Tényleg tele vagyunk no-go zónákkal!

2017. március 8. 7:01

Sayfo Omar
Mandiner
Nyugat-Európában igenis vannak no-go zónák. Hát még Kelet-Európában és itt, Magyarországon!

Sayfo Omar írása

 

Pont egy éve volt, hogy írtam a Mandineren egy publicisztikát, melyben azt állítottam, hogy Európában nincsenek no-go zónák. Ma már nem tennék ilyen kijelentést.

Az egy évvel korábbi publicisztika az akkor rendelkezésre álló szakirodalom és személyes tapasztalatok nyomán született. Kiindulási pontnak vettem azt is, hogy az érintett országok hatóságainak és rendőrségeinek nyilvános tanulmányai sehol nem beszéltek „no-go zónákról". A nyugati közvélemény 80 százalékához hasonlóan pedig – hiszen ott általában ilyen magas a rendőrségbe vetett állampolgári bizalom, szemben a kelet-európai 60 százalékkal – magam is azt feltételeztem, hogy hinni lehet a kinti hatóságoknak és szakértőiknek.

Aztán a hazai sajtó szembesített azzal, hogy a hitelesnek hitt források valójában a „píszí” nevű nyugati államvallás nevében vezetik félre a közvéleményt. Ezen a téren elmúlt év során sem történt sok változás: azóta is mindössze csak egy francia rendőrszakszervezet mert no-go zónákról beszélni. Megtévesztő módon ők is csak 2016 októberében, mikor a kormánnyal az elkövetkező évi költségvetésének kibővítéséért vívtak médiaháborút.

Egy éve még nem gondoltam, hogy a „no-go zónák ügye érzékeny belpolitikai kérdéssé válik hazánkban. Ezért a cikk írásakor kizárólag a szakmai definíció lebegett szemem előtt, mely szerint „no-go zónának az olyan területeket nevezzük:

1. ahol a hatóságok lemondtak a törvények érvényesítéséről;

2. ahol a lakók – vagy szervezett paramilitáris csoportok  alternatív igazságszolgáltatást működtetnek, mely felülírja az állam törvényeit;

3. ahova a többségi társadalom tagjai etnikai/vallási alapon nem léphetnek be, ha pedig mégis megteszik, testi épségük komoly veszélyben forog, hiszen semmilyen hatósági segítségre nem számíthatnak.

Bevallom, hogy a fenti definíciók mellett még ma is hajlamos lennék azt gondolni, hogy Nyugat-Európa az elmúlt egy évben sem vált Latin-Amerikává vagy Dél-Afrikává. Megannyi biztonsági és társadalmi probléma ellenére Molenbeek, Luton, Neukölln vagy Rosengard továbbra sem mérhető Caracas bádogvárosaihoz, Johannesburg zimbabwei migránsok által lakott negyedeihez, Detroit-külsőhöz, vagy éppen az egykor IRA által uralt polgárháborús észak-írországi területekhez, melyek kapcsán egyébként a „no-go zóna” elnevezés eredetileg megszületett.

Azóta azonban az elnevezéshez társított köznyelvi jelentés alapvető transzformáción ment át, mely eredményeként no-go zóna alatt ma azokat a városrészeket értjük:

1. ahol a hatóságok az általánostól eltérő gyakorlatot alkalmaznak intézkedéseik során;

2. ahol az átlagosnál sötétebb a lakók bőrszíne és/vagy eltérő társadalmi kultúrát képviselnek;

3, ahol volt már precedens arra, hogy egy maréknyi muszlim „sharia őrjárat” címen járókelőket zaklasson; (Még akkor is, ha utána letartóztatták őket.)

4, ahol a többségi társadalom egy részének objektív vagy szubjektív okokból rossz a biztonságérzete, ezért inkább elkerüli;

5, amit a bevándorlás-ellenes csoportok és orgánumaik, vagy egyes szenzációhajhász tudósítások no-go zónának neveznek.

A no-go zóna elnevezéshez társított köznyelvi jelentés mára nem csak nálunk, de Nyugaton is változni látszik. Legutóbb például első félhivatalos személyként a svéd rohammentők szakszervezeti vezetője használta ezt a kifejezést egy interjúban.

A fenti, megváltozott definíciók nyomán tehát be kell látni: Nyugat-Európában igenis vannak no-go zónák.

Ami számukat illeti, a kvótareferendumot megelőző kampányból már tudjuk, hogy a kontinens miénknél szerencsétlenebb történelmi fejlődésű felében 900 no-go zóna van. Halkan azonban érdemes megjegyezni: nagy szerencsénk, hogy a nyugati politikusok és a kinti média eddig még nem ütötte le a magas labdánkat.

Pedig ha akarnák, könnyen visszavághatnának azzal, hogy hasonló kritériumok alapján − mínusz „sharia őrjáratok” csak Magyarországon több, mint 1600 városi és falusi szegregátum, magyarán no-go zóna van, Kelet-Közép-Európában pedig ezek száma megközelíti a tízezret.

Szerencsénk, hogy a nyugati kormányok még nem készítettek kelet-európai „no-go zóna” térképet, a kinti média nem lobogtatja a kelet-európai bűnügyi statisztikákat, nem büszkélkednek azzal, hogy hányan „menekülnek tőlünk hozzájuk, és nem cikkeznek napi szinten arról, hogy milyen veszélyek leselkedhetnek hazánkban azokra, akik rossz környékre tévednek a Nagykörúton kívül.

Hogy ezt a szemükön ülő píszí hályog, vagy a józan ítélőképesség miatt nem teszik, azt mindenki döntse el maga.

Összesen 104 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Mi tavaly is tudtunk a no-go zónákról.

Kedves Omar ! Értelmetlen ez a definíciós játék ! A no-go zóna megkapta a jelentését . Értjük . A szegregáció szó jelentését is értjük . Minek ez az itt előadott szómágia ? Csak zavart kelt a kommunikációban . Két külön problémáról van szó , nem kell egybemosni a tartalmakat .

A már meglevő, nem 'integrálható' lakosságú övezetek népessége a bevándorlókkal növekszik, terrorisztikus állapotokat teremtve. És szerbiai tapasztalatok alapján előállhat az a helyzet, hogy nálunk is iszlám hittérítés kezdődne, ha engedünk a szélsőséges liberális nyomásnak.

Mindkét no-go zónásodás oka a neolibsi kettősmércét alkalmazó és csak a jogokat elismerő és kötelezettségeket nem számonkérő gyakorlat az oka.

Ha már nekünk van sajátunk, miért kellene importálni is ?

Amennyire rémlik, a szegregátum definíciója valami ilyesmi:
- az ott élők több, mint fele 8 osztályt vagy kevesebbet végzett,
- az ott élők több, mint fele nem rendelkezik rendszeres munkajövedelemmel,
- magas a komfort nélküli vagy félkomfortos lakások aránya,
- magas a fiatalok aránya.

Ilyen területből sok van valóban az országban.

Azonban ezeket összekeverni a nyugati no-go zónákkal jobb esetben tévedés, rossz esetben szándékos hazugság.

Szegregátumokkal vagy szegregációval veszélyeztetett területekkel minden ország rendelkezik. Az úgynevezett uniós felzárkóztatásnak éppen ez az egyik oka (más kérdés, hogy a felzárkóztatás elég sikertelen eddig). És éppen ezek a szegregátumok teszik teljesen indokolatlanná, hogy EZEK MELLÉ még no-go zónáink is legyenek.

Oldjuk meg először ezeket a gondokat.

Molenbeekben most vezették be a 3 főnél nagyobb csoportok számára a gyülekezési tilalmat.
Valóban nem Johannesburg, de nem is Johannesburg a mérce, kedves Omár.

Azt mondta, ő tavaly még nem tudta. Erre írtam, hogy mi tudtuk. Ennyi.

"Pont egy éve volt, hogy írtam a Mandineren egy publicisztikát, melyben azt állítottam, hogy Európában nincsenek no-go zónák. Ma már nem tennék ilyen kijelentést.

Az egy évvel korábbi publicisztika az akkor rendelkezésre álló szakirodalom és személyes tapasztalatok nyomán született. Kiindulási pontnak vettem azt is, hogy az érintett országok hatóságainak és rendőrségeinek nyilvános tanulmányai sehol nem beszéltek „no-go zónákról"."

Soha nem mondtuk, hogy nálunk nincsenek olyan településrészek, ahová félelemmel és feszélyezve megyünk be, vagy ha megtehetjük, be sem megyünk. Ilyenek a hazai települések peremén kialakult cigánytelepek, illetve ezek felszámolása után a települések egyes utcái, körzetei, ahol sok tekintetben újjáéledtek a cigánytelepek. Ma már sajnos vannak teljesen romák lakta falvak is, ahonnan a rendszeresen dolgozó, törekvő, kertet művelő, rendet tartó, vagyonkával rendelkező emberek (cigányok is) a folyamatos lopások, zaklatások miatt elköltöztek.

Van azonban néhány nem elhanyagolható különbség a nyugat muszlim "no-go zónák" és a hazai roma szegregációk között.

1. A roma szegregációk roncstársadalmak. A mentális szétesettség és a mérhetetlen szegénység miatt léteznek. A benne élők az integrációt nem utasítják el, csak nem képesek rá. A muszlim szegregáció vallási alapú, tudatos és szervezett. Az integrációt elutasítják, s ebből ered a rosszabb iskolai teljesítményük és a mentális frusztrációjuk, amely bűnözéshez, radikalizálódáshoz vezet.

2. A roma roncstársadalmak integrációjára van esély és van rengeteg példa. A magyar roma társadalom egészében nézve sokkal jobb állapotban van, mint 50-60 éve volt. Sajnos ez csak hosszú időt megélve tűnik fel, vagy akkor, ha szembetaláljuk magunkat kárpátaljai, felvidéki vagy erdélyi romákkal. Minél többet fordítunk a romák iskoláztatására, mentorálására, munkába állítására, annál nagyobb a felzárkózásuk esélye és tempója. Nem fognak ellenállni, csak a mentális állapotuk miatt a felemelkedésük sajnos több generáció alatt vihető végbe. Különösen nehéz ott, ahol teljesen szegregáltan élnek.

A muszlim szegregációban élők nem akarnak az európai életformába és civilizációba integrálódni, s amint elég kiterjedtnek és szervezettnek érzik magukat, megpróbálják a saját életformájukat teljesen elszigetelni, illetve a körülöttük élőkre a saját normáikat rákényszeríteni. A kívülről kapott támogatásokat nem a beilleszkedésükre, hanem az elkülönülésükre fordítják. Az összevetésben tehát a "sharia őrjáratoktól", bármennyire szeretnénk is, nem tekinthetünk el, kedves Omar.

3. Ha nem hanyagoljuk el, nem hagyjuk magukra a roma szegregációban élőket, nem válnak belőlük törvényen kívüli zónák, vagy ha mégis, hatósági kényszerrel felszámolhatók, nem lesz belőlük "forradalmi" ellenállási mozgalom. Nincs külső támogatója sem valamiféle cigánylázadásnak, vagy "Roma Állam"-nak. Nem veszélyesek a kultúránkra, életformánkra, szabadságunkra. Csak a rendet, biztonságot veszélyeztetik, ideig-óráig. Az iszlám európai terjeszkedésével kapcsolatban bizony nem jelenthetjük ki ugyanezt.

Tévedsz.
A cigány "társadalom" ugyanolyan ellenséges a csoporton kívüliekkel, mint a mohamedán. Önmeghatározásának ugyanúgy az elkülönülés és a szembenállás az alapja.

Annyi előnyünk van velük szemben, hogy nincsenek szaúdi olajmilliárdok és kisebb a szervezettségük.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés