Karl Marxról kétszáz év távlatából

2018. június 27. 11:50

Csejtei Dezső
Magyar Idők
A marxizmus eredendő antihumanizmusát legnyilvánvalóbban jelenkori mutánsai, a kultúrmarxizmus és a magukat radikális marxistának valló antifa-mozgalmak mutatják.

„A marxizmus legfőbb bűnét mégsem e szörnyűségek jelentik, hanem az, hogy ezen eszmerendszer életre hívta saját maga antagonistáját, a szélsőjobboldalt is; jól mutatja ezt Benito Mussolini életútja. S ez a marxizmus legvégzetesebb öröksége: a tudományos szocializmus, Marx és Lenin nélkül valószínűleg a nemzetiszocializmus, Adolf Hitler és Heinrich Himmler sem jutott volna hatalomra, és a gyászos XX. század ma egészen más képet mutatna.

Mindezek tükrében egyértelmű, hogy hamisak, megtévesztőek voltak azon vélekedések, amelyek a 60-as években a »humanista« Marxról szóltak, és e felfogásnak – többnyire persze a pályájuk elején – egy ideig sokan hitelt adtak.

A marxizmus eredendő antihumanizmusát legnyilvánvalóbban jelenkori mutánsai, a kultúrmarxizmus és a magukat radikális marxistának valló antifa-mozgalmak mutatják, a fennkölt, izgága kritikai attitűdön és brutális pusztításon (lásd Hamburg) kívül semmi érdemlegeset nem képesek felmutatni. Véleménydiktatúrájuk elfogadása korunkban a legnyilvánvalóbb maradiság.

Az a szellemi áramlat és gyakorlati mozgalom, amely egykor az emberiség felszabadításának ígéretével lépett színre, minden idők egyik legbrutálisabb elnyomó rendszerévé vált, s mint ilyen, a maga százmillió halottjával a történelem legpusztítóbb zsákutcájába torkollott.”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 35 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés