„Az emberek nem buták!” – Vita a populizmusról az MCC szervezésében

2019. október 17. 20:44
Buták vagy sem a szavazópolgárok? Akadályozza-e az intelligens politizálást az ember „kőkori agya”? Milyen jövő vár a demokráciára, ha van egyáltalán jövője? – ezekre a kérdésekre próbáltak meg válaszokat adni a a Tombor András által alapított Mathias Corvinus Collegium nemzetközi vendégei.

Igaza lenne Shawn Rosenbergnek, aki szerint az ember pszichológiailag képtelen hosszú távon a jelenlegihez hasonló demokratikus rendszerben élni? Vajon a világszerte felemelkedőben lévő jobboldali politikai erők a nyugati demokrácia végét, vagy épp a megújulását jelentik? A demokrácia jövőjéről beszélgettek a Mathias Corvinus Collegium új nemzetközi előadássorozata, az MCC Budapest Lectures első rendezvényének résztvevői:

– Rick Shenkman Emmy-díjas oknyomozó újságíró, a George Washington Egyetem „History News Network” projektjének alapítója és vezetője, a „Political Animals: How Our Stone-Age Brain Gets in the Way of Smart Politics” című könyv szerzője;
– Shawn Rosenberg, a University of California – Irvine politikatudomány és politikai pszichológia professzora;
– Boris Kálnoky újságíró, a Die Welt, a Weltwoche, a Kleine Zeitung, a Deutsche Welle és a Cicero tudósítója;
– Schöpflin György (politológus, volt európai parlamenti képviselő).

Az esemény moderátora Alvino-Mario Fantini, a The European Conservative főszerkesztője volt. A beszélgetésben reflektáltak Shenkman a Politicóban megjelent cikkére is, amely szerint az emberi agy nem önszabályozásra lett tervezve, és amelyben a szerző a demokrácia végét vetíti előre.

 

 

A demokráciában kódolva van önmaga elpusztítása?

Shawn Rosenberg arra a kérdésre kereste a választ, hogy miért törékeny a liberális demokrácia és miért vonzó alternatívája a jobboldali populizmus. Szerinte a liberális demokrácia társadalma önszabályozó rendszer, amely a saját szabályai betartására kényszeríti az egyéneket, ezáltal konfliktusokat generál és állandóan változik, a liberális politika pedig az egyenlőként kezelt individuumok bevonásával a társadalom fenntartása érdekében tett tett közös erőfeszítés.

A professzor elmondta, hogy a legtöbb kutatás szerint

az emberek nagyon keveset tudnak a politikáról, és amit tudnak, azt sem értik teljesen.

Az összetett politikai folyamatok értelmezéséhez absztrakt felfogás szükséges, ezzel pedig viszonylag kevesen rendelkeznek.

Az emberekben negatív érzések keletkeznek, mert azáltal, hogy bevonták őket a politikába, olyan helyzetbe vannak kényszerítve, amelyben nem tudják értelmezni a körülöttünk zajló folyamatok részleteit. Ezért sokan félreértik a liberális gondolkodásmódot, torz képük keletkezik róla, végül pedig elfordulnak a politikától – mondta Rosenberg.

Ezzel szemben a populisták könnyen érthető, kategorikus definíciókat alkotnak az emberek számára a hagyomány alapján, a társadalmat homogénen elegyként kezelik és közös akaratra, „úgynevezett népakaratra” hivatkoznak. A populista politika szerint van egy vezetés, amelynek a feladata, hogy felismerje és megfogalmazza, majd megvalósítsa a népakaratot. A populista politikában a vezető a döntéshozó, és azért nem korlátozhatják bizonyos intézmények. Az ellenzék pedig az emberek akaratának ellenzékeként jelenik meg.

A populizmus tehát könnyen érthető, könnyű vele azonosulni és

épp ezért kényelmes alternatíva

– hangsúlyozta Rosenberg. Amikor az emberek szabadon dönthetnek, nyilván a kényelmes alternatívát a populizmus választják, így hát a demokrácia végül felfalja önmagát – zárta szavait.

Mennyire vagyunk hülyék?

Rick Shenkman egyetértett Rosenberggel abban, hogy az emberek nagy részének fogalma sincs a politikáról. Mint mondtja, ez a benyomása akkor erősödött fel rendkívüli módon, amikor a közvélemény-kutatások kimutatták: az amerikai társadalom nagy többsége támogatja, hogy az Egyesült Államok megtámadja a Szaddám Huszein vezette Irakot. Shenkman, aki szerint félretájékoztatták a szavazókat, úgy gondolja, hogy a többség azt sem tudja, hány szenátor ül az amerikai kongresszusban, vagy például mik azok a hatalmi ágak. Ezzel kapcsolatban írta a „Mennyire vagyunk hülyék?” című könyvét.

Egy másik, „Politikai állatok: hogyan akadályozza kőkori agyunk az intelligens politizálást?” című könyvében  arról írt, hogy amíg az ember gyűjtögető-vadászó életmódot folytatott, a politika mindössze a vezetők döntéseiről való beszélgetést jelentette, ma azonban ez nem elég. Napjainkban a választónak ahhoz, hogy az érdekeinek megfelelően szavazzon rengeteg információra és ezek szintetizálására való képességre is szüksége van – hangsúlyozta.

Mivel ez sokaknak nem áll rendelkezésére,

a legtöbb szavazó jellemzően az ösztönei alapján dönt.

Ez viszont azért baj, mert az emberek nem tudják jól „olvasni” a politikusokat. Az emberi agy 167 milisecundum alatt dönti el, hogy milyen érzések keletkeznek bennünk egy emberrel kapcsolatban, azaz gyorsan ítélünk és ezt jellemzően nem bíráljuk felül – állítja. 

A gyűjtögető-vadászó őseink korában egyértelmű volt, hogy akit látsz, ismered, a cselekedeteit meg tudod ítélni, de ma a tömeges együttélés időszakában az agyunk becsap minket. Látunk egy politikust a tévében, azt hisszük, hogy ismerjük, és megbízunk benne! Ott volt például Ronald Reagan, akire az emberek ismerősként, szinte barátként tekintettek – fogalmazott.

A szavazók viszont keményen megbüntetik a kellemetlen igazságokat kimondó politikusokat – tette hozzá Shenkman, aki úgy véli, az emberek nagyon könnyen elköteleződnek egy párt mellett, és ezt az elköteleződést a drogfüggőséghez hasonlította.

A liberális elit az új feudális arisztokrácia?

Az emberek jó része tényleg nehezen birkózik meg a világ komplexitásával és nem könnyű számukra a politika megértése, de rendelkezésünkre állnak egyszerűsítési módszerek, amelyek épp ebben segíthetnek – jelentette ki Schöpflin György. 

Az EP-képviselői pályafutását idén lezáró politikus szerint a populizmus egy reduktív kifejezés. Valójában nem létezik általános értelemben vett populizmus, hiszen az más és más Franciaországban, Brazíliában vagy épp Magyarországon – vélte. „Nem igazán értem, hogy mit is jelent önök szerint a populizmus, azon kívül, hogy nagyon nem szeretik!” – mondta Rosenbergnek és Shenkmannek.

Schöpflin György szerint

a demokrácia megvalósulásának több feltétele is van, de a liberalizmus nincs köztük. 

Ilyen feltétel az egyetértés a helyes kormányzásról, amelynek több eszköze is van, például a választás, a népszavazás, a konzultáció vagy épp az unióban az európai polgári kezdeményezés – mondta, példaként említve az őshonos európai kisebbségek védelmét (így a külhoni magyarok érdekeit is) szolgáló Minority SafePacket, amelynek ő volt az egyik szószólója az EP-ben. Szintén a demokrácia szükséges feltétele az anyagi javak folyamatos újraelosztása – tette hozzá.

Schöpflin a liberális demokrácia egyik hiányosságának a hatalom asszimetriáját nevezte. Úgy látja, a globalizáció lehetőséget adott a tudásalapú liberális elit felemelkedésére és megerősödésére. E liberális elit tagjai a feudális arisztokráciához hasonlóan viselkednek, szűk körben, egymás közt házasodnak, zárt közegben szocializálódnak.

Ez az elit pedig magához ragadta a morális döntéshozatal jogát – hangsúlyozta. „Milyen alapon beszélnek például a demokrácia csökkenéséről? Milyen alapon dönti el az elit, hogy mi van előre és mi van hátra?” – tette fel a kérdést.

A demokrácia hanyatlása

Boris Kálnoky szerint a politikusok megvetik a szavazóikat, úgy gondolják, túl buták ahhoz, hogy rájuk bízzák a demokráciát. Ezt bizonyítandó először Charles de Gaulle-t idézte, aki egyszerűen marhának nevezte a franciákat, majd Churchillt, aki azt mondta: „a legjobb érv a demokrácia ellen, ha elbeszélgetsz egy választóval”.

Az európai fiatalok pedig láthatóan nem szavaznak azokra a politikusokra, akik utálják és megvetik őket. A politikai vezetés és az emberek eltávolodtak egymástól – jegyezte meg. Még ha az emberek buták is lennének, akkor is hiba volna egy politikus részéről ezt kimondani, de

az emberek nem buták!

– hangsúlyozta.

Az emberek egy válság esetén jellemzően új politikai irányt választanak – ez nem éppen a butaság jele. Az olyan veszélyes opciókat, mint például Hitler, épp az elit választotta, mert jobban féltek a kommunistáktól, mint tőle.

Kálnoky szerint fontos meghatározni, mit nevezünk populizmusnak, és azt kérdezte Rosenbergtől és Shenmantól, hogy szerintük a magyar kormány populista-e. Amennyiben a populista politika az, ami egyszerű válaszokat ad komplex kérdésekre és jó megoldásokkal szolgál, akkor ez egy jó politika, nemde? – kérdezte.

Amennyiben nem ez a populizmus definíciója, akkor a magyar kormány nem populista – jelentette ki. Hiszen a polgárok kiszavazzák azt a kormányt a hatalomból, amely nem nyújt jó megoldásokat. A magyar kormány valós megoldásokat adott az emberek problémáira, ezért választották meg újra és újra – emelte ki.

Boris Kálnoky szerint a neoliberális kapitalizmus és a liberális demokrácia egy újabb gazdasági forradalom során el fognak tűnni a színről.

A demokrácia kiüresedett, de nem azért mert a szavazók ostobák lennének

– hangsúlyozta. Az EU hozza meg a szabályokat, de az Európai Parlament szerepe a döntésekben csekély, vagyis az emberek szavazata nagyon keveset ér. Ez a demokrácia hanyatlása! – fogalmazott.

Fotók: MCC

Összesen 48 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

A legnagyobb populisták a liberális demokraták, mert azt mondják, ígérik amit a választók szeretnének, de az ellenkezőjét teszik.

Nem buták a választók, csak hiszékenyek és feledékenyek. Főleg akkor, ha a gyűlölködés, félrevezetés, hazugságok uralják a közbeszédet. Ebben a liberális demokraták professzorok. A mostani választásnál is ez történt.
Gyűlölködés, ígérgetés, félrevezetés. Olyant ígért Karácsony és egyes polgármester jelöltek, amit nem tudnak végrehajtani, vagy ha mégis, akkor hatalmas adósság keletkezik. Még el sem kezdte az aktív munkát Karácsony, de már elkezd visszavenni az ígéretekből, felmerül egyes szolgáltatás árának a növelése, adónövelés, IMF, EBRD hitel felvétele, holott Karácsony tele szájjal ordibálta a kampányban; Tarlós eladósította a Fővárost.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés