A társadalmi nemek tudományának védelmében

2018. október 26. 15:21

Mészáros György
Vendégszerző
A társadalmi nemek tudománya, csakúgy, mint a teológia vagy irodalomtudomány, nem egyetlen ideológia átadásáról szól.

Mészáros György, az ELTE egyetemi docensének, a Pedagógiai Antropológia Kutatócsoport vezetőjéne vitaírása

 

Vendégszerzőnk Zaymus Eszternek a Családhálón megjelent írására reagál (amit a Mandiner is szemlézett). endégszerzőnk elmondása szerint a Családháló nem közölte a válaszcikkét, ezután fordult a Mandinerhez.

***

Zaymus Eszter cikkében (Tapasztalatok az ELTE gender kurzusán – Tényleg a férfi-női szerepek tudományos vizsgálatáról lenne szó?) egy kurzuson szerzett tapasztalatairól számol be, és ezek alapján kérdőjelezi meg, hogy itt valóban a férfi-női szerepek tudományos vizsgálatáról lenne szó.

Cikke – bár explicite nem mondja ki, de – azokhoz a diskurzusokhoz kapcsolódik, amelyek azt állítják: minden ellenkező bizonygatás ellenére az ELTE társadalmi nemek szakján igenis az a fajta „genderideológia” működik, ami az LMBT-identitásokat állítja középpontba, s végső soron a nemek felszámolását, megkérdőjelezését célozza meg. Ez a megközelítés, amelyhez cikkével sajnos Zaymus Eszter is hozzájárult, vezetett oda, hogy a szak, úgy tűnik, meg fog szűnni. Rögtön a cikk után szerettem volna válaszolni írására, de egy 5 éves gyermek apukájaként évkezdéskor nem könnyű időt találni arra, hogy leüljek és írjak – más munkák mellett. Ez is egy olyan tapasztalat, amiről egyébként a társadalmi nemek kutatásának van mondanivalója: gondoskodás és munka kapcsolata. Most jutottam tehát oda, hogy megfogalmazzam a válaszom. Bár a „média-vitákban” az azonnali válasz szokott működni, talán ez az írás még ilyen későn is fontos szempontot mutat fel a szak védelmében, aminek magam is oktatója vagyok, és amiért szeretnék kiállni. Amit írok, személyes, mivel Zaymus Eszter érvei is személyes tapasztalatra épültek. 

Még a személyes választ előtt, azt rögtön érdemes tisztázni, hogy a Zaymus Eszter által bemutatott kurzus nem az ELTE társadalmi nemek szakjához kapcsolódott, hanem a Nemzetközi tanulmányok program egy 4 évvel ezelőtti kurzusa volt, amit a tantervi nehézségek miatt (nehéz meghirdetni új címmel egy kurzust) ezen a címen hirdettek meg, miközben a téma szándékoltan LMBT-fókuszú volt, és nem a társadalmi nemekről szólt (valóban helytelenül). Azt is fontos látni, hogy számos, a társadalmi nemek témáját érintő, illetve azt címében megjelenítő kurzus van az ELTE-n belül (kb. 20-25) és más egyetemeken is: sokféle tartalommal, amik nem feltétlenül követik a mi szakunk koncepcióját. Bár a szerző jelzi, hogy ez egy régebbi kurzus, mégis enélkül a kontextus nélkül, amit itt jeleztem, cikke azt a benyomást keltheti (és ő maga is utal erre a feltételezésre), hogy a társadalmi nemek szak ennek a kurzusnak a kibővített változata lehet. 

*

Miért fontos számomra személyesen is a szak és annak védelme (így a megszüntetés után is)? Elsősorban azért, mert a Társadalmi nemek program egyszerre foglalkozik életünk és a társadalom egy nagyon fontos szegmensével, és egyben megtestesíti a sokféleség értékét. A szakon sok tudományterületről tanítunk, és sok eltérő nézettel és megközelítéssel rendelkezünk. Ez egészen sajátos gazdagságot jelent az egyetemen belül is. Itt valóban megjelenik a sokat emlegetett multi- vagy interdiszciplinaritás. Én például pedagógiából doktoráltam, és elsősorban neveléstudománnyal foglalkozom. Más karokról átoktatva társadalmi munkában végezzük a feladatot, többletmunkánkért nem kapunk pénzt, de megéri egy ilyen inspiráló szak oktatójának lenni. Nekem az egyetemi világhoz vagy felsőoktatáshoz kapcsolódóan alapvető élményem a sokféleség. A középiskola után, ahol inkább készen kapott tudáselemeket kellett megtanulnunk, meglepő és elsőre sokkoló volt, hogy a tanáraim „nem mondták meg a tutit”, és sokféle, eltérő megközelítést hallhattam tőlük.

Talán még meglepőbbnek tűnhet, amit írok, ha elárulom, hogy (először) katolikus teológiát tanultam 5 évig: Budapesten és Rómában egy pápai egyetemen, ahol be is fejeztem tanulmányaimat. Nekem ez volt az első találkozásom a felsőoktatás világával. És a teológia, mint tudomány, akárcsak más tudományok, egy vitákkal, eltérő megközelítésekkel teli, gazdag világ. A középiskolai hittan után persze elsőre sokkoló volt, hogy a teológián a Bibliai szövegek történeti keletkezését vizsgáltuk kritikus módon. Meglepő volt, hogy Rómában a pápai egyetemen az egyik oktató Marx teológiai újraértelmezéséről beszélt, a másik középkori teológia mai napig élő érvényességéről, egy harmadik pedig a szentírási szövegek női, feminista értelmezéséről (amit egyébként a Pápai Biblikus Bizottság is megemlít lehetséges értelmezési keretként).

Mindez a kilencvenes években volt. Én akkor, a teológián hallottam először a „gender studies”-ról, egyáltalán nem negatív értelemben. Ebben az időszakban – ahogy az egymásnak sokszor ellentmondó tanáraimat hallgattam, és olvastam a vitákról a szakirodalmakban – megértettem, hogy a tudomány és a tudományos kutatás a valóság megértésén túl erről a sokféleségről, a vitákról, a szerteágazó tudás felépítéséről szól. Ez az élmény meghatározó volt számomra: megtanultam értékelni a vitát, és nem sokkolódni az eltérő gondolatoktól. Később magyar és pedagógiai szakos tanulmányaim során ugyanezt tapasztaltam, és szívesen léptem a tudomány útjára magam is. 

*

A Társadalmi nemek tudománya, csakúgy, mint a teológia vagy irodalomtudomány, nem egyetlen ideológia átadásáról szól. Ezért nem egyszerűen arról van szó, hogy az ezzel foglalkozók rájöttek, hogy nem lehet eladni a hazai kontextusban ezt a diszciplínát az LMBT-kérdések vagy a gender sokféleségének felvetésével, s ezért változott (újabban) a diskurzus. Nem: a tudományágon belül eleve sokféle, egymással vitatkozó nézőpont él. Ez teljesen ellentmond annak, hogy egy ideológia átadásáról lenne szó. 

Én például kifejezetten ellene vagyok a nemek alapvetően identitásalapú megközelítésének, és sokat idézet nemi sokféleség perspektívájával és az akármilyen nem szabad megválasztásának nézetével sem értek egyet. Több írásomban ezt ki is fejtettem: itt és itt. Vannak, akik elhatárolódnának a nemek kérdéséhez köthető problematikus értelmezésektől, amiket Zaymus Eszter is nehezményez.

Miközben erősen kritizálom az LMBT-mozgalmat, nem fogok természetesen érvelni a melegek örökbefogadásával szemben, mint magam is meleg apuka. Fontosnak tartom, hogy egyrészt kiálljak az LMBT-embereket érő diszkriminációval szemben, és azt is hogy az LMBT-emberek helyzetének kutatása része legyen a társadalmi nemek tudományágnak. Attól viszont, hogy bizonyos társadalmi csoportok megjelennek a kutatásban, és attól, mert bizonyos értékvilágok is feltűnnek, a társadalmi nemek tudománya még nem lesz ideológia.

Egyrészt a tudomány sohasem értéksemleges, és viták gyakran értékviták is egy tudományon belül (ez igaz mindegyik tudományra, amit tanultam, beleértve a pedagógiát is), és ezzel semmi baj nincs. Másrészt attól, mert néhány olyan kérdésben, amivel Zaymus Eszter és CitizenGo nem ért egyet, a gender studies egyes képviselői foglalkoznak, és mást mondanak, még nem igazán értem, hogy miért kellene ártalmasnak nyilvánítani egy tudományt és egy szakot. A fókuszát nem ezek a kérdések adják a kutatásoknak, és ahogy írtam, elég sokféle a kutatók hozzáállása is a különféle kérdésekhez. Amivel tehát Zaymus Eszter és a CitizenGo vitatkoznak, az egy általuk konstruált kép, de nem az, ami valóban a társadalmi nemek tudománya, akkor sem, ha egy ilyen című kurzuson ezzel foglalkoztak, és akkor sem, ha a szakon szó van az LMBT kérdésekről (sokféle megközelítésben; külön, önállóan pedig választható kurzusként). S ha már személyes tapasztalat, ez a kép nagyon messze van attól, amit én átélek a társadalmi nemekkel foglalkozva, amelyet nem tudnék megkülönböztetni más általam korábban tanult és szintén művelt tudományos diszciplínáktól.   

Kár egyébként, hogy Zaymus Eszter nem az én kurzusomra jött el a Pedagógiai és Pszichológiai Karon, amit egy éve tartottam angolul: Gender, Sexuality and Schools címmel. A kurzuson jelen volt nagyon sokféle ember: a feminizmust távolságtartással kezelő férfi, a Hit Gyülekezetéhez tartozó, hívő nő, meleg férfi, aki egy muszlim országból jött, queer témával foglalkozó hallgató, a nemek biológiai különbségeivel foglalkozó, neuropszichológiát tanuló hallgató, stb. És a visszajelzéseik alapján mind úgy érezték, hogy a kurzuson teret kaptak, a nézeteik megjelenhettek, és mind gazdagodtak is, mert egymástól és tőlem éltérő nézőpontokat tanulhattak. Méghozzá nem csak absztrakt nézőpontokat, hanem akár az iskolában hasznosítható tudást a fiúk és lányok oktatásáról. Ennek ne lenne értelme?     

Ebben a félévben fogok tanítani a szakon is, a Férfikutatások című órát. Sajnos, úgy tűnik, utoljára. Az én kurzusomon szintén meg fog jelenni többféle nézőpont: a keresztény teológiától a struktúrákra rákérdező megközelítésekig, és persze ezek vitája. Arról szól, hogy eltérő nézőpontokból lehet kutatni a férfiséget és a férfiak világát. Például az oktatásban rendkívül fontos kérdéseket vetnek föl a vonatkozó kutatások, amikor a lányok és fiúk iskolai lemorzsolódásáról van szó. 

*

Azzal, hogy a szak megszűnik, kevesebb tér lesz arra, hogy ennek a gazdag tudományágnak a tudása többekhez eljusson, és ilyen fontos kérdések előkerüljenek. De nem csak. A tudományos szabadság és a tudományos sokféleség értékét is alapvető támadás éri ezzel, csak mert egy leegyszerűsítő kép alapján ideológiának minősítettek egy diszciplínát.

Valóban problémás Zaymus Eszter tapasztalata, hogy a Társadalmi nemek címszó alatt LMBT-témával foglalkoztak (ráadásul elég egyoldalúan), és ezen jogosan háborodott fel. Azonban fel kell tennem a kérdést: egy kurzuson szerzett tapasztalat érv lehet egy ilyen fontos döntést illetően? Remélem nem. Ez a támadás egyébként szerintem senkinek, Zaymus Eszternek, sőt az írását eredetileg megjelenítő honlap fő célcsoportjának: a családoknak sem jó, akkor sem, ha ő személyesen vagy a csaladhalo.hu és a CitizenGo nem ért egyet egy kurzus vagy akár a Társadalmi nemek szak egyes tartalmaival…

Egyrészt a tudományos sokféleség és kutatás alapvető értéke kerül most veszélybe. Másrészt csak ha most ránézek a csaladhalo.hu oldalára, több olyan témát találok a cikkek között (apák szerepe, béranyaság elleni fellépés, stb.), amikhez fontos hozzájárulásokat tettek a társadalmi nemek kutatói épp a honlap világához hasonló értékválasztásaik miatt is. Ez rámutat arra, hogy inkább közösen kellene gondolkodnunk, mint mélyülő árkokat ásnunk. Ennek ellenére többszörös megkeresés után sem akarta leközölni válaszcikkemet a csaladhalo.hu, miközben Zaymus Eszternek a párbeszéd jegyében jelent meg cikke a Kötőszó blogon, ahol kifejthette ellenérveit a társadalmi nemek szak mellett megjelent írásról. 

Egyébként megjegyzem: a tudományos sokféleség jegyében, ha ilyen támadás éri a teológiát (ez megtörténik néha), akkor én ugyanúgy amellett is kiállok, mert tudom, hogy az sem ideológia, hanem tudomány.   

Mészáros György, apuka, habil. egyetemi docens

Összesen 117 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Most már ideje lenne Kálmán királynak ellentmondva a strigákról is tanítani.

Azért kell megszüntetni ezt a fost, mert ez egy korrupt diszciplína. Nemcsak asztrológiát nem oktatnak egyetemen, de homeopátiát és oltásellenességet sem, függetlenül attól, hogy ezek az ún. sokszínűséget bővítő nézőpontok. Nézőpontok, de attól még nem tudomány vagy tudományágak.

Egyébként az egész szociológia telis-tele van olyan fogalmakkal, és azok tanulmányozásával, ami egész egyszerűen nem léteznek! A szociológiai tanulmányok eredményeinek túlnyomó részét emiatt egész egyszerűen nem lehet megismételni, replikálni.

Az egykori, aposztata szalézi szerzetes és "meleg apuka" írása egy alapvető hibától szenved: összevissza relativizál, s még erénynek is tünteti fel...Pedig: van egy előzetesen Istentől adott emberi természet, s annak kell megfelelni. A Sátán görögül diabolosz, ami magyarra fordítva azt jelenti, össze-vissza dobáló, felforgató...

Egyébként amelyik szaknak "studies"-ra végződik az angol elnevezése, (mindenféle "ethnic studies" pl.) azok eléggé messze állnak a tudományoktól. Jobb lenne, ha a magyar felsőoktatás távol tartaná magát ezektől az aktivistaképzőktől.

A nyugati felsőoktatás persze lassan felvesz és oktat minden divatos szart, mert kell nekik a tandíjból származó bevétel, de azt persze nem árulják el a leendő, diákhitellel eladósodó diákoknak, hogy olyan dolgot tanítanak nekik, aminek semmi gyakorlati hasznát nem fogják venni.

Ezért kell határozottan fellépni az ilyen áltudományok ellen:

https://888.hu/article-boritot..

Ennek az elmebajnak mielőbb gátat kell vetni.

"...még a nemek közti egyenlőség élharcos országában, Svédországban is jelentős a különbség. "

Nem jelentős a különbség ott is, hanem éppen az ellenkezője: A gazdag országokban nagyobb a különbség a nemek közt! Nemhogy nem kiegyenlítődik a nemek aránya, hanem éppen hogy maximalizálódik! Totális cáfolata annak, hogy a nemek érdeklődését a társadalmi környezet határozza meg.

"megértettem, hogy a tudomány és a tudományos kutatás a valóság megértésén túl erről a sokféleségről, a vitákról, a szerteágazó tudás felépítéséről szól. "

Jó a vonal! Addig kéne eljutni, hogy a tudomány NEM áltudományokról szól. A butaság is lehet sokszínű, de attól még butaság.

"a tudomány sohasem értéksemleges, és viták gyakran értékviták is egy tudományon belül (ez igaz mindegyik tudományra, amit tanultam, beleértve a pedagógiát is)"

Matekkal próbálkoztál?

A Mészáros válasz csak megerősíti, amire egy 10 éves is képes rájönni: NINCSENEK társadalmi nemek, nincs mit tanulmányozni, pláne oktatni.
Ahogy nem gyógyít egy méreg tízmilliós hígítása sem, úgy az emberállat szaporodása is ivaros, amihez elég két nem, ezért van két nem. És 2 + 2 = 4. ( Egy másik tudomány)

Kohn rohan fel a lépcsőházban izgatottan:
- Édesapám! Édesapám! Megnősülök!
- Na, aztán kit veszel el édes Kohn fiam?
- Hát a Bélát!
- Megőrültél fiam? De hiszen a Béla goj!

A vendégszerző csak megerősíti milyen zavaros, destruktív, haszontalan és értelmetlen ez az egész genderesdi LMBQTZPX hülyeség.

"A társadalmi nemek tudományának védelmében"

Ami nincs, annak tudománya sincs, és annak a védelme is értelmezhetetlen.
Formál logika, első osztály, első félév. Ami persze burzsoá tudomány..

Elég sok embernek ad munkát, hogy a nemlétezőt bizonygassak, tanítsák és tanulják. Nincs olyan, hogy társadalmi nem.

Miért a "meleg apukák" oktatnak a férfiakról?

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés