Star Wars, Liget Budapest Projekt, iskolai agresszió és fekete légy – íme, a Mandiner tizennegyedik száma!

2019. december 12. 7:00

Írta: Szalai Laura
Vajon újragondolja a kormány a Liget-projektet? Hogyan viszonyulnak a fővárosiak a beruházáshoz? Mit javasolna a Fidesznek Stumpf István leköszönő alkotmánybíró? Mit gondolnak az amerikaiak a magyar gazdaságpolitikáról? Demokratizálódó Afrika, Bosznia, fekete légy, a nagy Star Wars-sztori – megjelent az új Mandiner hetilap!

Nem adjuk fel a Liget Budapestet! – címlapos interjút olvashatnak Baán Lászlóval, aki szerint ha az emberek pontos képet kapnak a Városliget megújuló épületeiről, a fővárosiak túlnyomó része támogatja a Liget-projektet. 

„Nem a Liget-projektet utasítják el az emberek, hanem azt a képet, amit a politikailag motivált ellenzők tendenciózusan festenek”  

– hívja fel a figyelmet a miniszteri biztos.

Hangsúlyozza azt is, hogy a fejlesztések nyomán a betonozott felületek rovására 65 százalékra fog nőni a zöld felület a Városligetben. Az interjúban szó esik az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum jövőjéről, valamint a miniszteri biztos Karácsony Gergely főpolgármesterrel való viszonyáról is. 

Az Első Karaktert ezúttal Joó István jegyzi, aki adventről, a napjainkban tapasztalható hittelenségről, valamint a „mi” és „ti” szembenállásról ír. 

Közélet

Stumpf István nem bánta volna, ha újraválasztják, szívesen részt vett volna a közeljövő várható szuverenitásvitáiban. A leköszönő alkotmánybíróval az önkormányzati választásról, a Kövér Lászlóval való vitáról és a Fidesz gyenge pontjairól is beszélgettünk. 

„Két területen látok ma problémát a Fidesznél: a fiatalok megnyerése terén és a konzervatív értelmiségi támogatás megőrzésében”  – hívja fel a figyelmet Stumpf István, aki az önkormányzati választás kapcsán egyfajta 2002-es szindrómát érzett,

szerinte a kormánypárt úgy gondolta, hogy már be van zsákolva a meccs. 

Gali Máté, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársától Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című könyvéről olvashatnak recenziót.

Ezen a héten két, az iskolákat érintő jelenséggel is foglalkozunk. Az oktatási intézményekben tapasztalt agresszióról két szakértővel beszélgetünk, akik felhívják a figyelmet: egyre durvább esetek fordulnak elő, és problémát jelent, hogy kevés a pedagógusokat segítő program.

„A felnőttek is egyre ingerültebbek, elszakad náluk a cérna, sokszor a figyelmeztető dudát sem képesek elviselni. A nevelés legfőbb tényezője pedig a példamutatás, így tehát nehéz a gyerekeken számonkérni, hogy miért nem jobbak nálunk” – fogalmaz Novák Ferenc, a félévente ötszáz pedagógust segítő szakértő. 

Miért nem maradhat otthon egy kiskorú egy náthával anélkül, hogy arról orvosi igazolást kellene bemutatnia, és miért nincs joga a szülőnek családi program miatt azt mondani, hogy a gyereke nem megy iskolába? A házi gyermekorvosok megreformálnák a hiányzások igazolásának rendszerét. Utánajártunk, hogy mik a főbb problémák a rendszerrel, és egy úttörő iskolában eddig mik a tapasztalatok. 

Kilenc nap, hét város, tizenhárom előadás a világ vezető egyetemein és intézményeiben – ez György László egyesült államokbeli könyvbemutató körútjának mérlege. Az innovációs tárca államtitkára szerint ugyan sok a tévhit hazánk gazdaságpolitikájáról, de bárhol járt, mindenhol nyitottságot tapasztalt. 

„A magyarokat úton-útfélen bírálják akár az USA-ban, akár az EU-ban olyan dolgokért, amelyekért inkább elismerést érdemelnénk. Az előadások alapján úgy érzem, tényekkel érvelve kivívhatjuk a nekünk járó tiszteletet” – mutat rá.

Szánthó Miklós ezen a héten arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikailag korrekt fogalmazásmódnak az az eszmei alapja, hogy bizonyos dolgokat – akár az igazságot – nem szabad kimondani, mert az sértheti valakinek az érzékenységét. 

A liberális témák szolgalelkű kopírozása, a politikailag korrekt nyelvezet és testtartás először félelemből való átvétele, majd a vele való gondolati azonosulás a saját identitás, a keresztyén megfontolások szégyellésével, végül megtagadásával járt ott együtt” – húzza alá az Alapjogokért Központ igazgatója.

Véleménycikkében Dúró József politológus

az átalakuló konzervatív szavazóbázisokról ír.

Külhon & Külföld

Külhon rovatunkban Dansky Péter mesél zsidó származása miatti üldöztetéséről, a lehetetlennek tűnő, filmbe illő momentumokkal tarkított életéről.

„Csodával határos módon egy éjszaka szennyeszsákok közé rejtve valaki megszöktetett” 

– idézi fel a kistarcsai internálótáborból való szabadulását.

Komoly változásokon megy keresztül Afrika ezekben a hónapokban és években. De vajon valóban utat tör magának a demokrácia, vagy csak őrségváltás történt a hatalomban? Külföld rovatunkban körképet olvashatnak a fekete kontinensről. 

Bosznia-Hercegovina nyugati határszélén a tél beköszöntével egyre kiélezettebb a helyzet: dél-ázsiai, főleg pakisztáni migránsok torlódtak fel, akikkel nem tud mit kezdeni a lehetetlenül bonyolult közigazgatás. Cikkünkben rámutatunk arra is, hogy a bosnyák táborok reménytelen túlzsúfoltságát és a kormány bénultságát egyértelműen egy váratlan szereplő okozza: Pakisztán. 

Sólyom István történész véleménycikkében a tizenöt évvel ezelőtti kettős állampolgárságról szóló ügydöntő népszavazásra emlékezik.

Precedens & Makronóm

Precedens rovatunkban a filantrópia mai gyakorlatával foglalkozunk, azzal, hogy az miért áshatja alá a demokratikus működést.  Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a közterületen elhelyezett szobrokról, a megjelenített alakok történelmi szerepéről és érdemeiről ír publicisztikájában.

Vajon lehet-e divat a rovarfogyasztás a jövőben?

Makronóm rovatunkban bemutatjuk a rovargazdálkodás jövőjét kutató magyar vállalkozást, a fekete katonalégy tenyésztésével foglalkozó Grinsectet, amely a környezetbarát fehérje-előállításra kínál megoldást. 

Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés

Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata a jövőről szóló legizgalmasabb új művekről – ezúttal Bill Gates kedvenc közgazdászának könyve nyomán arról ír, hogy a jövedelem helyett az életminőség határozza meg igazán egy ország fejlettségét.

Feminens kisrovatunkban Koszti Zsuzsanna vizuális szakembert mutatjuk be. Budapesti történetek sorában ezúttal a Budapest hegei című könyvből olvashatnak részleteket Békés Márton történész tollából.

Egy legenda hamarosan véget ér, idén decemberben a kilencrészesre bővült Star Wars-sorozat befejeződik. Ennek apropóján

körüljárjuk, hogy milyen nyomot hagy bennünk ez a modern eposz,

és milyen hatással volt a változó világ a tripla trilógiára. 

Arctér kisrovatunkban Tamást, a soproni vendéglőst mutatjuk be, aki minden szenteste állami gondozott gyerekeket lát vendégül.

A Mandiner hetilapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: Hegedűs Zoltán arról ír, hogy bár nekünk

jóval több időnk van, mint nagyszüleinknek, mégis mindenki úgy érzi, semmire sincs ideje. 

 „Ami őseinknek izzasztó, többórás napi munka volt, nekünk csak egy kattintás. Minden megvan körülöttünk” – fogalmaz.
 

Összesen 13 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés