Föld, föld!

2013. június 24. 14:12

Rajcsányi Gellért
Mandiner
A föld materiális termelési tényező, a föld tulajdonjog tárgya, a föld – igen – áru. Különleges áru persze, amire érthető, ha különleges szabályok vonatkoznak.

A 21. század magyar radikálisai kiscicák a Monarchia-korabeli ellenzékhez képest. Régen ugyanis még az obstrukció is jobb volt, emlékezzünk csak az 1904-es esetre, amikor a dühös ellenzékiek nemes egyszerűséggel feldarabolták a nemzet szentélyének üléstermét – és nem átallottak még pózolni is a romok felett (fotó via Török Gábor). Fegyver pedig – Tisza István idejével ellentétben – szerencsére végképp nem került elő a pénteki vitán. A földtörvény hosszú vajúdás útján megszületett.

Ismételjük át a lényegét: a törvény szerint földet magyar és uniós állampolgárok szerezhetnek. Egy hektárnál többet azonban csak földművesek. Földművesnek azok a magyar és uniós állampolgárok számítanak, akiknek meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti képzettségük van, vagy legalább három éve mező- és erdőgazdasági tevékenységet folytatnak Magyarországon, vagy legalább 25 százalékban a tulajdonukban álló, itt bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet tagjai. Az unión kívüli államok polgárainak földszerzési tilalma fennmarad.

A földszerzés feltétele, hogy a tulajdonos vállalja: a föld használatát másnak nem engedi át, és eleget tesz földhasznosítási kötelezettségének. Vállalnia kell továbbá, hogy a földet a tulajdonszerzéstől öt évig nem hasznosítja más célra. Feltétel az is, hogy nyilatkozzon: nincs fennálló földhasználatidíj-tartozása. Földet cserével akkor lehet szerezni, ha az új tulajdonosnak egyébként is van földje az adott településen, vagy ott lakik, vagy lakhelye, illetve agrárüzemének központja – legalább három éve – maximum 20 kilométerre van annak a helységnek a közigazgatási határától, ahol a föld van. Földet ajándékozni csak közeli hozzátartozónak, bevett egyháznak, önkormányzatnak és az állam javára lehet.

A törvény alapján a földművesek 300 hektár földet szerezhetnek meg, birtokmaximumuk pedig – a termelőszervezetekhez hasonlóan – legfeljebb 1200 hektár lehet. Az állattartó telepek üzemeltetői és a vetőmagtermelők viszont a korábban tervezett 1200 helyett 1800 hektár földet birtokolhatnak. Kikerült azonban a törvényből a családi gazdaságok méretét 500 hektárban maximáló rendelkezés. A jogszabály szerint a 300 hektáros földszerzési maximum túlléphető a törvény hatálybalépésekor meglévő föld kisajátítása miatt kapott kártalanítás összegéből vett területtel, valamint közös tulajdon, illetve házastársi vagyonközösség megszűnése esetén. Termőföld eladásakor az elővásárlási jog első helyen az államot illeti. Ezt követi a földet legalább három éve használó földműves, aki vagy szomszéd, vagy helyben lakik, vagy akinek a lakhelye, illetve üzemközpontja legalább három éve olyan településen van, amely a település határától legfeljebb 20 kilométerre fekszik.

Az új földtörvény rendelkezik a helyi földbizottságok létrehozásáról. Ezek jóváhagyása lesz szükséges a termőföld adás-vételéhez. Tagjuk legalább három, legfeljebb kilenc helyi gazdálkodó lehet. A szerződés életbe lépéséhez a mezőgazdasági igazgatási szerv jóváhagyása szükséges.

S ha ez áll a törvényben, mi is a gondja a különböző okokból aggódóknak? Vegyük végig röviden az aggodalmakat. Igen, a földnek, a termőföldnek, az anyaföldnek van egy civilizációs, történelmi, kultúrtörténeti aspektusa. A nemzet földjéért évszázadokon keresztül harcoltak őseink, majd utódaik feltörték az ugart, s gazdálkodni kezdtek rajta. A föld tehát valóban nemzeti kincs, nem beszélve a föld nemzeteken és nemzedékeken is túllépő metafizikájáról, amiről szépeket lehet írni és elmélkedni.

De a föld nem csak ez: a föld materiális termelési tényező, a föld tulajdonjog tárgya, a föld – igen – áru. Különleges áru persze, amire érthető, ha különleges szabályok vonatkoznak. Ha pedig a szabályok nem a megfelelőek – márpedig számos tekintetben az eddigi magyar szabályozás nem volt az – akkor jogosan újra lehet szabályozni az egész kérdéskört.

Magyarország természetes adottságai folyományaként Európa egyik legjobb és legkiterjedtebb termőtalajával rendelkezik, amit bűnös hanyagság parlagon hagyni. Szívesen járom a magyarországi falvakat, különös tekintettel a zsákfalvak halódó világára: az enyészet esztétikája mellett elkeserítő látni a gyommal felvert telkeket, mezőket, egykori szántásokat. Ha valami árt a föld ügyének, akkor az a hanyatlás állandósága, amikor az elképzelt, misztikus Szent Anyaföld védelmében nem akarunk vagy nem tudunk szembenézni a megváltozott társadalmi valósággal. A földet, a földből élő – egyébként rendkívül csekély létszámú – társadalmi rétegek világát újra élővé, fenntarthatóvá és perspektivikussá kell tenni.

Az új földtörvény erre tesz kísérletet: mivel ma és feltehetőleg a jövőben is az Európai Unió tagjai leszünk, a hosszú évekig elnyújtott moratórium lejárta után nem lehet többé tiltani az uniós állampolgárok földszerzését. De miért is kellene? A lényeg, hogy a földön termelés folyjon, s ehhez kell olyan kereteket kitalálni, hogy a magyar föld védelme így is maximális legyen. Szerte az EU-ban meg tudták találni a módját, hogy egy adott országban tényleg csak az tudjon földet szerezni, aki régóta helyben él és földet művel. És ha így tesz, mit számít az, hogy egyébként osztrák, holland vagy bolgár állampolgár? A török háborúk pusztítása után Németföldről és más vidékekről érkező telepesek százezrei törték fel újra az ugart, élővé és élhetővé téve a magyar vidék kiterjedt területeit – hogy aztán alig pár évtized alatt ők is magyarrá váljanak.

Ezért nem értem, hogy egyesek még az új törvény rendkívül szigorú feltételeket szabó szövege láttán is a magyar földet einstandoló spekuláns külföldiek tömegeit vizionálják. Azt a külföldit, aki az új törvény betűjének megfelelve kezd el Magyarországon gazdálkodni, nem elriasztani, hanem tárt karokkal kellene fogadni. Hiszen ő is ki fogja venni a részét a magyar vidék áhított újjászületéséből – nem is tehet mást, ha be akarja tartani a törvényt.

A másik pedig a nagybirtokok vs kisbirtokok kérdése. A törvény – nagyon helyesen – bizonyos körülmények esetén utat nyit az eddigieknél valamivel nagyobb birtokok felé, amivel erősödhet az agrár-középosztály. Legyen is így, a magyar vidéknek iszonyú szüksége van a kihalt/elvándorolt lokális középosztály újjáéledésére, megerősödésére. Értem én azoknak a gondolatmeneteit, akik eleve beoltottak a nagybirtokok intézménye ellen csak nem értek egyet velük. A leegyszerűsített nagybirtok-ellenesség mögött meghúzódhat naiv idealizmus, szélbalos ihletésű ideológia és a tömegek irigységére apelláló populizmus is. Az egybites nagybirtok-ellenes szólamok – a nyugatról érkező gazdák elleni hisztivel egyetemben – már most is nettó kommunista propagandának tűnnek.

A nagy- és kisbirtokok ügye nem fekete-fehér kérdés. Magyarországnak nem tízmillió életképtelen törpebirtokra van szüksége; ahogy persze nem is arra, hogy dél-amerikai mintára három tucat báróé legyen a vidék egésze. A különböző agrárszektorok sajátosságait figyelembe vevő, egészséges arányokat kell megtalálni, hiszen mindkét birtokfajtára, sokszínű birtokszerkezetre van szükség ahhoz, hogy a magyar agrárium újra fellendülésnek induljon.

Mit kíván a magyar föld? A magyar vidék életképességének és a kiváló adottságokkal rendelkező magyar agrárium versenyképességének előfeltételeként először is folyjon rajta termelés, a lehető leghasznosabb és legfenntarthatóbb módszerekkel; legyen rendezve a jogi helyzete (le a zsebszerződések mutyijaival!); és egészséges, életképes birtokszerkezetek alakuljanak ki. Fontos a szigorú, de azért életszerűen rugalmas szabályozás. És persze a központi szabályozás mellett a helyi közösségek önszerveződésére, autonóm működésére is szükség van, a szövetkezetektől a helyi földbizottságokig. Az új földtörvény minderre kísérletet tesz: nemzeti érdek, hogy sikerrel járjon az új szabályozás.

Az eredeti, teljes írást itt olvashatja el.

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

Végre egy világos összefoglalás a földtörvényről.
Ennek alapján úgy gondolom, Ángyán doktor aggodalma meg a Jobbik hazaárulózása nem megalapozott. Persze lehet másként is látni, de szerintem túlzóak a reakciók.

Lószart mama – a nagy politikus után szabadon

Szerintem színjáték az egész, amit most az ellenzék és egyes civil szervezetek, személyek a földtörvény kapcsán véghezvisznek. Nem akarnak új földtörvényt, mert a mostani, ha 2014 évben lejár a moratórium lehetővé teszi a föld szabad prédálását. Ezért akadályozzák, hogy ne léphessen hatályba. Ezt teszik már évek óta. A lobbi mögött pedig a zöldbárók, nagygazdák, ügyvédek állnak. Ugyanezt játszották el a föld privatizációjánál is.

Jobban körül kell nézni, s rögtön más lesz a kép.

„A földhivatalok adatai szerint a külföldiek teljes magyarországi földtulajdona mindössze 80 ezer hektár. Ám az úgynevezett zsebszerződések révén a valós birtoklást ennek tízszeresére becsülik. A nyugati határ menti földek legalább 60 (egyesek szerint inkább 80) százaléka osztrák gazdák kezén van, ez csak ott 400 ezer hektárt jelenthet. Országosan 700 ezer hektáron gazdálkodhatnak a sógorok. A külföldiek közül leginkább osztrákok, olaszok, németek, hollandok és dánok vannak jelen hazánkban. A tulajdonosi pozícióért ők 800 ezer, néha 1 millió forintot is fizetnek hektáronként. Országos arányokban a Haszon Agrár magazin által megkérdezett szakértők 1 millió hektárra becsülik a külföldiek által művelt terület nagyságát. Ebbe beleszámít az a több százezer hektár is, amely a kárpótlás révén a nyugatra kényszerült földbirtokosok leszármazottainak tulajdonában van.

A földbirtok esetében érzelmi kérdés is, hogy kinek a tulajdona. A legnagyobb földbirtokosi csoport történetesen Budapesten él, azaz a vidék jövedelme sok esetben pesti ügyvédeket gyarapít.”

„Nyílt titok, hogy az új hazai nábobok Csányi Sándor családja mellett a következők: Leisztinger Tamás befektető, Nyerges Zsolt üzletember, Raskó György volt államtitkár, Szaxon Attila és Mikó Ferenc agrárvállalkozók. Továbbá Erős János volt bankvezér, Gráf József volt miniszter családja, Kenyeres Sándor befektető, Zsíros Géza és Wekler Ferenc volt képviselők. Az „új” földesurak mellett szinte eltörpülnek a „régiek”, a Batthyány, a Wenckheim, a Zichy, az Erdődy-Mensdorff család.”
http://www.haszon.hu/agrar/pen..

És ekkor még nem szóltunk a társaságok mögött csendben lévő személyekről, ügyvédekről holott ezekből is akad bőven.

Csányi nem éri be ennyivel.
Most készítik elő számára a törvényt, mely szerint ő és bűntársai nem lesznek felelősségre vonhatók, és a bankjaiknak se kelljen visszafizetni a devizahitelezésből származó törvénytelenül lenyúlt összegeket.
Ilyen "ajándékokért" vajon mi jár cserébe a politikai elitünknek?

http://kaslerarpad.hu/?p=3764

Na igen! És ezek az urak mikor jutottak ehhez a birtoknagysághoz. Netán az utóbbi 3 évben? Ugye nem? No ezeket kellene figyelembe venni és ebből kiindulni, s akkor más lesz a következtetés.

Ezért írtam, hogy színészkedés az egész, amit egyesek csinálnak.

Ajj, lusta vagyok elolvasni....pedig biztos jó lehet:(

:D
Hiába próbálkozol. Nem akarják érteni. Papagájkommandósok.

A devizahitelesek témája nem ide tartozik. Az állításod is alaptalan.
Szerintem a holnapi tárgyaláson a Kúriánál nem lesz döntés, a tárgyalást elnapolják, mert tudtommal még nincs meg az Európai Bíróság állásfoglalása.
A kérdés pedig nem a kereskedelmi árrés körül van, hanem hogy az árfolyamváltozásból eredő különbözet költség, vagy nem és fel kell e tüntetni a szerződéskötéskor a THM-ben. Nos a THM-ben nem lehet feltüntetni, mert előre nem tudható a változás. Ezen túl az árfolyam változásból eredő különbözet kockázati tényező, amely nem minősül költség tényezőnek.
Szerintem az EB is ezen az állásponton lesz. Így amennyiben a szerződés tartalmazza az árfolyam változás lehetőségét, mint kockázati tényezőt, ez elégséges a szerződés jogszerűségéhez.

Ennek semmi köze a pártpolitikához, csak nálad. Ez szakmai, jogi téma, csak egyesek politikát csinálnak belőle, mellőzve minden tényszerűséget. Ebben vannak segítségükre a szakbarbárok és a trollok.
Nyugodtan szórakozzál és is ezt teszem, amikor a te irományaidat olvasom.

Csak azért, mert a hozzászóló előhozta a linkjével. Egyébként én nem hoztam volna szóba.

Rosszak a kérdés feltevéseid.

Így lenne megfelelő:

- Miért kellett 2010-ben a kormánynak kérni a moratórium meghosszabbítását?
- Miért nem lehet ez alatt meghozni a megfelelő törvényt, amely az EU jogszabállyal is harmonizál?
- Miért nem tetszik a törvény - http://www.agrarszektor.hu/fol.. - a nagyüzemeknek és a nagybirtokosoknak?
- Mi fog történni, ha a régi földtörvény marad hatályba?

Nos ezekre válaszolj, s akkor közelebb kerülsz a megfejtéshez.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés