A szervezet MTI-hez hétfőn eljuttatott elemzésében az áll: az állampolgárok akaratának szabad kifejezését biztosító országgyűlési választás volt Magyarországon vasárnap. Az előzetes eredmények alapján megállapítható, hogy a kormánypártok a korábbi választási rendszerben is megszerezték volna a mandátumok legalább 60 százalékát – írták. A választójogi törvényt 2011-ben a kormány véleményezésre megküldte a Velencei Bizottságnak és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezetnek (EBESZ), azok 2012-es jelentésükben elismerőleg nyilatkoztak, rögzítve, hogy az új törvény "megfelelő alapot teremt arra, hogy valóban demokratikus választásokat rendezzenek Magyarországon". A voksolás rendben, komolyabb jogsértések nélkül zajlott, jól vizsgázott nemcsak az új választási eljárási rendszer, hanem a választási szervek működése is – közölték.
Az elemzésben sorra vették a választási rendszer új elemeit. Az igazolással történő szavazást felváltó átjelentkezési eljárásban 120 ezer választópolgár tudott élni szavazati jogával. Először volt lehetőség arra, hogy a látássérültek Braille-írásos sablonnal szavazzanak, a mozgáskorlátozottaknak pedig akadálymentesített szavazóköröket biztosítottak – írták. A 2013-ban fiatal jogászokból és joghallgatókból alakult központ szerint a korábbi aggodalmak ellenére jól vizsgázott a szintén először lehetővé tett, levélben történő szavazás. Az azonosító nyilatkozatok ellenőrzésekor, a leveles szavazatok felbontásakor és számlálásakor jelen lehettek nemcsak a Nemzeti Választási Iroda, de a Nemzeti Választási Bizottság tagjai, a pártok és a nemzetközi megfigyelők, valamint a sajtó munkatársai is – tették hozzá. A szavazatszámláló bizottságokba a pártok most először nem egy, hanem két tagot delegálhattak, így a 2014-es volt az eddigi legjobban felügyelt választás: több mint 40 ezer delegált tag felügyelte a szavazást, tízezerrel több, mint 2010-ben – közölték.
A mostani választáson könnyebben lehetett jelöltet állítani, ehhez az eddigi 750 helyett 500 ajánlás kellett, ennek következtében a 2010-es 810 egyéni jelölt helyett az idén 1548 egyéni jelölt indult. Ez a rendszerváltozás utáni választásokon indulók számához közelít, ugyanis a 90-es években jellemzően 1500 felett volt az indulók száma – jegyezték meg. Minden eddiginél több, 18 párt állított országos listát, bár a 90-es években is 12-15 között mozgott az országos listák száma. A jelöltek és listák számának 2002-höz, 2006-hoz vagy 2010-hez képest történt megemelkedése annak köszönhető, hogy az új szabályozás megnyitotta az utat a kisebb pártok jelöltjei előtt is – áll az elemzésben. Utaltak arra, hogy a kampányeszközök használatára – így különösen a plakátelhelyezési lehetőségekre – vonatkozó szabályozás többször a kritikák középpontjába került. A választási kampányidőszak ideje alatt több, egymásnak ellentmondó határozat után végül a Kúria egyértelműsítette a helyzetet, lehetővé téve mindenki számára a szinte korlátlan plakátelhelyezés lehetőségét. A szabályozás emellett egyenlő feltételeket biztosít a televízióban és rádióban történő kampányolásra valamennyi párt számára, valamint eltörölte a kampánycsendet. Ez nemcsak legális formába terelte a választások napján a korábbiakban is működő kampányt, hanem szabad utat engedett a webes eszközök használatának is – írták.
