Az áhítozott egyenrangúság nem létezik

2020. január 16. 13:40

Szilvay Gergely
Mandiner
Az integráció kérdése viselkedés-kérdés, nem pedig etnikai: ha valaki kibírhatatlanul viselkedik, akkor nem fogják szeretni, legyen akár roma, akár fehér.

Ercse Kriszta lényegében inkompetenciával vádol a spontán szegregációról szóló cikkemre adott válaszában. Valóban nem vagyok gyakorló tanár, még csak „oktatási szakértő” sem – nem is állítottam soha –, de azért van egy történelemtanári diplomám, és pedagóguscsaládból származom, rokonaim Tokajtól Budáig tanítanak mindenfelé, rálátok az oktatás témájára és hosszú évek óta foglalkozom újságíróként a területtel. 

Ercsének van pár olyan előfeltételezése, amelyet nem osztok, s melyekből kiderül, hogy baloldali szemüveggel nézi a világot.

Ezt a baloldali szemléletet pedig szakmaiságként igyekszik eladni. 

Ennek egyik bizonyítéka, hogy már csak azért is irrelevánsnak minősíti gondolatmenetemet, mert „egy bizonyos, igen jól paraméterezhető élethelyzetből, egy bizonyos társadalmi csoport tagjaként, néhány, javak és privilégiumok ellátottságában hasonló életmód- és életstílus-törzs tagjaként” beszélek. Ercse valószínűleg a gazdagnak minősített felső-középosztályra vagy a felső tízezerre gondol, de elárulom, melyik „törzsnek” vagyok a tagja: a nyolcadik kerületi sokgyermekes pedagógus nagycsaládok törzsének, a Magdolna-negyed mellett jártam általános iskolába a kilencvenes években, és azon keresztül jártam vívni a '99-es busszal. Először Trabantunk volt, aztán egy Wartburg kombira cseréltük – a kilencvenes évek közepén. 

És nem éppen a gazdag úri gyerekek közé tartoznak azok a diákok sem, akiket országszerte, depriváltabb falusi vagy kisvárosi környékeken elvisznek a szüleik egy-egy „integrált” osztályból, iskolából. Ez a dolog nagyjából

független a társadalmi helyzettől, és inkább viselkedésfüggő.

Úgyszintén nem osztom azt a tipikus baloldali feltételezést, ami mindent csak hatalmi viszonyok, elnyomók és elnyomottak viszonyaként tud értelmezni. Ez nem azt jelenti, hogy ne lennének hatalmi viszonyok, és hogy a hatalommal ne lehetne visszaélni, vagy hogy ne létezne elnyomás, és ne lenne érdemes ellene küzdeni.

De szerintem a szociológusok és baloldaliak szakmai ártalma, hogy abszolutizálják ezt a marxi-foucault-i keretrendszert. Szerintem ez káros. 

Azt is gondolom, hogy igenis fontos az érdem, a szabad akarat, s nem határoz meg mindent a környezet (a személyiség pedig nem pusztán „társadalmi interakciók” terméke). Nem fogható minden baj a „többségi társadalomra” és a szegénység létére. 

Identitás és sokféleség

Ercse Kriszta kedvesen tudatja velem, hogy „a társadalom nem homogén”, és hogy mind „többes identitásokban élünk”, nem csak mint magyar vagy cigány, hanem mint apa, anya, munkavállaló, és így tovább.. Fantasztikus felfedezés, sosem gondoltam volna, köszönöm, hogy erre felhívta a figyelmemet. Így legalább megtudtam, hogy világértelmezésem az ő szemében „monokultúrális, normatív világértelmezés”, és ezzel szemben „nincs ellentmondás egy kisebb csoporthoz ÉS a teljes társadalomhoz (»magyarok«) való egyidejű tartozás esetében”.

Valóban nincs, de Ercse ezen meglátását mellékesnek látom. Amikor Ercse többes identitásokról beszél, akkor én inkább különféle szerepekről beszélnék. A családapaság, családanyaság, a munkavállalói szerep elsősorban nem identitás, hanem szerep, feladatkör. Mindenből lehet persze meghatározó identitást csinálni, mint azt a kortárs nyugati egyetemi dekonstrukció mutatja, kérdés, érdemes-e; de hála az égnek itthon nem látok rá törekvéseket. Valamiért

a vallás, a civilizáció, a kultúra és a nemzet fontosabb identitásmeghatározó tényező, mint egyéb társadalmi szerepeink.

Sem a civilizációk Huntington-féle összecsapásában, sem a magyar iskolákban nem társadalmi szerepek ütköznek össze, hanem kultúrák és életmódok. A magyar iskolákban leginkább viselkedésminták.

S ha valamiképp relevánsak itt a társadalmi szerepek, akkor az épp az, ahogy ezen viselkedésmintákból kiviláglik az, hogy egyes társadalmi szerepeket, nevezetesen a szülői szerepet egyes esetekben nem játsszák jól vagy egyáltalán nem játsszák el azok, akiknek el kellene játszani. 

Ercse azzal vádol, hogy én úgy gondolkodom, hogy „az én kultúrám – nemzeti, társadalmi csoporti – A kultúra, normáink és értékeink, ebből következő elvárásrendszereink vitathatatlanok és örökkévalók, mindenki, aki más, az deficites, alábbvaló stb”. Nem egészen erről van szó, Ercse téved. 

Magam sem gondolom, hogy egy társadalomnak homogénnek kellene lennie – némi kohézió azért persze nem árt. A magamfajták mindig is „a közösségek közösségeként” gondolt a társadalomra, communitas communitatumként, az Edmund Burke-féle köztes közösségek nagy egészeként. Érdekességként hadd említsem meg, hogy Robert Nisbet amerikai szociológus szerint a társadalom közösségeit épp a fokozódó állami beavatkozás és szabályozás veri szét (The Quest for Community). Épp

ez a lokalizmus és közösségelvűség mondatja velem, hogy ne verjünk már szét és zárassunk be helyi iskolákat

csak azért, mert úgymond „szegregáltak”, hanem csináljunk belőlük jó iskolát. 

Ha a progresszió fehérellenes identitást csinál a nem-fehérség állapotából (ezzel igazolván Carl Schmitt bináris barát-ellenség-tételét), akkor ne csodálkozzon azon, hogy az addig identitáselemként nem meghatározó „fehérségből” a többségi társadalom önvédelmi mechanizmusainak köszönhetően és saját méltósága védelmében identitás lesz, azaz tudatosan és büszkén fogják vállalni az emberek, szembeállítva más identitásokkal. 

Nem hiszek az egyenlőségben

Russell Kirk, aki az amerikai konzervatív reneszánsz egyik elindítója volt az ötvenes években, s állandóan vendégeskedett nála pár vándor, hajléktalan, hobo, jól összegezte az egyenlőség és az egyenlősítés problémáját: „Az egészséges sokszínűség megőrzése érdekében minden civilizációban szükséges, hogy megmaradjanak a rendek és az osztályok, az anyagi különbségek és sokféle más egyenlőtlenség. Az egyenlőség egyetlen igazi formája az egyenlőség az utolsó ítéletkor és az egyenlőség egy igazságos bíróság előtt.” Javaslom még John Kekes magyar származású amerikai filozófus munkáját elolvasni az egyenlőség illúzióiról.

Elég csak megemlítenünk, hogy Firenzében például hatszáz éve ugyanazok a családok tartoznak az elitbe, azaz ugyanazok a családok a legnagyobb adófizetők. Más tanulmányok szerint hasonló jelenség figyelhető meg Angliában is, ahol 800 évre, több tucat generációra figyelhető meg az elitcsaládok pozícióban maradása; de Kínával kapcsolatban is mutattak már ki hasonlót.  Évszázadok háborúskodásainak, viszályainak, és az újkor balos kormányainak ellenére. Nem mondom, hogy ez pozitív, csak épp bajom sincs vele. Jobb lenne mindenki másnak, ha nem így lenne? Nem lenne jobb. Így működik a világ.

Ercse gondolatmenetének egyik kulcsmondata talán ez: „Az integráció a világban létező eltérőségek egyenértékűségét képviseli”.

Nos, a világban létező eltérőségek ab ovo egyenlőségének,egyenrangúságának tana épp olyan botorság, mint az ellenkezője. Szerintem az egyenértékűség nem illet meg minden eltérést: esetről esetre kell megállapítani, hogy egy eltérés „egyenértékű” vagy sem. Egyértelműen fogalmazva:

– pontosabban szólva nem feltétlen egyenrangúak. De hadd nyugtassam meg Ercsét: a cigány népcsoportot és kultúrát egyáltalán nem tartom alsóbbrendűnek a magyarnál – sőt, a magyar kultúra részének tekintem.

Ahogy annak idején írtam: ahol igazság van, ott magasabbrendűség van, ahol pedig tévedés, ott alacsonyabbrendűség. Elítélhető-e egyes afrikai törzsek gyakorlata, hogy megcsonkítják a nők nemi szervét? Egyenrangú-e a kannibalizmus a három Michelin-csillagos éttermek menüjével? Ha léteznek egyetemes emberi jogok (amit nem csak megveszekedett reakciósok vonnak kétségbe, hanem posztmodern teoretikusok is), azok terjeszthetőek-e a földgolyón úgy, hogy közben tiszteletben tartjuk az emberi jogokat nem ismerő, sőt el nem ismerő kultúrák állítólagos egyenrangúságát?

Ha baloldal szeret úgy tenni, mintha ezek formai kérdések lennének: meg kell találni az együttélés formáit. A magamfajta reakciósok szerint viszont mindez nem csak formai, hanem tartalmi kérdés, pont annak a tartalomnak a kérdése, amiről nem szeret vitázni a baloldal (kivéve ha a tartalom betiltandó rasszizmus, heteronormativitás, stb.). A progresszió nem szeret szembenézni az összeegyeztethetetlen tartalmak problémájával, szerinte ugyanis ez pusztán akarat és elfogadás kérdése. De téved.

Ha az integrációnak és felzárkóztatásnak van valamilyen eszmei alapja, akkor az nem az egyenlőség, hanem az emberi méltóság. Hadd idézzem az előző pápát, Joseph Ratzingert egy kicsit tágabb kontextusból: „A lelkiismereti szabadság joga és különösen a vallásszabadsághoz való jog az emberi személy ontológiai méltóságára támaszkodik, és semmiképpen sem a vallási és kulturális rendszerek egyenlőségére, ami valójában nem létezik.” Ezt a Ferenc pápa által szentté avatott VI. Pál pápa is hangsúlyozta.

Azt tehát igenis gondolom, hogy

normamentesen, értékmentesen nem lehet felzárkóztatni senkit, hiszen akkor nincs hová felzárkóztatni.

Milyen normához zárkóztatunk fel, ha nincs norma? Az Ercse-féle felfogás régi trükkje, hogy magát semlegesnek próbálja eladni, miközben ugyancsak norma-vezérelt: vannak etikai meggyőződései, amelyeket érvényesíteni szeretne.

Azt is gondolom, hogy nincs egy olyan ideális társadalom, amiben minden társadalmi csoport összekeverve él területileg, mert akkor majd milyen elfogadóak leszünk és eljön az örök béke á la Kant, meg az egyenlőség. Az ilyen összekeverés a dezintegrációt és az atomizálódást szolgálja. Akár egyenrangúak különféle kultúrák és életmódok, akár nem, vannak, amelyek annyira különbözőek, hogy egy helyben, egy időben nem tudnak megférni egymás mellett. Nem azért, mert a fránya emberek nem elég elfogadóak és alkalmazkodóak, hanem mert azok objektíve összeegyeztethetetlenek. Ilyenkor a megoldás a meglévő területi elkülönülés megtartása.

Furcsa paradox, hogy a kényszermentességet piedesztálra emelő baloldali szociológusok egyébként simán megtiltanák az elköltözést, szabad iskolaválasztást, hogy a többségiekre kényszerítsék az elfogadást és integrációt. Mintha a „többségiek” elkülönülési szándékát pusztán valamiféle ideologikus rasszizmus vezérelné, nem pedig az összeférhetetlenség megtapasztalása. Itthon is, Erdélyben is számtalan esetben hallom, és Gyöngyöspatán is mindig azt mondogatták: nem a hagyományosan ott élő cigány közösséggel volt a baj, hanem a frissen érkezettekkel.

Költözhet bárhova egy új közösség – ha nehezen megy vele az együttélés, akkor ugyanúgy kiváltanák a többiek ellenszenvét. 

Mindez nem azt jelenti, hogy ne tartanám szükségesnek az esélyegyenlőség és a felzárkóztatás egyes formáit, az integrációt és a minőségi oktatást. Csak éppen aggályosnak tartom, hogy ezt azokban az esetekben, amikor egy roma többségű helyi iskoláról van szó, annak bezárásával tudják csak elképzelni. 

Feketék

Amikor azt állítottam, hogy a spontán szegregáció nem szegregáció, arra utaltam, hogy a szegregáció nem állami erőszak által jön létre, nem felülről rákényszerített egy társadalmi csoportra, akkor nem nevezhető szegregációnak. Erre hoztam fel a feketék polgárjogi harcok utáni helyzetét: a feketék nem akartak tömegesen összeköltözni a fehérekkel, azután sem, hogy a fehérek körében a rasszizmus felszívódott, s csak pár futóbolond vallotta már csak magáénak. 

Ercse Kriszta utal rá, hogy az nagyon más jellegű kérdéskör, mint a haza cigányság kérdésköre – csakhogy

épp a hazai emberi jogi mozgalom tanulmányozza nagy buzgalommal az amerikai polgárjogi mozgalmat,

hogy ötleteket merítsen onnan. Természetesen – Ercse sugalmazásával ellentétben – nem a feketék szegregációját kívántam megvédeni, hanem ahhoz való jogukat, hogy – egyébként amerikai kultúrájú emberekként, közösségekként – ha nem akarnak keveredni lakóhelyük, iskolájuk vagy templomuk szerint másokkal, akkor azt ne kelljen megtenniük. Ez mind közösségi, mind egyéni jog.

Nem volna paradox, ha a kötelező szegregáció után akaratuk ellenére olyan kötelező integráció lenne a jussuk,ami közösségeik feloszlásához vezet? És integráció alatt ezesetben a közösségek „szétültetését” értem. Egyébként az amerikai feketék egy jó része elköltözött saját közösségéből, tehát a lehetőség megvolt. Aki maradt, elsősorban valóban azért maradt, mert maradni akart.

Ercse arra is utal: az is kérdés, hogy hogy kerültek oda az adott közösségek, ahol vannak. Tehát mivel szerinte – ha jól értem – a feketék a szegregáció miatt alkotnak külön közösségeket, ezért ha a szegregáció megszűnte után is együtt maradnak, akkor az is a szegregáció következménye, tehát felszámolandó. Szerintem viszont a történelmi eredet lényegében mindegy:

ha a közösség együtt kíván maradni, ott helyben kell megoldani a minőségi oktatást számára.

Cigányok

Magyar helyzetre lefordítva: emlékezetes volt az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány és a győri Kossuth Lajos Általános Iskola esete, ahol a bíróság szerint „spontán szegregáció” valósult meg, amit ugyan nem az önkormányzat okozott, de ő volt köteles kezelni. A CFCF akkor úgy gondolta: „a cigány kisebbség véleménye nem releváns az ügyben”

E logika szerint ha tehát egy településen vannak kialakult roma közösségek, egy-egy városrészben, s ott van iskola is, akkor az szegregált iskola, tehát meg kell szüntetni, mert képtelenség minőségi oktatást nyújtani benne. Akkor is meg kell szüntetni, ha egyébként a helyi romák szeretik az iskolát. És ha egyébként még minőségi oktatás is van benne, mint a görögkatolikusok Huszár-telepi iskolájában volt Nyíregyházán. 

Ercse logikája szerint a győri helyzet valódi szegregáció: annak ellenére, hogy nem az iskola vagy az önkormányzat szegregált, a romák mégis a többségi társadalom kirekesztő hozzáállása miatt laknak elkülönülten. Nos, visszamehetnénk a romák hazánkban való letelepedéséig akár, hogy megvizsgáljuk, így van-e. Kétségkívül elterjedt egy ellenérzés a romákkal szemben a többségi társadalomban, de azt kétlem, hogy ha ez nem lenne, akkor a romák spontán szétszóródnának a többségi társadalomban.

Függetlenül az előzményektől és okoktól

az a fontos, hogy az adott közösség együtt szeretne-e maradni és ragaszkodik-e az iskolájához.

Nekem ne mondja senki, hogy az oly kreatív és hatalmas erőfeszítésekre képes oktatásügyi szakértők és szociológusok épp csak egyet nem tudnak: hogy helyben, a „spontán szegregálódott” iskolában hogyan lehetne megoldani a minőségi oktatást. Mert ott szerintük egyszerűen nem lehet és pont. Ezt a CFCF egyik aktivistája mondta nekem egy kerekasztal-beszélgetésen. Márpedig kénytelenek leszünk ezt megoldani, mert van háromszáz észak-magyarországi cigány többségű falu. 

Félreértés ne essék, nem vagyok az integrált osztályok ellen, ha működnek. De az mondani, hogy kötelező szétjáratni távoli iskolákba egy roma közösség gyermekeit, mert csak így lehet őket integrálni, és hogy ha egy többségi fehér osztály nem fogadja be a roma diáktársat, az csakis a többség hibája, szerintem erős egyoldalúság. Inkább azt mondom, hogy

ne kizárólag ebben a megoldásban gondolkozzunk.

A „fehér többség” szempontjából egyébként az integráció kérdése viselkedés-kérdés, nem pedig etnikai: ha valaki kibírhatatlanul viselkedik, akkor nem fogják szeretni, legyen akár roma, akár fehér. Szerintem ezt kár felróni a szülőknek. Ahogy azt is kár felróni a szülőknek, hogy ha az integrálandó diákok miatt csökken a színvonal, lassabban halad egy osztályban, akkor a szárnyaló gyermeküket elviszik máshová, ahol kibontakoztatják a képességeit. Ez nehogy már kisebbségellenes rasszizmusnak számítson!

Az egyes ember életében nem a hosszú távú össztársadalmi integráció a fontosabb, hanem a saját gyereke előmenetele. Ez így természetes.

Nem hiszek abban, hogy minden iskolának egyenlő színvonalúnak kellene lennie. Épp a különféle képességű gyermekek előmenetel érdekében szükség van elitiskolákra, s mindenféle más iskolára is. És szeretnék azokban az elitiskolákban a mainál több cigány diákot látni.

Összesen 252 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Minek örülnének jobban a választók a következő helyi népszavazáson?

Kokainnak (nyomd a "like" ábrát)
Krumplinak (nyomd a "dislike" ábrát)

Szavazz!

Igaz. Ezért utálják annyian az ellenzéki pártokat.

"Az integráció kérdése viselkedés-kérdés, nem pedig etnikai: ha valaki kibírhatatlanul viselkedik, akkor nem fogják szeretni, legyen akár roma, akár fehér."

Ez ennyire egyszerű.

Remekül példázza Magyarország. De városokat is nézegethetsz. Elsőnek például Debrecent....meg az összesített országos adatokat. Tudod, Magyarország, szerencsére nem Budapest! Már megint feleslegesen okoskodsz.

Ezzel nem mondtál semmit, csak a grafomániád működik. A gyöngyöspatai ügyben azt kéne megkérdezni, hogy miért indult meg a különválás a különböző képen szocializálódott gyerekek között? Azt kéne megkérdezni, hogy azok a szülők, akik a fegyelmezetlen tanulók miatt hiányossá váló oktatást kevésnek tartották, milyen kártérítést kérhetnek? Hiszen nekik plusz időt, plusz költséget jelent az, hogy gyerekeiket másik település iskolájába járassák. Ha nem teszik, akkor, mivel a különböző adottságú, viselkedés kultúrájú közösségekben az egyenlőség mindig lefelé nivellálva valósul meg, gyermekük alacsonyabb felkészültséggel kerül ki az iskolából. De mondhatjuk úgy is, hogy nem kap megfelelő szintű oktatást. Ez viszont a mostani perből kiindulva kártérítési igényt jelen. Nos, ezek hová menjenek kártérítésért?

A lényegről kéne beszélni. Ki vonja felelősségre azokat a szülőket, akik nem képesek gyerekeiket a közösségi életre megfelelően felkészíteni és ezzel, a többi gyerek oktatását gátolják? Mert most egyelőre azt bizonyították be nekik, hogy ezzel pénzt lehet keresni. Amire már fel is vették az uzsora kölcsönt. De a gyerekeik ettől még összeférhetetlenek maradnak, sőt még inkább azok lesznek, hiszen nekik igazuk van.

Egy valakivel szemben nem lesz igazuk. Az uzsorással szemben, amikor kiderül, hogy nincs pénzbeli kártérítés. Mert nem lehet megengedni, hogy ebből a börtönbizniszhez hasonló iparág alakuljon ki a társadalom rovására.

Erről időnként meg szokás kérdezni a választókat. Ha a többségük egyetért veled, a FIDESZ-t szegregálni fogják a Parlamentből.

Mindkét vitázó fals alapokról érvel. Ercse balliberálisként meg van győződve róla, hogy a cigány diákok a magyarokéval azonos képességűek, csak a rasszizmus miatt nem tudnak kibontakozni, mert a mygarok nem adnak nekik lehetőséget a felzárkózásra. Szilvay hasonló alapállásból arra mutat rá, hogy a lemaradó cigány nebulók nem teljes gőzzel dolgoznak a felzárkózásukon. Holott aki csak picit is rákeres a neten, rögtön a homlokára csaphat: az európai cigányok átlagos intellektusa szakadékra van a magyarokétól, melynek nagysága több mint 20 IQ pont. Az edukáció alapú cigány felzárkóztatás tehát hiú ábránd, nem lesz 1-2%-nál soha több cigány diplomás- ez fizikai törvény. A szakiskola-szakma biztosítása a gyengébb képességű cigány tanulóknak az egyetlen járható út. Akár színcigány osztályokkalmegvalósítva is. Aki vitatkozni akar a fentiekkel, két dolgot készítsen elő: olyan tudományos publikációt, amiben európai cigány intellektusról találni adatot legalább ezres mintaszámnál és olyan sikeres edukáció alapú cigány felzárkóztatást a galaxisból, ahol legalább ezer fő volt érintve.

Hát, nem dúskálsz az ellenérvekben. Egy szerényen berendezett koponyából csak ennyi jön.

Vehetem úgy, hogy a kérdésben- a cigány és magyar átlagintellektus közötti szembeszökő különbség-nem rendelkezel semmiféle mértékadó ismerettel, olvasmányélménnyel?

A cigánykérdés fideszes megoldása legalább kecsegtet némi eredménnyel. Ti ballibek azzal a lázálommal kezdtetek hozzá, hogy ha jó sok, az adófizetőktől elvett segéllyel sikerül felemelni eme szilaj etnikai csoportot, majd megoldódik minden- önfenntartó és kétgyerekes lesz az átlagos cigánycsalád. Ez valamilyen természeti törvény miatt nem ment- a faszpénz Bokros után növelte a probléma darabszámát és az etnikai csoport fenntartásának költségét.
10 évetek volt... mondja egy 600 éve mozdíthatatlan etnoparazita csoport integrálása kapcsán. A kérdéseim maradtak: van-e a galaxisban olyan hely ahol a cigányok edukáció alapú felzárkózása tömegesen megtörtént?

"De önmagukat sosem fogják megnevelni, arra az állami iskolarendszert tartjuk és fizetjük."
Dodó úr, ez sikerült-e már az univerzumban valahol? Csak hogy ernyedetlen buzgalmunk ne csökkenjen...

"Igen, a diplomás cigány IQ > 100, és rendelkezik annyi impulzuskontrollal, ami ahhoz kell, hogy egy fehér társadalomban érvényesüljön. Nincs is velük semmi probléma"
De van egy pici, mégpedig az, hogy a diplomához minimálisan kellő 110 IQ-val csupán 2%-uk rendelkezik. És ha vitapartnered Dodó úr a feje tetejére áll és Lauder- hálózatot csinál Borsodban, akkor sem lesznek többen...

Amiről írsz az a klánrendszerű szocializáció szimptómája: a klánon kívüliek egyenrangúként való el nem ismerése, empátia hiány és agresszió velük szemben és feltétlen összetartás a klánon belül. És nyilván az endogám cigány csoportok nem homogének, van feszültség az oláh-beás-romungró klánjaik között is.

Necigányok... És akkor már el is sumákoltuk az alapkérdést ugye?

No még egy könyvnépe cigányozó troll...
Ha megnézed Orbán Viktorról, nagyszüleiről, testvéréről és szüleiről a képeket, vajon elhúzol-e a picsába?https://www.blikk.hu/aktualis/..

Cigányozó könyvnépe troll rajzás van, ha jól látom...
És kiskorukban mik voltak, lebegő?
https://www.blikk.hu/aktualis/..

Remek verbális próbálkozás- de nem fedi a pucér segget. A kecsegtet némi eredménnyel a magyar nyelvben nem a megvalósult álmot jelenti. És az a gyanúm, rövid idő alatt a harmadik könyv népéhez tartozó trollba szaladtam. A nagy IQ Dodó úr nagy kincs, ne herdálja... A cigánykérdés nem edukáció alapú megoldására vannak azért példák: a második világháborúban az osztrákok-horvátok kiirtották a cigányaikat, a németeknél sem volt jó akkoriban szintinek lenni. Nálunk érdekes módon még akkoriban is nőtt a létszámuk- tehát errefelé nálunk ne keresgéljen...

No haladunk, a romungró már egészen konszolidált hozzáállás egy lipsi trolltól...

És neked erről a fotóról egy cigány család ugrik be?

Aha. Ha valakinek a nagyapjai nem tűnnek cigánynak, az anyja sem, a tesója sem, akkor nyilván igazad lehet. Ilyen katonaképen a szakaszunk fele kinézhetett volna cigánynak annó, a fene a gusztusod...

Az egy dolog, hogy én miért nem- de te vajon miért akarod cigánynak látni? Akkor jobban gyűlölheted- nem kognitív disszonancia ez?

Linda Gottfredsontól nyúltam, apád könyvtárából kikeresed...

"Nincs olyan, hogy a családon belül marha nagy a szeretet és összetartás, csak kifelé összeférhetetlenek."

A muszlim migránsok Nyugat-Európában nem ezt az állítást erősítik.

Nem volt kielégítő a válasz? Pedig segítőkész voltam.

Akkor ez Dodó úr nem egy kibaszott önellentmondás? Nem lehet, hogy maga hazudozik? Vagy nem egyforma a szemünk- amivel csak úgy látunk?

Belpesten ez tényleg ennyire hihetetlen? Hogy a hatvanas években falun még vályogházak voltak és nem volt mindenhol fürdőszoba? Komolyan kérdem Dodó úrtól, mert melbevág ez a tájékozatlanság. Mi egy mátrai faluban 68-ban csináltunk fürdőszobát, az volt az első az utcában- cigányok a szomszéd faluban voltak észrevehető számban...

Sötét hajú magyar fiatalt, sarjadzó bajússzal és egy pipával.

Dodó úr jön: hány cigányt lát a képen?
https://ocdn.eu/pulscms-transf..

Nagy az isten állatkertje, füves csöves pár évig lehet gazdag német fiatalokból is. Amire figyelned kellett volna az ez:
https://www.youtube.com/watch?..

Azért ez picit szánalmasra sikerült Dodó úr....

Akkor szépen sorjában- egyik nagypapa nem cigány- bingó!
Másik nagypapa és tesó? Jól nézze meg Dodó úr!

Törökök élnek vagy négymilliónyian ötven éve németországban és milliószám algériaiak Franciaországban- családi kötelékben...

Ha még nem láttad volna ezt feltétlenül nézd meg, ő jelenleg a leghivatkozottabb genetikát is használó viselkedéskutató, Robert Plomin:
https://www.youtube.com/watch?..

Haladunk Dodó úr! Akkor látom megy ki a homok a lába alól... 10 pont a Hugramicsodának!

Szóval ezért nem kell felkészületlenül, indulatból kommentfalon vitézkedni. És akkor még a trabantos képről, meg a vályogházas cikkének arról a bekezdéséről nem is beszéltem, amiben Orbán apja üzemmérmöki állást kap. Ezek ugye jellegzetes cigány attribútumok Dodó Úr?

Ez sem egy szerethető beírás. Nem látszik hogy mire ez a lötyögő mellény Dodó úr...

Tényleg nem érted? A muszlim migránsok klánok százainak képviselői Afrikából-Ázsiából. A klánon belül nincsen hatalmi harc, mert az egy endogámián alapuló nagycsalád, leosztott szerepekkel. Ehhez képest minden kívülálló silány és értéktelen

Heherészel pedig röfögnöd kellen, gyöngyöt szórtam épp eléd...

Egyszerre vitapartner és ítész- fasza szerep!
Üzemmérnök hány cigány lehetett a hetvenes években- csak tippeljen Dodó úr!

Akkor nem igaz amit beírt? A nagyapák nem cigányok, az anya sem, a tesó és Orbán sem kiskorában- de felnőve már igen? Ezzel ne szaladjon messzire Dodó úr- mit is mondok, hiszen azért halt ki...

Dodó úr nem angolna a füveskönyv szerint- hány cigány üzemmérnök lehetett a hetvenes évek elején?
Ma is üzemmérnöknek mondjuk, mellesleg...

A 85-ös IQ-t honnan veszed? Egy 2015-ös Intelligencia konferencia anyagban az európai cigányokra kemény 74 átlag IQ-t jeleztek egy 4-ezres mintájú metanalízis alapján. Ha igaz a Mohácsi Viktória féle adat, hogy a cigánygyerekek 21%-át minősítették szellemi fogyatékossá (70 IQ alatt)a szakszolgálatok, akkor a magyar cigányok értéke inkább 80 és a matekod még rosszabb lesz.

Hú baszod miért nem ezzel kezdted? Te akkora fasz lehetsz, hogy bottal se piszkállak ezután. Romnet, mint hiteles forrás- baszod szerintem te vagy a cigány én hüje meg askenázizlak itt végig.

Illetve mostmár tudjuk: röf-röf...

Szóval még tippelni se mersz! Nem csodálom, valószínűleg volt egy a borsodi régióban, egy meg Baranyában. És üdvözlöm a romnetes teóidat...

Hát persze hogy nem, mert akkor nem lett volna pénzosztás.
Azonban volt olyan Strasbourgban Mohácsi Vikiék által megnyert per (2011), ahol azért kapott kártérítést két kisegítő iskolás cigánygyerek, mert egy nyári táborban elkötelezett pszichológusok újramérték őket és az egyiknek 90, a másiknak 80-as IQ-ja volt és mondhatták, a nagy álmaik szétfoszllottak a kisegítőben. Amúgy 62 gyereket szűrtek át a jogvédők és ez a kettő kapott a végén pénzt...

Hát nem romnetes haverjaid közül egyet. Egy fiatal magyar srác pipával. Le is rajzoljam?

Számolni azért csak tudsz valamennyire?

Mostmár tényleg érdekel a romnet szerkesztőségében milyen arányban mondtak cigányt a tesók?

A recept egyszerű, ne neveld rá a gyerekedet a közösségi normák betartására, és ezért még pénzt is kaphatsz. Aki nem képes betartani a társadalmi normákat, az együttélés szabályait, az nem jutalmat érdemel, hanem ki kell emelni a közösségből, meg kell nevelni és utána mehet oda vissza. Különben csak hátráltatja a többiek tanulását.

Kerülöd a téma lényegét, amiket felvetettem, csak össze-vissza beszélsz. Arra sem válaszolsz, miért nem kaphat kártérítést az, aki az ellehetetlenült oktatás miatt más településre kénytelen hordani a gyerekét. Neked becsípődött az Orbán gyűlölet, meg a többségi társadalom iránti gyűlölet. Bárkit támogatsz, aki deviáns és a társadalommal szembe helyezkedik.

Ez így nem érv... Van egy csomó elitélt gyilkos is az örökbeadott és az otthonban felnőttek között.

Azt hiszem a 74IQ-s ppt anyagot isCvorovic jegyezte...

"Nem, ez egyszerű impulzuskontroll, már gyerekeknél is mérhető, nem mindenki kap belőle ugyanannyit."

Aminek a kordában tartását meg lehet tanítani a legtöbb problémás gyereknek, egészen 4 éves koráig. Ha addig nem tanulja meg, akkor annak lőttek.

A 65-ös átlag szerintem túl alacsony, ennyi nem lehet az átlag. Az már nem is az írástudatlan szint, hanem annál is alacsonyabb.

A legagresszívebb korszak gyerekek esetében a kettő éves kor. A legtöbb gyerek nem agresszív, de van kb. 5%, amelyek többsége egyébként fiú, akiknek a túlnyomó többsége képes arra, hogy 4 éves korára szocializálódjon, értsd: ne minden problémára fizikai erőszakkal és hangos hisztériával reagáljon. Ha a gyerek 4 éves korára nem tanul meg játszani a kortársaival, 4 éves kor után általában reménytelen minden próbálkozás.

Olvastam jó néhány tanulmány, és az antiszociális viselkedés sajnos ilyen jellegű. Nem véletlen, hogy az óvodába járatás kötelezővé vált.

A többségük nem értelmi fogyatékos, de a problémás esetek az extrém esetek, és a normál eloszlás miatt az IQ görbék szélein a hatás sokszosan jelentkezik a cigányok esetében. De ehhez nem kell nagy eltérés a medián értéknél. A cigányok átlag IQ-ja nem kell, hogy sokkal kisebb legyen a többségi társadalomhoz képest, ahhoz, hogy a széleken extrém nagy aránytalan legyen a reprezentációjuk.

Ugyanez érvényes a férfiak és a nők közti személyiségvonásbeli különbségekre. Az "agreeableness" dimenzióban a nők és férfiak közt mediánértéken kicsi az eltérés, de a normál eloszlás miatt, ez a széleken óriási különbséget eredményez. Többek közt emiatt van az, hogy a börtönlakók 90%-a férfi.

Szerintem ezt csak ti a romnet szerkesztőségben látjátok tesónak. Nagyon amatőr vagy...

Milyen vidám összetartó team. Kommentfalbontó szakmunkások...

Ugye ez azért nem schizoid kapcsolat a buksi fejedben? Ahogy elnézem valahogyan mindig ritmusra érkezel végszavazni a bukott madárnak. Esetleg romnetes szerkesztőségi bohóckodás?

A fidesz demográfiai programja egy logikai lánc legcsillogóbb darabja. Nekem még a jogi határzárnál is szebb a fénye. De kíváncsivá tettél- Te szeretted a szektatársaid által erektált faszpénzt? Olvastál te elég Garett Jonest és érted mi az a smart fraction?

Nem a legegzaktabb, de mégis valami:
"25% Dalit and Tribal = 80 IQ
15% Muslim = 85 IQ
40% Backward Caste = 95 IQ
15% Upper Caste = 110 IQ
The only item missing is the 5% brahmins
…Making a worst case assumption that
Brahmin IQ is no more than Upper caste IQ , would give a brahmin IQ estimate of 110
My private real numbers are a lot higher, but I wont stir up a controversy , until we reach a consensus on average Indian iQ
Average Indian IQ = 0.25*80 + 0.15*85 + 0.40*95 + 0.15*110 + 0.05*110 = 92.75
The upper caste + brahmin segment = 20% of 1.1 billion = 220 million
at near Ashkenazi levels"

https://pumpkinperson.com/tag/..

Te ez nem volt már? Mindegy is, szerintem ő nem cigány. Igyekvő tehetséges magyar ember, jó üzleti érzékkel. Romnetben mi a vélemény?

Most azért a schizoid vonalra tennék...

"Erre a válasz nagyon egyszerű: olcsóbb. A merkantilista szemlélet, a protestáns fukarság (a fillérbaszás) valóban meghatározó prioritás."
Erre a jó válasz valójában az orvosok esetében a két legnagyobb gazdaságnál (UK, Németország) az, hogy az őslakos orvosok elhúznak olyan országokba, ahol kevesebb az adó és jobban lehet keresni. Az angoloknál az USA a desztináció, a németeknél meg mondjuk Svájcban a nettója a duplája lesz.

A szakértelem előtt meghajlok- egy romnetes nem tévedhet...

Kipcsak vérvonalat látok, cigányt még mindig nem, de nem vagyok tesó...

Mi a problémád a legstabilabb humán személyiségjeggyel?

Hát csupán abban, hogy itt a fillérbaszás az őslakos orvosokra vonatkozik, nem az államra.

Hát akkor eljutottunk a csúcsponthoz- nosza Dodó, totyogj el Mészáros Lőrinc önbevallásáért, ezt még megvárom!

Hát nekem nem jön be a stílusod. A barátod meg picit ostobácska.

Az ember mindig tanul- ma egy ocsmány lipsi trollpárost láttam akció közben. Hazudnék ha azt mondanám élveztem.

Hát kurvára nem találtad ki- nem is értem a te képességeiddel mire számítottál? Én is tippelhetek? Bölcsész akit az orbán rezsim Angliáig üldözött. Esténként meg az albiból megy a fight.

Ez amúgy mire jó, már amit csináltok? Ettől jobb a közérzet, lesz ettől sikerélmény? Nem értem...

És erre is mondasz majd valamit- a samesz bebólint- eddig értem. De mi ennek az értelme?

Én nem tudom megállapítani. De amennyiben te vagy a képen, bizony pár kilót nem ártana leadni!

Akkor ez valami terápia Orbánfóbiás lipsiknek? És javul azért a közérzet, használ a homokozás?

Hát sajnos akkor én jobb emberismerő vagyok nálad...

Hát sajnos akkor én jobb emberismerő vagyok nálad...

Hát sajnos akkor én jobb emberismerő vagyok nálad...

Nagy az Isten állatkertje, kevés ennyire taszító nicket láttam...

Legalábbis ti törekedtek rá, hogy így legyen.
Demokrácia az, hogy ha a többség elhiszi a hülyeségeiteket! Ha azt mondja, hogy ez hülyeség és nem kérünk belőle, akkor nincs demokrácia.

Folyamatosan jönnek a megosztási kísérletek, pár példa az elmúlt idők baloldali terméséből:
nők a férfiak ellen
fiatalok az idősek ellen
homoszexuálisok, transzneműek és társaik a heteroszexuálisok ellen
más kultúrák az őshonos lakosság ellen
és persze a klasszikus, az osztályharc, a szegények a gazdagok ellen.
Nem tudom, hány olyan forradalom volt a világban, ahol az valósult meg, ami miatt kitört, gyanítom, egy kézen meg lehet számolni - sokkal gyakoribb az, hogy a vérontást kihasználva egy érdekcsoport került hatalomra, és nekik csak ez volt a fontos.

Én úgy látom, ezek a szervezetek úgy működnek, hogy minél feljebb van valaki, annál aljasabb, tehát az alján tényleg az a naiv, megvezetett jószándékú van, akit telibe talált a propaganda, de ettől feljebb már rá lehet látni arra, hogy mennyire eltér egymástól az, amit mondanak és amit csinálnak, és az már a "hatalomtechnikusok" szintje.

Ha az ember ilyet olvas, világos, h. ha van is fejlődés, az csak műszaki. Nem hiszem, h. ma sokan lennének képesek ilyen okosan érvelve szólni fontos dolgokról, mint a felmenőd, lassan kétszáz éve, egy szélütés után!

Szilvay eredeti cikkét is élvezet volt olvasni, végre a józan ész hangja, profi tollal rögzítve.

Izé, az unióban az ország van benne. Ha a néppártból kirakják őket, hát így jártak. Úgy érzed, azzal idehaza bármit elintéztél?

Minap a zsúfolt HÉV-en egy fiatalember és a párja négy ülést elfoglalva jólesően falatozott. Közben tele szájjal, jó hangosan beszélgettek, nevetgéltek egymással, mint otthon a családi asztal mellett, cuppogtak, csettintettek, időnként kézzel be-be nyúltak a szájukba is. Barátunk egyszer-kétszer felállt, kinyújtózkodott, böffentett, tett pár lépést jobbra-balra a vonat közepén, majd visszaült. Közben be nem állt a szája. Láthatóan jól érezték magukat. A beszédmódjuk meglehetősen közönséges volt, humoristáink számára aranybánya. Többek között valami különösen büdös olajos halat is ehettek, mert bűzlött az egész vagon, a le-és felszállások ideje nem volt elég a kiszellőzéshez.

Egy ilyen leírás alapján, gondolom, tízből tízen kitalálják (még a tisztelt ’jogvédők’ is), hogy egy roma párról volt szó. (Normálisan fel voltak öltözve, nem tűntek ’mélyszegénynek’.) Ez ugyanis jellemzően cigány viselkedés. Az utcán, közlekedési eszközön vagy más közösségi térben a nagyhangúság, a trágárkodás, veszekedés szinte kizárólag rájuk jellemző. Vajon miért nem ’integrálódnak’, miért nem tanulják el a többség viselkedését, hiszen nap mint nap ott járnak-kelnek, közlekednek köztünk, nincsenek ’szegregálva’.

A vasúti kocsit ebédlőként használó párra nem szólt rá senki. Nem mondta nekik senki, hogy ilyen helyen, ilyenkor nem illik étkezni. Ha már mégis, nem illik közben hangosan beszélgetni, és még otthon sem illik az asztalnál így viselkedni. És nagyon rossz ötlet közlekedési eszközön olajos halat bontani. Nem mondtuk, mert tudtuk, hogy csak perpatvar lett volna belőle. És mert tudtuk, hogy rövid időn belül úgyis leszállunk, a kellemetlenség megszűnik, illetve másokat részeltetnek benne. És bizony azért sem szóltunk, mert úgy éreztük, hogy nem a mi dolgunk ’nevelni’ őket.

De mi van akkor, ha nem lehet ilyen könnyen magunk mögött hagyni a kellemetlen, zavaró, netán károkat is okozó, félelmet is keltő viselkedésű embereket? Mert pl. mellettük lakunk, mert egy iskolába járunk velük. Mit lehet tenni, ha a cigánygyerekek a tanórán esznek, büfögnek, szellentenek, beszólnak a tanítónéninek, rendszeresen lopnak a gyerekünktől, gúnyolják, fenyegetik, rányitják a WC-t, bandázva kergetik haza az utcán, és a többi? Lehet beszélni a tanárral, az igazgatóval, meg lehet próbálni beszélni a szüleikkel, először udvariasan, érvelve, majd jöhet a perpatvar. Azután rádöbbenünk, hogy úgyse változik semmi. És bizony, ilyen helyzetben is úgy érezzük, hogy a fenébe is, nem a mi dolgunk ’nevelni’ őket. A ’hatóságoknak’ munkaköri kötelezettségük próbálni kezelni az ilyen helyzeteket, de a mi gyerekünk élete talán mégsem arra való, hogy példát mutasson a neveletlen roma gyerekeknek, lám így is viselkedhetnétek, ha akarnátok. Úgy érezzük, talán mégsem a mi gyerekünket kellene feláldozni azért, hogy ne legyen ’szegregáció’. És talán az is érthető, ha nincs nagy kedvünk zsúrra hívni a gyerekünk táskájába kakit csempésző, óra közben a fenekét tűvel szurkáló osztálytársait.

Valójában az a kérdés, mit nem értenek az ilyen élethelyzeteken a kedves jogvédők, szegregációt irtó aktivisták? Miért csodálkoznak, ha arról érdeklődünk tőlük, hogy az ő gyerekük milyen iskolába jár? Milyen alapon állítják, hogy a ’hátrányos helyzetű’ összeférhetetlen viselkedésű közösségek nevelése, ’integrálása’ a velük azonos térben, településen vagy településrészen élő nem hátrányos helyzetű magánemberek kötelessége? És honnan veszik, hogy ez működik is? Milyen szociológusok azok, akik azt gondolják, hogy évszázadokon át hagyományozódó szokások, gondolkozási-, viselkedési minták szerint élő közösséget, egészen más minták szerint szocializálódó népesség közé kényszervegyítve pikk-pakk át lehet nevelni?

Hogy nem lehet azt megérteni, hogy a cigányság felzárkóztatása intézményeket és profizmust kíván. Hardvert és szoftvert, időt, energiát, elköteleződést, és sok pénzt. Nem sörre és pálinkára, hanem iskolára, ösztöndíjra, felnőttképzésre, a már munkába állóknak segítő támogatásokra (háziállat, vetőmag, stb.), olcsó hitelre a fokozatos felemelkedéshez. Nincsenek nagy ugrások. És nem az én feladatom, aki ’szagolom, elviselem, eltűröm’, de más a munkám.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés