Elképesztő sikerrel zárult a Mandiner első budapesti klubestje

A több mint négyszáz olvasó kvízjátékon vehetett részt, meghallgathatta, mit gondol Schmidt Mária a világról és élvezhette Lotfi Begiék szenzációs koncertjét.

Vajon újragondolja a kormány a Liget-projektet? Hogyan viszonyulnak a fővárosiak a beruházáshoz? Mit javasolna a Fidesznek Stumpf István leköszönő alkotmánybíró? Mit gondolnak az amerikaiak a magyar gazdaságpolitikáról? Demokratizálódó Afrika, Bosznia, fekete légy, a nagy Star Wars-sztori – megjelent az új Mandiner hetilap!
Nem adjuk fel a Liget Budapestet! – címlapos interjút olvashatnak Baán Lászlóval, aki szerint ha az emberek pontos képet kapnak a Városliget megújuló épületeiről, a fővárosiak túlnyomó része támogatja a Liget-projektet.
– hívja fel a figyelmet a miniszteri biztos.
Hangsúlyozza azt is, hogy a fejlesztések nyomán a betonozott felületek rovására 65 százalékra fog nőni a zöld felület a Városligetben. Az interjúban szó esik az Új Nemzeti Galéria és a Néprajzi Múzeum jövőjéről, valamint a miniszteri biztos Karácsony Gergely főpolgármesterrel való viszonyáról is.
Az Első Karaktert ezúttal Joó István jegyzi, aki adventről, a napjainkban tapasztalható hittelenségről, valamint a „mi” és „ti” szembenállásról ír.
Közélet
Stumpf István nem bánta volna, ha újraválasztják, szívesen részt vett volna a közeljövő várható szuverenitásvitáiban. A leköszönő alkotmánybíróval az önkormányzati választásról, a Kövér Lászlóval való vitáról és a Fidesz gyenge pontjairól is beszélgettünk.
„Két területen látok ma problémát a Fidesznél: a fiatalok megnyerése terén és a konzervatív értelmiségi támogatás megőrzésében” – hívja fel a figyelmet Stumpf István, aki az önkormányzati választás kapcsán egyfajta 2002-es szindrómát érzett,
Gali Máté, a Veritas Történetkutató Intézet tudományos munkatársától Veszprémy László Bernát Gyilkos irodák – A magyar közigazgatás, a német megszállás és a holokauszt című könyvéről olvashatnak recenziót.
Ezen a héten két, az iskolákat érintő jelenséggel is foglalkozunk. Az oktatási intézményekben tapasztalt agresszióról két szakértővel beszélgetünk, akik felhívják a figyelmet: egyre durvább esetek fordulnak elő, és problémát jelent, hogy kevés a pedagógusokat segítő program.
„A felnőttek is egyre ingerültebbek, elszakad náluk a cérna, sokszor a figyelmeztető dudát sem képesek elviselni. A nevelés legfőbb tényezője pedig a példamutatás, így tehát nehéz a gyerekeken számonkérni, hogy miért nem jobbak nálunk” – fogalmaz Novák Ferenc, a félévente ötszáz pedagógust segítő szakértő.
Miért nem maradhat otthon egy kiskorú egy náthával anélkül, hogy arról orvosi igazolást kellene bemutatnia, és miért nincs joga a szülőnek családi program miatt azt mondani, hogy a gyereke nem megy iskolába? A házi gyermekorvosok megreformálnák a hiányzások igazolásának rendszerét. Utánajártunk, hogy mik a főbb problémák a rendszerrel, és egy úttörő iskolában eddig mik a tapasztalatok.
Kilenc nap, hét város, tizenhárom előadás a világ vezető egyetemein és intézményeiben – ez György László egyesült államokbeli könyvbemutató körútjának mérlege. Az innovációs tárca államtitkára szerint ugyan sok a tévhit hazánk gazdaságpolitikájáról, de bárhol járt, mindenhol nyitottságot tapasztalt.
„A magyarokat úton-útfélen bírálják akár az USA-ban, akár az EU-ban olyan dolgokért, amelyekért inkább elismerést érdemelnénk. Az előadások alapján úgy érzem, tényekkel érvelve kivívhatjuk a nekünk járó tiszteletet” – mutat rá.
Szánthó Miklós ezen a héten arra hívja fel a figyelmet, hogy a politikailag korrekt fogalmazásmódnak az az eszmei alapja, hogy bizonyos dolgokat – akár az igazságot – nem szabad kimondani, mert az sértheti valakinek az érzékenységét.
„A liberális témák szolgalelkű kopírozása, a politikailag korrekt nyelvezet és testtartás először félelemből való átvétele, majd a vele való gondolati azonosulás a saját identitás, a keresztyén megfontolások szégyellésével, végül megtagadásával járt ott együtt” – húzza alá az Alapjogokért Központ igazgatója.
Véleménycikkében Dúró József politológus
Külhon & Külföld
Külhon rovatunkban Dansky Péter mesél zsidó származása miatti üldöztetéséről, a lehetetlennek tűnő, filmbe illő momentumokkal tarkított életéről.
– idézi fel a kistarcsai internálótáborból való szabadulását.
Komoly változásokon megy keresztül Afrika ezekben a hónapokban és években. De vajon valóban utat tör magának a demokrácia, vagy csak őrségváltás történt a hatalomban? Külföld rovatunkban körképet olvashatnak a fekete kontinensről.
Bosznia-Hercegovina nyugati határszélén a tél beköszöntével egyre kiélezettebb a helyzet: dél-ázsiai, főleg pakisztáni migránsok torlódtak fel, akikkel nem tud mit kezdeni a lehetetlenül bonyolult közigazgatás. Cikkünkben rámutatunk arra is, hogy a bosnyák táborok reménytelen túlzsúfoltságát és a kormány bénultságát egyértelműen egy váratlan szereplő okozza: Pakisztán.
Sólyom István történész véleménycikkében a tizenöt évvel ezelőtti kettős állampolgárságról szóló ügydöntő népszavazásra emlékezik.
Precedens & Makronóm
Precedens rovatunkban a filantrópia mai gyakorlatával foglalkozunk, azzal, hogy az miért áshatja alá a demokratikus működést. Koltay András, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem rektora a közterületen elhelyezett szobrokról, a megjelenített alakok történelmi szerepéről és érdemeiről ír publicisztikájában.
Makronóm rovatunkban bemutatjuk a rovargazdálkodás jövőjét kutató magyar vállalkozást, a fekete katonalégy tenyésztésével foglalkozó Grinsectet, amely a környezetbarát fehérje-előállításra kínál megoldást.
Meta, Élet és Utolsó Figyelmeztetés
Meta rovatunkban folytatódik Böszörményi Nagy Gergely könyvajánló sorozata a jövőről szóló legizgalmasabb új művekről – ezúttal Bill Gates kedvenc közgazdászának könyve nyomán arról ír, hogy a jövedelem helyett az életminőség határozza meg igazán egy ország fejlettségét.
Feminens kisrovatunkban Koszti Zsuzsanna vizuális szakembert mutatjuk be. Budapesti történetek sorában ezúttal a Budapest hegei című könyvből olvashatnak részleteket Békés Márton történész tollából.
Egy legenda hamarosan véget ér, idén decemberben a kilencrészesre bővült Star Wars-sorozat befejeződik. Ennek apropóján
és milyen hatással volt a változó világ a tripla trilógiára.
Arctér kisrovatunkban Tamást, a soproni vendéglőst mutatjuk be, aki minden szenteste állami gondozott gyerekeket lát vendégül.
A Mandiner hetilapot ezúttal is elődlapunk, az Utolsó Figyelmeztetés szerzőinek rovata zárja: Hegedűs Zoltán arról ír, hogy bár nekünk
„Ami őseinknek izzasztó, többórás napi munka volt, nekünk csak egy kattintás. Minden megvan körülöttünk” – fogalmaz.