A centrális erőtér határai – a Jobbik történelmi mandátuma

2015. április 13. 13:52

Balogh Ákos Gergely
Mandiner
Ez az év alighanem a Fidesz és a Jobbik versenyéről fog szólni, és ha nem történik valami váratlan dolog – például választók tömegei fedezik fel maguknak az ingyen pénz ígéretét –, akkor a következő választásokig sem nagyon lesz ez másként.

Emlékszik valaki, milyen látványt nyújtott a Jobbik vezérkara a 2014. április 6-án, az országgyűlési választás éjszakáján tartott sajtótájékoztatón? A párt politikusai leverten álltak a színpadon, jókedvnek nyoma sem volt. Azt várták, hogy vagy megverik országosan a baloldali összefogást és másodikok lesznek, vagy megszerzik az első egyéni mandátumukat – egyik sem jött össze.

Most vasárnap viszont minden összejött, a párt Tapolcán megszerezte első egyéni mandátumát, ami jelentős mérföldkő a Jobbik-sztoriban (összetört az üvegplafon, ahogy Török Gábor írja). 

Hogy mekkora lépés ez? Ennek bemutatására álljon itt egy táblázat, majd azután a történtek tömör magyarázataként két videó! A táblázat a Veszprém megye 3. választókerületének egyéni szavazatszámait mutatja a tavalyi választáson, illetve a vasárnapi időközin (2014. április 6-án 59,9%-os volt a részvételi arány, 2015. április 12-én 41,6%):

    2015 2014
    szavazat % szavazat %
1. Jobbik 10.353 35,27% 10.110 23,49%
2. Fidesz-KDNP 10.093 34,38% 18.570 43.14%
3. baloldal 7.712 26,27% 11.769 27,34%

 

A két videó közül az első szombaton, a Fidesz sajtótájékoztatóján készült, ahol Dódity Gabriella szóvivő igazította volna el a t. választópolgárokat a náci-nyilas jobbikos jelölt, illetve Gyurcsány kottája ügyében:

A másikon a Jobbik eredményértékelő sajtótájékoztatója látható:

Rig Lajos naptól égett arca plasztikus szimbóluma lehetne a Jobbik sikerének. Rig egyéni győzelmében és Magyarország második legerősebb politikai gépezetének felépítésében jó tíz év munkája van. A Vona-évértékelőben is érezni lehetett már az erőt, a veszprémi időközin mégsem szerepeltek jól – hát most sikerült.

Ez az év alighanem a Fidesz és a Jobbik versenyéről fog szólni, és ha nem történik valami váratlan dolog – például választók tömegei fedezik fel maguknak az ingyen pénz ígéretét –, akkor a következő választásokig sem nagyon lesz ez másként. Mert mégis, mi lenne a nép válasza a korrupcióba belebukó régi baloldal szánalmas vergődését követően a fideszes kormányzati elbizonytalanodásra és a korrupciógyanús ügyekre? Talán a MostMi?

Zavar a centrális erőtérben 

A centrális erőtér konstrukciójának egyik fontos premisszája volt, hogy a két szélsőség között nincs átjárás, a Jobbik és a baloldali utód-utódpártok között nem áramolhatnak szavazók – de úgy tűnik, áramlanak. A magyar politika az 1990 után kialakult kettő helyett mára hárompólusúvá vált, ahol egyik halmaz sincs teljesen elszigetelve a másik kettőtől, ilyen körülmények között pedig nem lehet tartósan a relatív többségre alapozni.

A táborok feltételezhető átjárhatósága olyan fejlemény, ami sok megszokott szabályt, jól bevált módszert tehet zárójelbe a hazai közéletben. A szavazópolgárok támogatásának átrendeződését hasonlóan váratlan folyamatok kísérhetik a politikai és a politika-környéki intézményrendszerben is, gondoljunk csak Simicska Lajos légüres térbe került politikai orgánumaira.

Orbán Viktor kockáztat, és...

Azzal, hogy a miniszterelnök személyesen is elment a finisben Fenyvesi Zoltán mellett kampányolni, olyan felelősséget vállalt magára, amit Veszprémben még nem tett meg. Ha – minden baljós előjel ellenére – sikerül megőrizni a mandátumot, akkor stabilizálhatja a kormánypártok és támogatóik morálját. De ha nem... akkor oda a csodafegyver mítosza, és lehet, hogy sok mindent újra kell gondolni, új történetbe kell kezdeni.

Igaz, az is kérdés, hogy volt-e egyáltalán érdemi választási lehetősége a miniszterelnöknek. A vezénylő tábornok nem teheti meg, hogy az ágyúdörgés közelébe sem megy, miközben az övéi egyre-másra véreznek el a harctéren. Lehet, hogy egy Orbán nélküli bukás még egy Orbánnal elszenvedett bukásnál is nagyobb demoralizáló hatással járt volna a kormánypárti sorokban.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 83 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Én azt hittem, súlyosabb lesz a Fidesz-vereség (Orbán színre lépése ellenére), bár ez sem csekély, de nem olyan katasztrofális, mint Veszprémben.
Habár: a jobbikos jelölt pár százzal kapott többet, mint 2014-ben, a fideszes meg pár ezerrel kevesebbet.
Ha így nézzük, mégis nagy bukta.
(A baloldalnak persze még nagyobb, főleg Ajkán)

Annal tobb eszuk van.

Viszont ha sunyi modon visszahozzak a ketfordulos rendszert (ami ugye pont arra van kitalalva, hogy masodik forduloban az ugymond "szelsoseges" jeloltek ellen szavazzanak a tobbiek), az tobbet mond majd ezer szonal.

Szoval varom kivancsian hogy mit lepnek.

:-)

Itt az ideje, hogy elővegyük BÁG veszprémi választással kapcsolatos értékelését, amely itt olvasható.
http://mandiner.hu/cikk/201502..
Ezt követően jöhet az összehasonlítás.

Szerintem több állítás nem állja meg a helyét, vagy csak részben.

A szerző kimutatja a 2014 és 2015-ös választás eredményeit mellétéve a %-os arányt, mely utóbbi értéktelen és akár félrevezető is lehet.

Miről szólnak ezek a számok?

A Jobbik esetében arról, hogy megőrizte és mozgósítani tudta a 2014-es szavazó táborát, de csak pár százzal tudta növelni, ami még változhat mivel több, mint 500 szavaztak nem tudjuk az eredményét. Valószínűsíthető, hogy a Sümegprágai szavazatok a végeredményt nem fogják megváltoztatni, legfeljebb csökkentik a különbséget.

A Fidesz(8483) és az „egyesült” baloldal (4057) esetében a szavazatvesztés azt jelenti, hogy a nem elkötelezett, „vándorló” szavazók tartózkodó álláspontra helyezkedtek és nem növelték más pártok támogatottságát, így a Jobbikét sem.

Lehet keresni az okokat, de ezek mind feltételezésen alapszanak. Nem ellenőrizhetőek. Ilyen alapon az is feltételezhető kényelmi okok, vagy a szavazók téves elképzelése áll mögötte, mivel a korábbi jelölt nagyarányú szavazatszámmal lett győztes. Ez igaz lehet a veszprémi és a tapolcai választásra is. Nagy valószínűséggel ilyen is közrejátszhat. Amennyiben kisebb mértékben, de jelen van a tapolcai körzet választásnál,akkor már másként fest az alacsony szavazatkülönbség.

Az átjárhatóság feltételezése mindenkor fennáll a bal és a jobboldalon egyaránt, mivel a szavazók egyharmada nem elkötelezett egyik párt irányában sem és így az ő szavazatuk mennyisége döntő lehet egy-egy körzetben.

Szerintem a legnagyobb vesztese ennek a választásnak az „egyesült” baloldal, mert nem bizonyosodott be az általuk hangoztatott kormányváltó hangulat és az sem, hogy feljövőben vannak. Sőt az bizonyítja a végeredmény, hogy továbbra is leépülnek, a negatív kampány kontra produktív.

Ugyanakkor a Jobbik látszólagos(?) „arculatváltása” 2014-ben szavazat növekedéssel, most pedig ezen szavazattöbblet megtartásával járt. Ez megerősítheti a párt vezetését, elsősorban Vona Gábort, hogy ez járható út, ahogy ezt írtam a 2014 kampány során.

A centrális erőtér a továbbiakban teljesen értelmetlen, elfogyott fikció. Az lehetett valami érthető hatalomkoncentrációs ötlet a balliberálisok ellen,de egy szintén nemzeti érzelmű párt ellen ezt nem lehet csinálni.
Vagy veszett nácizásba fog Habony úr,vagy el kell felejteni magát a NER-t.
Érdekes idők elé nézünk,az biztos.

1.Ha 150 ember másként szavaz , akkor most arról írnának , hogy Orbán magára talált stb...
2. A közvetlen választás utáni hangulat műfaja egyszerűen olyan , hogy ott az érzelemek , a szélsőséges vélekedések dominálnak .
3. Alszunk egy-két napot , s akkor már a józanabb hangok is előtérbe kerülnek .

Válaszok:
ThunderDan | 2015. április 13. 18:42

1. A centrális erőtérről Orbán beszélt 2009-ben Kötcsén: 'A jelenlegi politikai erőtér jellemzője, hogy centrális, megszűnt a dualitása.' Hogy feleslegesen okoskodott-e, nem tudom.

Válaszok:
Berecskereki | 2015. április 13. 17:29

Így igaz, hogy "A centrális erőtérről Orbán beszélt 2009-ben Kötcsén", majd ezt követően számtalan ezzel kapcsolatos értékelés jelent meg a médiában. Ezek többsége hol belemagyarázott olyant ami nem volt benne, hol elvett belőle, ami megváltoztatta.

2010. februárban megjelent egy írás, amely szerintem elég jól összefoglalja a lényeget.
http://www.fidesz.hu/hirek/201..

Ez nyilván fontos tényező.
Az ilyen időköziken mindig sokkal szabadabb a protest. Aztán amikor a főhatalom a tét, lehet, sokan elbizonytalanodnak, hogy tényleg megéri-e egy "Kész Zoltánt" vagy egy Jobbikot kormányra emelni.

Ez meg a másik. Kvázi holtverseny alakult ki, az kb. a vakszerencse, hogy 1% a Jobbik javára döntött.
Mennyivel másabb így a narratíva.

Szinte mindennel egyetértek.

Egyébként nemcsak a Jobbik szavazóinak volt nagy a motivációja, hanem a Jobbik mint párt is aránytalanul nagy energiákat és pénzt mozgósított. Gyakorlatilag a teljes pártvezetés, Vonával együtt napokon át ott kampányolt.

Ez nyilván nem szimulálható egy országos választáson.

Egyébként BÁG-nak ez az írása nagyon gyenge.
Egyáltalán, mi a lényege? Miről szól?

Maradjunk abban, hogy a Fidesz még mindig sokkal jobb kormányzati teljesítményt nyújt, mint amit BÁG produkál újságíróként. :)

Itt nem kell áltatnia senkinek magát. A lényeg az, hogy az örületes jobbik agreszv kampányüzemmodjának az eredménye lényegében nem ővelte támogatottságát.

Ez azt jelenti, ha téttre és élesbe megy a választás és a kormányzóképeség a tét akkor Sem tud több szimpatizást előkeriteni, mint most.

A jobbik ídőközi eredménye a részvétel függvénye amit szerintem Vona és vezérkaruk is nagyon jól tud.

A polgári jobboldalon nem Volt valóságos tétje az ídőközinek, s azt is tudjuk hogy a téttre menő választásokon , országgyüllésin a szavazok 30-35 százaléka a választások előtt három honappal kezd érdeklődni a Politika iránt és 15-20 százalékuk az utolsó hónapba, de ikább a héten döndti el, hogy hova adja a voksát.

A választok 3
5 % a meg egyszerüen soha nem vesz részt a választáson. Ezeknek az összetétele változó.

Ettől függetlenül minden választásnak van tétje, de ezt nem szabad Sem az aktuális gyöztesnek és a veszteseknek Sem túértékelni hanem a helyén kell kezelni, mint most a Tapolcai választókörzetben.

Az amit egyes politikusok belemagyaráznak a mostani eredményekbe nem fedi a valóságot az ország egészének politikai viszonyait.

Nincs kormányváltó hangulat és kényszer Sem. Inkább arról van szó, hogy a baloldal nem tudott kitörni 2006 óta a politikai karanténból és 2010-ben korábbi baloldali szimpatizánsok és szavazok az akkori jobbik kampány hatására végleg a jobbik szimpatizánsai lettek.

A polgári jobboldalra szavazok akik a választásokon (országgyüllési) a kormányzóképeségre és saját személyes érdekei mellett tették le a voksukat és különösképen nem elkötelezett értékrend mellett az ídőközi választások alkalmával, mivel azok helyi jelentőségüek nem aktiválják magukat mivel tét nélkülinek itélik meg.

Ez abból látszik, hogy ezek a választok nem álltak egyik ellenzéki politikai erő mellé. Szépen kivárják a négy évet és majd akkor döntenek a regnáló kormány teljesitményéről. A maradás, vagy a váltás mellett teszik le a voksukat. Ez minden esetben így történt és ez most Sem változott.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés