Magyar Falu Program

Csak idén 150 milliárddal fejleszti a kormány a magyar falvakat – Gyopáros Alpár a Mandinernek

2019. február 13. 12:50

Hogyan állítható meg a magyar falvak elnéptelenedése? Milyen települések vehetnek részt a Magyar Falu Programban? Mire lehet költeni a kormányzati támogatást? Tényleg csak szökőkutakba és térkövezésbe öntik majd a pénzt? Hogy áll a Modern Városok Program? Igaza van-e Botka Lászlónak, aki szerint az egész program csak „politikai kommunikáció”? Ezekre a kérdésekre válaszolt Gyopáros Alpár modern települések fejlesztéséért felelős kormánybiztos. Nagyinterjúnk.

A falvakból a nagyobb városokba, a városokból Budapestre, az országból pedig, hasonlóan a többi közép-európai országhoz, sokan Nyugat-Európába vándorolnak. Megfordítható ez a trend vagy fogadjuk el, hogy ez a globalizáció és az urbanizáció következménye?

A Magyar Falu Program célja épp e folyamat megfordítása. Az nem újdonság, hogy létezik a belső migráció jelensége. Már a Kádár-rendszerben is létezett, ráadásul nem is magyar jelenség, Közép-Európában is mindenhol jelen van, hiszen az EU lehetővé tette a szabad munkaerő-áramlást. Hozzáteszem, hogy a térség országaihoz képest a magyar mobilitás a legalacsonyabb. De az is igaz, hogy Budapest például az elmúlt években veszített a népességéből. Ennek az az oka, hogy sok budapesti kiköltözött az agglomerációba. Legjobb példa erre Érd, ahol komolyan növekedett a népesség az utóbbi időben. A népesség agglomerációba vándorlásával persze az igény is megjelent arra, hogy ezekben a városokban óvodákat, iskolákat, orvosi rendelőintézeteket, utakat építsünk. Miközben tehát a falvak népessége különböző okokból bevándorol a nagyvárosokba, aközben a nagyvárosok népessége kivándorol az agglomerációba. Ez nekem azt üzeni, hogy igenis van igény a falusi életmódra, és nem csak azok részéről, akik a faluról származnak. A falusi miliő nem összehasonlítható a városival. Nekünk az a célunk, hogy

a városi és falusi lét közötti választás ne életminőség és életminőség közötti választás, hanem életstílus és életstílus közötti választás legyen.

Ha egy fiatal pár úgy dönt, hogy szívesen lakna falun, mert kedveli ezt az életstílust, akkor ebbéli választási szabadságában ne gátolja meg őket az, hogy az az életminőség, amit a falu tud adni, kevés nekik. A célunk tehát a falusi életminőség javítása.

Fiatal párokat említ. Van valós igény bennük arra, hogy falvakba költözzenek?

A számok ezt mutatják, hiszen

a CSOK-támogatásban részesülők 30-35 százaléka a falvakban teremt otthont.

Nem véletlen, hogy növekszik az agglomerációk lakossága. Igény tehát van, vonzó a falusi életstílus, csak sok embert az akadályoz meg, amit az előbb említettem. Rosszak az utak, nem megfelelő a tömegközlekedés, helyben nincs óvoda vagy bölcsőde, esetleg orvos sem. Sok fiatal egyébként szívesen élne a szülőfalujában, mert ott élnek a szülei, ott vannak eltemetve a nagyszülei, dédszülei, oda köti a gyermekkora. De ennek ellenére – mivel ott nem tud olyan életminőséget garantálni a saját családjának – inkább nem marad ott, vagy nem költözik vissza a faluba. Gyermeket akar nevelni, ha azonban nincsenek olyan körülmények, amelyekben nyugalomban tudhatja a gyermekeit, akkor persze, hogy azt mondja, inkább marad a nagyvárosban.

Mikor, milyen keretösszeggel indul a program?

2019-ben 150 milliárd forint áll rendelkezésre. 25 milliárd forint kerül a „falusi csokra”, 50 milliárd forintot költünk 430 kilométernyi állami út felújítására, 75 milliárd forintból pedig a közszolgáltatásokat fogjuk fejleszteni. A közszolgáltatások alatt értem például a belterületi utak felújítását, az óvoda vagy bölcsőde felújítását, felépítését, vagy egy orvosi szolgálati lakás megépítését.

Milyen települések vehetnek részt a programban?

Az 5000 lélekszám alatti települések a célcsoportunk.

Magyarországon 2887 ilyen település van, ez az összes település 93 százaléka. A 2887 településből 101 városi jogállású, a többi község vagy nagyközség. Fontos, hogy a határ az ötezres lélekszám, és nem a település jogállása.

2887 település minden céljának megvalósítására a 150 milliárd valószínűleg nem lesz elég. Csak egyszeri, egyéves programot terveznek, vagy a jövőben folytatni fogják?

Optimális esetben a 2887 település szinte mindegyikére, vagy nagy részére jutni fog legalább egy támogatási cél a 2019-es évben. Minden település minden álmát egy éven belül azonban nem tudjuk megvalósítani, ezért hosszú távú programban gondolkozunk. Ez a 150 milliárd csak a 2019-es évre értendő és fontos hangsúlyozni, hogy ez az összeg tisztán hazai költségvetési forrás.

Konkrétan mire lehet majd költeni a pénzt? Csak térkövezés és szökőkutak lesznek, vagy a közszolgáltatások minőségének érdemi javítására is fordítanak?

Szökőkút építése nem szerepel a támogatási célok között. A közszolgáltatások fejlesztése annál inkább. 

Tizennyolc célterületre lehet felhasználni a támogatást: többek között helyi közösségi terek fejlesztése, azok tartalommal való megtöltése, ideértve az egyházi közösségi tereket is, bölcsődék felépítése vagy felújítása, óvodaépítés vagy felújítás, belterületi útfelújítás, belterületi járdák felújítása, közterület karbantartását célzó eszközök beszerzése, falugondnoki és tanyagondnoki szolgálathoz szükséges gépjárművek cseréje és új gépjárművek beszerzése újonnan induló szolgálat számára, temetőfejlesztések, orvosi rendelők építése és felújítása, orvosi eszközök beszerzése, orvosi szolgálati lakások felépítése, óvónők és bölcsődei gondozók számára szolgálati lakás felépítése vagy felújítása, sportparkok építése, és sporteszközök beszerzése.

Az EU legszegényebb húsz régiója között négy magyar is van. A támogatások odaítélésénél mennyire lesznek tekintettel ezen régiók felzárkóztatására? Elvégre jobban elfér a támogatás Észak-Magyarországon vagy a Dél-Dunántúlon, mint mondjuk Közép-Magyarországon.

Regionális összevetést nem veszünk figyelembe. Nem lehet élesen elkülöníteni egymástól az egyes települések fejlettségi szintje alapján ezeket a régiókat. A kevésbé prosperáló régiókban is vannak prosperáló települések, és a fejlett régiókban is vannak lemaradók. A fejlettséget, a közszolgáltatások minőségét tekintve, nem régiók és régiók között vannak nagy különbségek, hanem települések és települések között. Adott esetben akár szomszédos települések között is. Azt viszont figyelembe fogjuk venni, hogy az egyes pályázó településeknek milyen adóerő-képessége van, illetve azt is, hogy egyes mutatók – például a jelentős munkanélküliség – szempontjából kedvezményezett településről van-e szó. Azon települések pályázatait, amelyek önhibájukon kívül kevés saját adóbevétellel rendelkeznek, felértékeljük.

Már a Modern Városok Program egy-egy beruházása kapcsán is azt lehet hallani, hogy a pénz ugyan megvan a megvalósításra, de nincs elég építőipari kapacitás, munkaerő a kivitelezéshez. Nem kockázatos ekkora munkaerőhiány esetén a Modern Városok Programmal párhuzamosan beindítani a Magyar Falu Programot is? 

A Magyar Falu Program keretében magvalósuló fejlesztések jellemzően helyi, lokális fejlesztések. A Modern Városok Programhoz képest jelentősen kisebb összegű beruházásokról beszélünk. Nem milliárdos projektekről van szó, hanem pár tízmilliós nagyságrendűekről. Kifejezetten

örülnék, ha ezekben a helyi beruházásokban a helyi vállalkozók, a helyi kőműves, asztalos, csőszerelő, tetőfedő, ács dolgoznának.

Ezek a szakemberek ott helyben laknak. A megvalósítási időszak egyébként elég tág, kisebb beruházások esetén 2020 közepe, a nagyobbak esetén 2020 vége, ez pedig segíti a kapacitások felhasználásának ütemezését is.

Ha egy település nem valósítja meg a beruházást 2020 végéig, akkor mi történik?

Akkor visszautalja a támogatást.

Ha már elkezdték a beruházást, de még nem fejezték be?

Akkor az adott település megkeres minket egy támogatói okiratba foglalt határidő-módosítási kérelemmel, és mi megvizsgáljuk, hogy mi volt az oka a csúszásnak. De életszerűtlen lenne, ha egy település másfél év alatt nem tudna megvalósítani egy ilyen kisebb beruházást. Ahogy már mondtam, nem milliárdos nagyberuházásokról beszélünk, hanem helyi, kisebb projektekről. A polgármesterek arra fogják biztatni a saját településükön működő kivitelezőket, hogy a lehető leggyorsabban elkészüljön az adott fejlesztés.

Ha már Modern Városok Program, Botka László szerint a program nem más, csak „politikai kommunikáció”.

Mindig meglep, amikor Botkától olvasok ilyen mondatokat a sajtóban, mert

amikor Botka Lászlóval és a stábjával találkoztam Szegeden, akkor kifejezetten pozitívan nyilatkozott a Modern Városok Programról.

Nyilván nem volt ott a beszélgetésen a sajtó, ezért megengedhette magának az őszinteséget. Felhívnám a figyelmet arra is, hogy éppen Szeged az a város, amely nominálisan az egyik legnagyobb támogatási összeget kapja a Modern Városok Programban. Ráadásul a szegedi programelemek jól haladnak. Legutóbb például éppen a szegedi uszoda megépítéséről döntött a kormányzat. Ezek fényében megmosolygom ezeket a megnyilvánulásokat, de tisztában vagyok azzal, hogy ezeket Botka László, mint pártpolitikai szereplő mondja.

A megyei jogú városok a Modern Városok Program keretében kapnak támogatást, az ötezer fő alatti települések a Magyar Falu Program keretében. Mi lesz azokkal kisebb vagy közepes városokkal, amelyeket egyik program sem érinti?

Magyarország kormányának az a célja, hogy a településfejlesztések kedvezményezettjei a magyar emberek legyenek, éljenek bármilyen településtípuson, akárhol az országban.

Senkiről sem feledkezünk meg.

„Falusi CSOK.” A nyugat-magyarországi nagyvárosokban, az egyetemvárosokban, valamint Budapesten szabadultak el legjobban az ingatlanárak, nem a falvakban. Nem a városi lakosság lakáshoz jutását kellene inkább segíteni?

A falvakat azért kell segíteni, mert a falvakból a legjelentősebb a népességelvándorlás. Megszületett az a politikai döntés, miszerint nem helyes tétlenül nézni a kistelepülések kiürülését. Ösztönzőt kívánunk adni a falusi fiataloknak arra, hogy maradjanak helyben, ha szeretnének. A városok jelentősebb gazdasági potenciállal rendelkeznek, amelyből komoly adóbevételeik vannak, a falvak zöme azonban nem rendelkezik ilyen lehetőségekkel. 

Hosszú távon mennyire fenyeget az a veszély, hogy kihalnak a falvak? Vannak a falvak lakosságvesztésére pontos számaik?

Kihalás veszélye reményeim szerint egy falut sem fenyeget.

2887 olyan település van, amelynek lélekszáma ötezer fő alatt van. Nagyjából öt-hatszáz olyan település van ezek között, amelyeknek a népessége növekedett, stagnált vagy csak kis mértékben csökkent. Ezek a települések döntő részben a nagy gazdasági erőközpontok – Budapest, Győr, Debrecen, Kecskemét, Székesfehérvár, stb. – agglomerációjába tartoznak. A többi 2300 település viszont sajnos olyan, amelynek népessége az elmúlt évtizedekben az országos átlaghoz képest jóval nagyobb mértékben csökkent. A népességcsökkenés ezeken a településeken lehet 10 százalékos, de lehet akár 40 százalékos is. Pont ezért kell erre koncentrálnunk a „falusi csokkal” és a Magyar Falu Program nyújtotta további lehetőségekkel.

Fotók: Földházi Árpád

A bejegyzés trackback címe: https://mandiner.hu/trackback/143117

Ajánljuk még a témában