Kiderült: ezért nem ismeri el a magyar kormány az örmény népirtást

2015. április 23. 14:44

Szőnyi Szilárd
Válasz.hu
Kíváncsiak voltunk, hogy az Orbán-kormány, miközben az örmények értékes részét teszik ki a magyar társadalomnak, a közfelfogással és az EU felívásával dacolva miért nem nevezik népirtásnak a történteket.

„Miközben a Heti Válasz friss számában felelevenítettük a történteket, kíváncsiak voltunk, hogy az Orbán-kormány, miközben az örmények értékes részét teszik ki a magyar társadalomnak, a közfelfogással és az EU felívásával dacolva miért nem nevezik népirtásnak a történteket. Németh Zsolt, a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke az alábbiakat válaszolta kérdésünkre:

»Magyarország a hazai örménység és Örményország irányába már több gesztust tett, miután kiadtuk Azerbajdzsánnak Ramil Safarovot, aki 2004-ben baltával megölt egy örmény katonát Budapesten” – mondja lapunknak Németh Zsolt. Az országgyűlés külügyi bizottságának elnöke emlékeztet: hazánk több, az örmények kárpát-medencei jelenlétével kapcsolatos emlékművet állított fel, és az Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben az örmények elleni atrocitásokat népirtásnak minősítő határozatok mögött ott vannak a magyar szavazatok is. „Ugyanakkor ezen határozatoknak a nemzeti jogrendbe való átültetése a legtöbb EU-tagállam számára problematikus, mert ezzel romlanának az adott állam és Törökország kapcsolatai. E tekintetben Magyarország az EU fő sodrához tartozik.«”

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 40 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Gyávaság.

Az azeri baltás kiadását egy lapon említeni az örményekkel pedig ízléstelen is.

1.Ez - kedves Szőnyi Szilárd - úgynevezett dilemma-szituáció : nem lehet belőle jól kijönni .
2. Például : valamiben eltér a véleménye a laptulajdonostól , de a négy gyermekére gondol , s nem mondja ki...

Kedves Szőnyi úr, melyik a társadalom nem értékes része?

"miközben az örmények értékes részét teszik ki a magyar társadalomnak"

Remélem, tudod, hogy ez csak a te fejedben kapcsolódik a fenti cikkhez. Sajnállak.

Tehát, ha jól értelmezem, az alábbi államokat kell elküldeni melegebb éghajlatra
Kína (Tibet miatt)
Oroszország (agresszor)
Törökország (örmények miatt)
USA (Gvantanamo miatt)
Németország (a zsidók miatt)
Franciaország (a hugenották miatt + gyarmatbirodalmi tetteik )
Nagybritania (sok ok miatt)

Stb.,stb.,stb.

Ez így erkölcsös dolog.

A magyar nemzetnek a török megszállás felelősei okozták a legnagyobb kárt.
Lengyel Balázs: A török Magyarországon (Móra Ferenc könyvkiadó, 1975) című képes tankönyvében van egy ábra, amely Buda középponttal ábrázol két térkép-téglalapot. (149.old.)

Széltében kicsit nagyobb, mint Esztergom - Hatvan, függőlegesen a Dunakanyar - Szigetbecse távolságot ábrázolja mindkettő.

Az összehasonlító két térkép egyikén pontokkal jelöli a XV. század végi állapot településeit, a másikon pedig a XVIII. század végére megmaradt "magyar községek"-et.

Összeszámoltam: a török előtt 238 település volt, utána pedig csak 52. Azaz kevesebb, mint 22% maradt. Feltehető, hogy ettől délebbre még rosszabb volt a megmaradók aránya.

Ez a holokauszt smafu?

Pont ellenkezőleg. A zsidók nagyon jól megvoltak a török alatt, ezért még védve is voltak. Micsoda idők!

Rüdiger Hitzkopf szász zsoldoskatona visszaemlékezéséből Buda visszafoglalásakor, 1686 őszén:

„No de Buda vára. A magyarországi török pasalik székvárosa. Hogy ott micsoda török kincsek lesznek! A 23 mecset szentélyében mennyi keleti aranymarha! Néztük, néztük három hónapon át vagy nyolcvanezren odalent a vár alatt, hogy mi mindent lehet majd kihordani azokból a mecsetekből. Ha ugyan a magyar hajdúk meg a talpasok meg nem előznek bennünket. Mert azok az ostromkor mindig elöl mentek, meg sokan is voltak, úgy 14-15 ezeren. … Még jó, hogy derék vezéreink őket szánták ágyútölteléknek. Hadd hulljanak.
Végre az aszályos hőség után, szeptember másodikán megvettük kínkeservvel Budát, azt a hullabűzös, nyomorúságos ólat. Én jártam benne, mielőtt leégett. Volt benne vagy kétszáz romos ház, egy sereg kaszárnya meg fürdő. …Tisztességgel leihattam magam. Az jó, egyedül az jó a pestis ellen. Mert a döghalál a várban persze benne volt. Fel is égették hát a várost a háromnapi szabad rablás után, ami nem ért semmit. Annyi tenger zsoldosnép néhány száz zsidó kereskedőt tudott csak megkopasztani. Ölni nem is volt szabad, csak csigázni. Én meg még erről is lemaradtam.”

Forrás: Lengyel Balázs: A török Magyarországon, Móra Ferenc könyvkiadó, 1975, 145-46.old.

Ennyire gyáva volna?

:-)

Ki beszél itt hamuszórásról?
Magyarországnak ki kellene mondania a valóságot, hogy népirtás történt. Viszont mivel Törökország egy illiberális mintaország, ez soha a büdös életben nem fog megtörténni.
Viktor elegánsan átsiklik ilyen apróságok felett, hogy (keresztény) népirtás...

Ez a két irányból való támadás aztán nagyon divatossá vált.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés