Hogyan kezdett asszimilálódni a zsidóság a Monarchia korában?

2019. október 1. 14:26
A zsidóságban erős volt az asszimilációs hajlam, szemben például a szlovákokkal vagy a románokkal, de a hagyományos magyar elitek távolságtartása gyakran érvényesült – hangzott el a Milton Friedman Egyetem konferenciáján.

A Milton Friedman Egyetem Magyar Zsidó Történeti Intézetének újabb pódiumbeszélgetésére kivételes módon egy héttel az előző, munkaszolgálatról szóló rendezvényt követően, a Páva utcai Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely Wallenberg-termében került sor.

A beszélgetés témája a zsidóság megjelenése és szerepe a dualista Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi elitjében volt. A társalgást Pók Attila kandidátus, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének és a Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének tudományos tanácsadója moderálta, beszélgetőtársai Frank Tibor akadémikus, professzor emeritus és Széchényi Ágnes, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Irodalomtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa voltak.

A beszélgetés előtt Gecsényi Lajos, a Magyar Zsidó Történeti Intézet igazgatója elmondta, hogy a holokauszt egy tragikus állomása a magyar zsidó történetnek, ám

nem a vége és nem is az egyedüli fejezete, amiről beszélni kell.

Kovács Tamás, a Holokauszt Dokumentációs Központ és Emlékhely igazgatója hasonlóan kijelentette, hogy a tragikus témák mellett a magyar zsidó történelemnek naposabb oldaláról is szólni kell.

Pók Attila bevezetőjében kiemelte, hogy ő is egyetért a felfogással, miszerint hajlamosak vagyunk – érthető okokból – mindent a holokauszt perspektívájából értelmezni. Első kérdésére, miszerint milyen szerepet is játszott a zsidóság a dualizmus idején, Frank Tibor kijelentette, hogy a zsidóság nem csak a dualizmus idején játszott fontos szerepet Magyarországon. Mint fogalmazott, létezett egy erősen nemzeti érzelmű zsidó réteg már a kiegyezés előtt is, de főleg a kiegyezés után. Mint a történész kiemelte, a szomszédos országokban – például a cári Oroszországban – nagyon erős antiszemitizmus volt, ami az Osztrák-Magyar Monarchia és az Egyesült Államok felé indította a pogromok elől menekvő tömegeket. Véleménye szerint ez a nagymértékű beáramlás magyarázza az antiszemiták érzelmeik, akik másképp álltak hozzá a zsidósághoz, mint a toleráns Ferenc József császár vagy Tisza Kálmán miniszterelnök.

Széchényi Ágnes kiemelte, hogy az 1780-as években a lakosságnak csupán körülbelül 30%-a volt magyar, ám ekkor a nacionalizmusnak a céljai még a nemzeti intézmények megteremtése volt. Ilyen értelemben a zsidóság emancipálása a magyarság helyzetének megerősítését is szolgálta,

a magyar társadalom vezetői élvezték a zsidó tehetségek teljesítményét

az elfogadásért cserébe. Ezzel együtt a nemzetiségieket egyre inkább kiszorították – tette hozzá a kutató.

Frank hozzátette, hogy eközben mindig is volt „valami fanyalgás” az asszimilált zsidósággal szemben, volt ugyanis egy hivatalos, elfogadó magatartás, és volt az, amiről egy zsidó mágnás úgy beszélt, miszerint: ő meghív mindenkit magához, de őt sosem hívják vissza. Ez a történész szerint egy finom jelzés volt, amit meg kell hallani.

A zsidóságban eközben erős volt az asszimilációs hajlam, szemben például a szlovákokkal vagy a románokkal. Példaként idézte báró Hazai Samu hadügyminisztert, aki tábornoki rangban lett a magyar kormány minisztere, és akinek névválasztása is mutatja, milyen mélyen vágyott arra, hogy elfogadják. Széchényi ezzel kapcsolatban idézte a szerinte vicces példát, miszerint a Borsszem Jankó élclap karaktere, Spitzig Itzig a fiát már Spitzig Árpádnak nevezte a millennium idején.

A bárósodott rétegről szólva Frank elmondta, hogy

közel ötven zsidó család vásárolt bárói címet, ám gróf senkiből sem lett.

A történész Molnár Ferenc egy kevéssé ismert művét, Az éhes várost idézte arra, hogy ezeket a családokat sokszor felkapaszkodottnak látták. Frank szerint viszont a családokat nem az érdekelte, hogy szeressék őket, hanem hogy az elit részei lehessenek. Ez az a réteg volt, amely a Fiumei úti zsidó temetőben elképesztő méretű sírboltok alá temetkezett. Ezek a családok továbbá ügyeltek rá, hogy gyermekeik jó neveltetést kapjanak, és szorgalmazták a vegyesházasságokat, noha Széchényi hozzátette, hogy a belső házasodás is gyakori volt.

Frank a nemesi zsidó családokkal kapcsolatban A napfény íze című filmet is kritizálta, mivel szerint a bárói réteg leszármazottjaiból nem lett kommunista verőlegény, ők inkább külföldre távoztak a holokauszt után. Széchényi ezeken kívül megemlítette: fontos látni, hogy görög, norvég vagy svájci eredetű gazdag családok is voltak, nem kizárólag zsidók asszimilálódtak. 

Összesen 60 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Magyarországon az volt a baj, hogy karakterénél fogva jó lelkű, másokról rosszat feltételezni nem tudó, - naiv - népessége okán: túlságosan jól asszimilált. Ami elődeinknek természetes volt, ám a cionistákat mérhetetlen módon zavarta és agresszívvá tette ellenünk.
Ez ugyanis - hogy a zsidó emberek asszimilálódtak a magyarságban, precedensként - zavarta a zsidó állam létrehozásának tervét.
Ezért aztán, hogy ne legyen félreértés, a Rothschild-barátokkal elintéztették a magyarságnak Trianont.
Hogy végképp ne legyen félreértés, és tanuljuk meg, hogy a zsidóval, ha jót teszel, vagy egyszerűen csak barátként, földiként kezeled, mint bárki mást, azzal a zsidó államnak a legrosszabbat tetted.
És ezért bűnhődnöd kell: Kohn Bélától, Rákosi Mátyáson, Fekete Jánoson keresztül, most éppen G. Sorosig.
ENNYI A TÉNY.
A zsidóság magyarországi asszimilációjáról.
És jönnek rövidesen új és még újabb G. Sorosok és sokan mások.

Nem vitatom, mit olvastál.
Akkor most is olvashatsz.
Bizonyos helyen ezerszázalékos adatok állnak trezorban a fiatal Soros György vészkorszaki tetteiről, nevezetesen zsidó emberek kifosztásában való részvételéről.
Ezt egy rövid kijelentő mondatban ismertették vele.
Valamint, hogy kap elég pénzt minden akcióra, amit le kell vezényelnie.
Vagy...

ez a fake News, a zsidóság max 10-15 %-a lehetet komcsi, több zsidó tőkést, kistulajdonost gyilkoltak meg a vörösök mint képzeled. A vezetőségben voltak többségben, de a zsidó polgárság, vallásos vidéki kisemberek 80-90 %-a elutasította a kommünt.

Ne a Bayer-Bencsik-Kurucinfo forrásokból szerezd a infokat, mert az már 5 éve is vérciki volt.

A történeti M.O-n sok helyen(Felvidék, Kárpátalja) a magyar zsidók képviselték a magyarságot.
Horthy szegedi tisztjei között cca, 20 % zsidó volt, amiról a antiszemét szutykok nem beszélnek.

Bizonyos értelemben igen, bizonyos értelemben: nem.
Izrael állam mai léte inkább a patriotizmus felé mutat, és nem felel a nyújorki diaszpóra aljasságaiért.
Szembe meg - érthetően - nem mer velük fordulni.
Szóval, ezek nem egyszerű dolgok.
A mai Izrael állam nem okozott kárt nekünk, magyaroknak.
Eddig.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés