helyettes államtitkár jelenjen meg a Budapesti Zsidó Hitközség központi megemlékezésén – miközben II. világháborúhoz kapcsolódó évfordulóknak, Németország egy teljes évet szentelt nemrégiben, számos rendezvényen a legmagasabb politikai szinten képviselve a kormányt –, én nem erről szeretnék most beszélni.

Arról az arcátlan cinizmusról szólnék, ami jellemezte a holokauszttúlélők és leszármazottaik szemébe nézve elmondott beszédet, amelynek most csak néhány részletét emelném ki.

A helyettes államtitkár elmondta: Magyarország összefog azért, hogy faji, etnikai, vallási alapon senkit se érhessen megkülönböztetés. Mindeközben az igazság az, hogy a kormányfő maga kezdeményezett újabb gyűlöletkampányt a gyöngyöspatai romák ellen. Ezt, azóta a kormány számos pozícionáriusa folytatta, megannyi formában. Szalay-Bobrovniczky mindezt úgy mondta, hogy szemmel láthatóan, ő maga is tisztában van a ténnyel: »példamutatással erősíthetők a tendenciák«. Igaza van. Kérdés, hogy a kormány mikor néz szembe saját »példamutatásával«, és azzal, hogy az egész kabinet szintet lépett a kirekesztés tekintetében. A menekültek ellen folytatott gyűlöletkampányt most már egy olyan kampány váltotta fel, amelynek honfitársaink a célpontjai.

Hivatkozott a helyettes államtitkár az Alaptörvényre, amely egyértelműen nem minden magyar polgár, hanem a kétharmad legfelsőbbrendű jogszabálya: a kormány szemlélete átüt a sorokon, több helyen – vallási értelemben már a preambulumban – diszkriminatív, ennek ellenére Szalay-Bobrovniczky úgy beszélt róla, mint az egyenlő méltóság és az egyenlő bánásmód garanciájáról. Ez egyszerűen nem igaz.

Beszélt ezen felül arról, hogy a középkorban a zsidók önszántukból költöztek a gettóba, ahol a saját szabályaik szerint tudtak együtt élni, nem volt ez a kifejezés mindig negatív tartalmú. Majd, visszatért a II. világháború borzalmaira, és azt mondta: az áldozatnak mindig van értelme. »Minél nagyobb az áldozat, annál értékesebb.« (Fontosnak tartom itt tisztázni, a holokauszt kifejezés görög eredetű, szó szerinti jelentése: egészen elégő áldozat.) A beszéd e pontján, a sréhen mögöttem ülő holokauszttúlélő hölgy – miután percek óta rázta a fejét, és egymásra pillantgatva hitetlenkedtünk az újabb és újabb gondolatok megfogalmazása után – azt mormolta maga elé: »szemétláda«.

A magyar kormány számos esetben bizonyította, hogy egyik nagy intézményrendszerben sem szándékozik kialakítani az egyenlő bánásmód elvének megfelelő működést. Ugyanez igaz az oktatási-, az egészségügyi-, vagy a szociális ellátórendszerekre. Nemzetközi statisztikák alapján, azok közt az országok közt vagyunk, ahol a leginkább növekedett az antiszemitizmus az elmúlt években, a rasszizmus jószerivel rendszerszintű.

A kormány társadalomszervezési ajánlata, mindennapos szóhasználata, alapjaiban hordozza magában az ember és ember közti különbségtételt. Ennek fényében, ezt a beszédet elmondani – benne megjegyezni, hogy a világban ma több zsidó él, mint a holokauszt előtt –, a gettófelszabadítás évfordulóján, arcpirító hitványság.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 49 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

"Nemzetközi statisztikák alapján, azok közt az országok közt vagyunk, ahol a leginkább növekedett az antiszemitizmus az elmúlt években, a rasszizmus jószerivel rendszerszintű."

Ez nettó hazugság. Az antiszemitizmus Németországban, Franciaországban vagy Nagy-Britanniában nőtt jelentősen. Nálunk háborítatlanul élhet a zsidó közösség, szerencsére.

Bősz Anett történelmi ismereti hiányosak. A Gettó eredeti jelentése ugyanis eredetileg nem volt pejoratív értelmű. Azt a városnegyedet jelentette ahol a zsidók laktak. A get héber szó elkülönülést jelent, amely nemcsak az élőhely esetében, hanem a házasság esetében is fennállt.
Csak később vált pejoratív értelmezésűvé, amikor a hatalom előírta az elkülönülést.

Így azt kell megállapítani, hogy Szalay-Bobrovniczky helyettes államtitkár a valóságot mondta, az ő történelmi ismeretei megfelelőek. Ellentétben Bősz Anettel, aki a tényeket elferdítve gyűlölet keltés céljára használja fel a tudatlanságát.

Ez a rohadék, aljas ribanc az, amelyik szítja az antiszemitizmust. Mindent megtesznek, hogy egymás ellen fordítsák a különböző társadalmi csoportokat.

Szégyen ez a baloldal. Köpedelem.

Nem! A származása és története az amit írtam. A gettó már az olaszban származékos.

"A gettó (olaszul: ghetto) eredetileg a zsidónegyedet, a zsidók által lakott városrészt jelentette, amelyet eredetileg csak a közös életmód miatt hoztak létre, később a mindenkori hatalom jelölte ki kényszerlakhelyül. A gettók eredetére nézve a szó jelentése adhat némi eligazítást. Valószínűleg a héber „get” szóból származik, ami elválasztást vagy válólevelet jelent. Velence keresztény lakossága fallal elválasztott városnegyedbe száműzte a helybéli zsidó lakosságot. Ennek megfelelően a gettó kifejezést először Velencében kezdték el használni a zsidók saját magukra, illetve körbefalazott városnegyedük megjelölésére.

Később a gettó fogalma kiterjedt más kisebbségek által lakott városrészekre is. Történelmi szövegkörnyezeten kívül szinte kizárólag pejoratív felhangú."

https://tinyurl.hu/gxx5/

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés