Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum

Íme, az Új Nemzeti Galéria-pályázat első helyezettjei

2015. április 14. 15:33
Két pályaművet is első helyre sorolt a bíráló bizottság az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére kiírt nemzetközi meghívásos építészeti tervpályázaton. A Pritzker-díjas SANAA és szintén Pritzker-díjas Snøhetta tervét egyaránt kiemelkedő értékűnek ítélte a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri.

Két pályaművet is első helyre sorolt a bíráló bizottság az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületére kiírt nemzetközi meghívásos építészeti tervpályázaton. A Pritzker-díjas SANAA és szintén Pritzker-díjas Snøhetta tervét egyaránt kiemelkedő értékűnek ítélte a magyar és külföldi szakemberekből álló zsűri. A két pályamű közül a tervezőkkel folytatott egyeztetések során, szakmai és pénzügyi szempontok alapján választják majd ki a felépítendő múzeum végleges tervét. A zsűri a pályázatok közül a két első mellett két második helyezettet is díjazott. A második helyezett a Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P., valamint Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara közös terve lett.

A nyertes és díjazott tervek, illetve a benyújtott és érvényes pályaművek a www.ligetbudapest.org oldalon tekinthetőek meg.

Az egyik nyertes, a Snøhetta nevéhez fűződik többek között a New York-i World Trade Center helyére tervezett September 11 Memorial Museum és Norvég Nemzeti Opera épülete, míg a SANAA (Sejima and Nishizawa and Associates) építésziroda tervezte többek között a Louvre-Lens múzeum épületét.

A Snøhetta tervei.

A Liget Budapest Projekt keretén belül, Európa jelenlegi legnagyobb új múzeumi fejlesztésének köszönhetően összesen öt új múzeum épül majd a Városligetben. Múlt év decemberében hirdettek eredményt az Ötvenhatosok terének lebetonozott felületein megvalósuló Néprajzi Múzeum, a Magyar Építészeti Múzeum és a FotóMúzeum Budapest, valamint a volt Hungexpo épületek helyén felépülő Magyar Zene Háza épületeire kiírt nyílt, nemzetközi építészeti tervpályázaton.

A tavaly októberben meghirdetett meghívásos tervpályázat keretében a Petőfi Csarnok helyén megvalósuló Új Nemzeti Galéria–Ludwig Múzeum épületére összesen 9 érvényes pályamű érkezett. A 380.000 euró összdíjazású versenyben a szakértői zsűri két első és két második helyezettet hirdetett ki. A bíráló bizottság szerint mindkét első helyezett terv építészetileg kiemelt értéket képvisel és ezek a pályaművek a gyűjteményi és a látogató szempontok alapján is világszínvonalúak. Magyarországon még soha nem versenyzett ilyen rangos építészmezőny egy épület megtervezésnek lehetőségéért.



A SANAA tervei.

„A sztárépítészeket is felvonultató, meghívásos pályázat célja az volt, hogy egy olyan modern, korszerű, 21. századi követelményeknek megfelelő, építészetileg kiemelkedő értékű épületben kapjon új otthont az Új Nemzeti Galéria és a Ludwig Múzeum, mely méltó a Városligethez és az egyik legfontosabb magyar közgyűjteményi együtteshez is” – mondta Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa. A park csaknem 200 éves történelme során mindig is a kultúra és a szabadidő együttes helyszínét jelentette a város életében. A Liget Budapest Projektnek köszönhetően a projekt gazdái szerint a Városliget visszanyeri történelmi funkcióját és a Liget mindenki számára többet nyújt majd mint most, legyen szó akár a kultúra, az ismeretszerzés vagy a  zöldfelületi kikapcsolódás iránt érdeklődő látogatókról.

A park és az épített környezet kapcsolata kiemelt fontosságú a Városliget megújulását szolgáló Liget Budapest Projekt során. A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd. A park teljes megújítására a Városliget Zrt. idén tavasszal hirdet majd tájépítészeti tervpályázatot.

Az építkezés a tervek szerint 2016-ban kezdődik, az új múzeumokat pedig 2018 márciusában vehetik birtokba a látogatók. Az új középületek tervezett megvalósítási összköltsége 75 milliárd forint.

Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázata során a magyar és nemzetközi szakemberekből álló 11 tagú zsűri a leendő múzeum építészeti minősége és megoldásai mellett a technológiai és funkcionális elképzeléseket (például a várható látogatói élményt és múzeumtechnológiai megoldásokat), a tervezett épület fenntarthatóságát (energiahatékonyság, ökológia), a környezettel kapcsolatos párbeszédet (többek között a zöldterületi szempontokat, a városképi beágyazottságot, a Városligettel való kapcsolatot, az épület megközelítését) és a várható költségeket (bekerülési és üzemeltetési vonatkozásban) is értékelte. A Városliget Zrt. az elmúlt év októberében írt ki előminősítéses, kétfordulós, nyílt nemzetközi építészeti tervpályázatot (www.ligetbudapest.org/gallery) az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum épületének tervezésre.

***

Érvényes pályázatot a következő 9 építészeti iroda nyújtott be:

-       Balázs Mihály Építész Műterme és a BME Építészmérnöki Kara

-       David Chipperfield Architects

-       Mecanoo

-       Nieto Sobejano Arquitectos S.L.P.

-       Sejima and Nishizawa and Associates (SANAA)

-       Snøhetta

valamint

-       a gmp International GmbH Architects and Engineers, Leonhardt, Andrae und Partner Beratende Ingenieure VBI AG, ZWP Ingenieur-AG, bogner.cc KG

-       a Henning Larsen Architects, Arup Engineering, Gallagher and Associates, Transsolar Energietechnik GmbH, MAN MADE LAND Bohne Lundqvist Mellier GbR

-       és a Davis Brody Bond Architects and Planners, Földes Architects, Buro Happold Engineering, Ken Smith Landscape Architect


Az Új Nemzeti Galéria-Ludwig Múzeum pályázati bíráló bizottság tagjai:

Baán László, a Liget Budapest Projekt miniszteri biztosa, a Szépművészeti Múzeum főigazgatója, Roueida Ayache építész, Paula Cadima, az AA London School of Architecture  tanszékvezető-helyettese, építész, Edwin Heathcote, a Financial Times építészeti kritikusa, építész, Eva Jiricna, építész, Juhani Katainen, a Tampere University of Technology építész karának volt dékánja, építész, Bálint Imre, a Budapesti Építész Kamara elnöke, építész,  valamint Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke, belsőépítész, Finta Sándor, Budapest főépítésze, Füleky Zsolt, építészetért felelős helyettes államtitkár, építész, valamint Sáros László György, a Magyar Építőművészek Szövetségének elnöke, építész.

***

A Liget Budapest Projekt

A Liget Budapest Projekt célja, hogy az új Liget Európában egyedülálló komplexitású és minőségű, nemzetközi vonzerejű turisztikai célponttá váljon. A projekt gazdái szerint a közel 200 éves Városliget egyedi történelmi, természeti és intézményi adottságai az épülő új múzeumokkal együtt olyan világszínvonalú, összetett családbarát kulturális-szabadidőparkot hoznak létre, ahol a világ vezető nagyvárosaihoz hasonlóan mindenki megtalálhatja a számára legmegfelelőbb kikapcsolódási formát, legyen szó a természet élvezetéről, sportról, kultúráról vagy családi programokról. Európa egyik legnagyobb, 10-12 éven belül gazdaságilag is megtérülő, kulturális beruházásának eredményeként évente várhatóan 1 millióval több vendégéjszakát töltenek majd a fővárosban – közölték a projekt vezetői.

A Városliget komplex fejlesztését és megújítását célzó Liget Budapest projekt keretében öt új múzeum kap helyet a park jelenleg burkolt, lebetonozott szélein, valamint a Városligetben található, de lebontásra ítélt létesítmények helyén. A park zöld felületeinek részleges megújítása már 2014 tavaszán megkezdődött, 2018-ra pedig, a Liget Budapest Projekt megvalósításával a városligeti park zöldfelülete a jelenlegi 60 százalékról 65 százalékra nő majd. A fejlesztések alatt a Ligeten áthaladó autósforgalom csökkentésére is sor kerül annak érdekében, hogy a jelenleginél sokkal kisebb környezeti terhelést elszenvedő Városliget várja majd a kikapcsolódni, sportolni vágyó látogatókat.

Az új múzeumi épületek megvalósításával valamint a Liget zöldterületének bővítésével és rehabilitációjával párhuzamosan az Állatkert nagyszabású fejlesztése, a Fővárosi Nagycirkusz megújítása, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum épületének eredeti tervek szerinti helyreállítása is megvalósul. A projekt gazdái szerint Liget Budapest Projektnek köszönhetően a Városliget a minőségi zöldterületi kikapcsolódás, a kultúra és a szórakoztatás európai rangú és vonzerejű helyszínét jelenti majd 2018-tól valamennyi idelátogató számára.

Összesen 37 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Egyetértek, ha még nem késő a sétálható tetőt arra az oldalra tenném, ahol nincs ablak, mert be lesznek rúgva éjszakánként.

Egyértelműen geometriai indíttatású épületről van szó, mégis kéne valami elfoglaltságot adni annak, aki felér a tetejére mivel annyira nem magas, hogy kilátónak jó legyen. Itt szóba jöhet egy étterem, egy botanikus kert, madárház, japán kert. Valami, amiért érdemes megmászni egy épületet. Szóval én még fejleszteném ezt a tervet.

A másik valahogy a rendezetlenség érzését adja.
Túlságosan kaotikus a tetőrendszer.

A Snøhetta letisztultabb, ötletesebb, legalábbis így első ránézésre.

"A Liget beépítettsége a jogszabályban előírt 7 százalék alatt marad, a park zöldfelülete pedig a mostani 60 százalékról több tízezer négyzetméterrel, 65 százalékra nő majd."

Baán László és csapata HAZUDIK,
a projekt SAJÁT honlapja szerint
ez ÍGY egyszerűen NEM IGAZ.

1.)
A városligeti ingatlantból (29732/1) ugyanis ööögyesen
ELKÜLÖNÍTETTÉK
- a Hősök tere (Kb-Bk) + a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok (Vi-K) területét
- a "városi park" (Z-VI) területétől.

A 60% és 65% zöldfelület nem a Városligetre, hanem a fenti elkülönítés szerinti "városi park"-ra vonatkozik.

2.)
Az elkülönített "városi park" zöldfelülete a projekt megvalósulásával SEM éri el a 63%-ot, de Baánék ööögyesen hozzászámítják az új múzeumépületek tetőkertjét is.

3.)
Az elkülönített "városi park" egyébként közpark, aminek z előírások szerint
minimálisan 70%-os zöldterületének kellene lennie, de a Városligetre szintén ööögyesen külön szabályzatot kreáltak, így a 70% ott nem kötelező.

4.)
Baán és társai HAZUDNAK
a Városliget BEÉPÍTETTSÉGÉRŐL is,
ami a projekt megvalósulásával nőni fog.

Közpark esetében a beépítettség max. 3% lehetne. A városligeti ingatlan jelenlegi beépítettsége 5,7%. Ez viszont még úgy is romlani fog, hogy csak a "városi park" (Z-VI) részre számítják az új beépítettséget (nem számítják bele az elülönített Hősök tere + Szépművészeti + Műcsarnok területet).

HASZNOS TUDNIVALÓK

ZÖLDTERÜLET:
a zöldterület olyan közútról, köztérről közvetlenül megközelíthető KÖZTERÜLET (közpark, közkert),
ami (korm. rendelet által) meghatározott %-ban ÁLLANDÓAN növényzettel van fedve.

ZÖLDFELÜLET:
a zöldfelület olyan terület, amit NÖVÉNYZET, vagy VÍZ borít.
A zöldfelületekbe tehát (előírások szerinti %-okban) beleszámítanak a TETŐKERTEK és a VÍZFELÜLETEK is.

A fentiek szerint,
az EGÉSZ VÁROSLIGETI INGATLAN (29732/1) esetében
1.)
JELENLEG a zöldfelületi arány
- a vízfelületekkel együtt számolva: 58,01%
- a vízfelületek NÉLKÜL számolva: 57,54%

2.)
A PROJEKT MEGVALÓSULÁSÁVAL a zöldfelületi arány
- tetőkertekkel és vízfelülettel együtt számolva: 63,70%
- tetőkertek és vízfelületek NÉLKÜL számolva: 59,80%

Szóval,
Baán és tsai tényleg TRÜKKÖZNEK a számításokkal.

Mert
amikor az egyszerű polgár azt hallja Baánéktól, hogy a Ligetben a zöldfelület 60%-ról 65%-ra fog nőni,
akkor arra gondol, hogy a park szintjén, a fákkal, bokrokkal, gyeppel borított terület lesz 65%.
Pedig NEM.
Az a terület, amire az egyszerű polgár gondol, a Baán-féle projekt megvalósulása után is a 60% alatt marad.

(:–(((((((((

Vízparton? Nem rossz! :)

Ahogy olvasom vannak akik azt nehezményezik, hogy hangulatával nem illik a Városligetbe. Te is említetted, hogy kicsit skandinávos...nem tudom, szerintem egyszerűen csak modern.

A pagodaszerűség nekem nagyon nem tetszik, akkor inkább a piramis...

Helyes,
de sajnos, Baán és tsai (hátuk mögött Orbánnal),
ellene vannak.

Egyed.

Van "problem".

Neked "szánalmas", neked.

Kedves rokonaidat küldözgesd.

Igen, ott VOLT a BNV.
DE ez nem indok arra,
hogy MOST 150 milliárd forintért 5 (öt) új múzeumépületet
erőltessenek bele a főváros legfontosabb közparkjába.

Ahelyett, hogy
- sokkal kevesebb pénzért
- sokkal rövidebb idő alatt
- a közparki funkció megerősítésével
rendbe tennék a Városligetet.

DE nem ezt teszik,
hanem a fővárost és a szomszédos kerületeket
zsarolják azzal, hogy csak akkor lesz valamennyi pénz a közparkra IS,
ha elfogadják ezt a Baán-féle őrületet.

(:–(((((((((((((

Ráadásul,
annál, hogy velem értesz egyet,
sokkal fontosabb,
hogy az érintett szakmák képviselőit (urbanista, építész, tájépítész) tömörítő szervezetekkel értesz egyet.

Fontos tudni, hogy
- NEM az ellen van kifogás, hogy új múzeumépületeket építenek,
- HANEM az ellen van kifogás, hogy ezeket a Városligetben akarják felépíteni.

"A Zoboki Építésziroda tanulmánya a Városliget sorsára is kitér.

A világon elsőként civil kezdeményezésre, közadakozásból létrejött közpark Budapest első számú rekreációs helye, nagy értékű zöld tüdeje, csodás millenniumi építészeti örökségekkel.

Mindezekre tekintettel az alkotóközösség szakmai véleménye szerint a források egy részét inkább a Városliget eredeti formájában való felújítására kell fordítani.

Zoboki Gábor vallja, hogy felelősen kell gondolkodnunk Budapest épített örökségének jövőjéről.

A múzeumi negyed fejlesztési lendületét és forrásait
a városligeti építések volumenének csökkentése révén inkább a műemlékek felújítására és hasznosítására kell koncentrálni.

http://epiteszforum.hu/budapes..

Álláspontját április 17-én a Magyar Tudományos Akadémián, a Magyar Urbanisztikai Társaság által szervezett című konferencián is képviselni fogja mint felkért hozzászóló.

http://www.mut.hu/?module=even..

Válaszok:
Schollander | 2015. április 18. 10:00

A tegnapi MUT-konferencia
egyik előadása a Baán-féle ligeti őrületről:

https://www.youtube.com/watch?..

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés