„Megtiszteltetés, hogy Lázár Jánoshoz hasonlítanak”

2019. szeptember 19.

Szalai Laura
Pitbull, takarító, hóhér: Palkovics László nem bánja ezeket a címkéket, azt pedig kifejezetten fontosnak tartja, hogy egy politikus legyen lojális. Az innovációs minisztertől megtudtuk, hogy bár nem vonnak össze egyetemeket, elképzelhető, hogy az intézmények közösen adnak ki diplomát a jövőben.
Fotó: Földházi Árpád
PALKOVICS LÁSZLÓ

1965-ben született Zalaegerszegen. Nős, három gyermek édesapja. 2018 májusa óta innovációs és technológiai miniszter, korábban a felsőoktatásért, majd oktatásért felelős államtitkár volt. 1995-től a Knorr-Bremsénél dolgozott különböző pozíciókban. 2000-től az MTA SZTAKI tudományos munkatársa, 2010-től a Széchenyi István Egyetem kutatóprofesszora. 1998-tól az MTA doktora, 2006-tól levelező tagja, majd 2013-tól rendes tagja.

Mit szól ahhoz, hogy az ellenzéki sajtó az új Lázár Jánosnak, Orbán Viktor erős emberének kiáltotta ki, akinek ráadásul a kormányfő iránti hűsége kikezdhetetlen?

Ha végignézem, hogy milyen jelzőkkel illettek az ellenzéki sajtóban, egyértelműen kirajzolódik egy fejlődési ív. Először voltam pitbull, majd pitbuldózer. Aztán én lettem a Nikita című filmből a takarító, mondván, hogy akárcsak a Jean Reno által játszott karakter, én is romeltakarítást végzek. A legutóbb pedig Orbán hóhérja voltam. Az, hogy most Lázár miniszter úrhoz hasonlítanak, nagy megtiszteltetés. Ha a munkabírásunkat nézzük, tényleg van némi közös bennünk. Egyébként pedig mindenkinek javaslom, hogy nézze meg az Alelnök című filmet. Ebben Dick Cheney-nek a következő tanácsokat adták ahhoz, hogy politikus váljon belőle: hallgass, figyelj és tanulj, hozz áldozatokat, valamint legyél lojális.

Miért lesz jobb a felsőoktatás azzal, hogy az irányítása a hu-mántárcától az innovációs minisztériumhoz került?

Európában számos példa van arra, hogy a felsőoktatás az innovációval, a kutatással, a gazdaságirányítással foglalkozó tárcához tartozik. Ez nem véletlen, hiszen, a szakképzéshez hasonlóan, a munkaerőpiachoz szorosan kapcsolódó területről van szó. Most itthon is ez a modell érvényesül, és meggyőződésem, hogy ezáltal sokkal hatékonyabban tudjuk elősegíteni a felsőoktatás és az állami kutatóintézet-hálózat, valamint a gazdaság közti együttműködést. Ne feledjük, a korábban megörökölt alacsony hatékonyságú, a munkaerőpiaci igényektől eltávolodó felsőoktatási rendszer átalakítása során sikerült az autonómia megerősítése mellett stabilizálni az intézmények gazdálkodását. Jelenlegi feladatunk az oktatási és kutatási hatékonyság és minőség további javítása, a tudományegyetemek nemzetközi versenyképességének erősítése, a magyar felsőoktatás láthatóvá tétele a nemzetközi színtéren.

A kormány deklarált célja a diplomával rendelkező fiatalok számának növelése. Ezzel nehezen egyeztethető össze, hogy inkább a szakképzésbe terelik a diákokat.

Nincs ellentmondás, hiszen a felsőoktatásba a szakképzésből és a gimnáziumokból egyaránt vezet út. A minap jelent meg az OECD jelentése, amely azontúl, hogy elismerte a kormány céljait és eredményeit, az oktatás terén megállapította azt is, hogy Magyarországon még mindig kevesen rendelkeznek szakképzettséggel. Kérdezem ellenzéki politikustársaimtól: ezek szerint a szakképzés mégsem zsákutca? Az pedig, hogy nálunk sok vagy kevés-e a diplomás, nézőpont kérdése. Németországban hozzánk hasonlóan 32 százalék körül van a diplomások aránya a harminc és harmincnégy év közötti korosztályban. Máshol bőven meghaladja a 40 százalékot, azonban náluk sokkal magasabb a diplomás fiatalok munkanélküliségi aránya is. Utóbbi Magyarországon a legalacsonyabb Európában.

Mindenkinek javaslom, hogy nézze meg az Alelnök című filmet
Ez a cikk csak előfizetéssel rendelkező olvasóink számára elérhető. Ha van érvényes előfizetése, jelentkezzen be!

Bejelentkezés