Nem áldozzuk fel értékeinket a biztonság oltárán

„Ahogy már mondtam, az emberek egy nagyobb közösség tagjai is szeretnének lenni, amellyel képesek azonosulni. A nyelven, valláson, vagy a közös történelemértelmezésen keresztül. És ez a közösség leggyakrabban még mindig a nemzet. Aki törli a politikai szótárából az olyan szavakat, mint haza, Heimat, domovina, patria, ojczyzna, nehezen nő fel a kulcsfontosságú feladathoz, hogy biztonságérzetet adjon az embereknek. 

Semmilyen körülmények között nem vallhatunk kudarcot. Valójában ez a kereszténydemokrácia génjeibe van kódolva. És nem véletlen, hogy éppen az úgynevezett ordoliberalizmus volt a kereszténydemokrácia egyik legfontosabb elméleti iskolája, amely felépítette a szabadság, a rend és a hagyomány nehéz, de nem lehetetlen szintézisét. 

Mély meggyőződésem, hogy azok, akik biztonságérzetet akarnak adni az embereknek és eközben meg akarják őrizni a szabadságaikat és a jogaikat, megérdemelten szállnak versenybe a hatalomért. Semmilyen körülmények között nem adhatjuk a biztonság és rend szféráját a politikai populistáknak, a manipulátoroknak és az autokratáknak, akik elhitetik az emberekkel, hogy a szabadság és a biztonság nem összeegyeztethető; és, hogy határaink védelme nem fér össze a liberális demokráciával, a hatékony kormányzás pedig a jogállamisággal. 

Ez az Európai Néppárt belső vitájának lényege. Szeretnék a lehető leggyorsabban pontot tenni ennek a végére egy egyértelmű konklúzióval. Nem fogjuk féláldozni az olyan értékeket, mint a polgári szabadságok, a jogállamiság és a közéleti jóság a rend és a biztonság oltárán, mert erre egyszerűen nincs szükség. Mert nem zárják ki egymást. Aki nem képes elfogadni ezt, de facto helyezi a családunkon kívülre magát.”