Sólyom: Minden téren változás kell!

2013. június 2. 13:31
Minden téren változás kell – jelentette ki Sólyom László akadémikus, volt köztársaság elnök, az Alkotmánybíróság első elnöke az LMP alapítványának „Merre van előre? Magyarország újragondolása” címmel tartott konferenciáján Budapesten vasárnap.

Frissítés:

Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a „ki kit győz le” logikáját kárhoztatta. Mint mondta: ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni. Az összefüggésekből kiragadott részletek helyett rendszerszemléletű, a fenntarthatóságot szem előtt tartó gondolkodásra van szükség.

Az EU-hoz való viszony kapcsán a volt államfő emlékeztetett arra, hogy az 1990-es évek elején az Európához visszatérés eufóriája nem maradt a szavak szintjén: „mindenki megpróbált viselkedni”. A közösségben elfoglalt hely pedig döntően rajtunk múlik - tette hozzá a volt alkotmánybírósági elnök, aki arra is felhívta a figyelmet: a negyedik alkotmánymódosítás európai fogadtatása Magyarország és az uniós értékek viszonyáról szól.

Róna Péter közgazdász, egyetemi tanár, Sólyom Lászlóval összhangban a magyar közéletet uraló bal-jobboldali terméketlen megosztottság felszámolását, történelmi kibékülést sürgetett, hogy véget érjen a gyűlölet, ami szétroncsolja az országot. Az egyeduralomra törekvés kudarcra van ítélve, az egyneműség törékeny és ellentétben áll a teremtés sokféleségével – tette hozzá a pártalapítvány társelnöke. „Miféle kereszténység az, amely csak a keresztényeknek ad helyet!? Miféle nemzet az, amely nem képes közösen ünnepelni, örülni!?” vetette fel Róna Péter, aki szerint „nem pazarolhatjuk energiáinkat torzsalkodásra, egymás lehengerlésére, vagy éppen ennek kivédésére”.

A közgazdász kijelentette: a rendszerváltás társadalmi, gazdasági célja – a Nyugathoz való felzárkózás - nem valósult meg. A bajok fő oka pedig, hogy „megállíthatatlanul veszekszünk egymással, a szomszédainkkal és hovatovább az egész világgal”, pedig nem egy eszme kíméletlen követésére, hanem párbeszédre lenne szükség. „Ha egy értéket az egyik fél oktrojál a másikra: megette a fene!” – fakadt ki az előadó, aki szerint „meg kell tanulnunk büntetni azokat a politikusokat, akik az indulatok felkorbácsolásából próbálnak politikai tőkét kovácsolni”.

A napokban nyilvánosságra került alacsony beruházási ráta kapcsán a közgazdász megjegyezte: ez a gazdasági-társadalmi vergődés egyik legfontosabb oka. A GDP 16 százalékát kitevő éves beruházási hányadnak el kellene érnie a 20 százalékot ahhoz, az amortizációt pótolja, a 22 százalékot, hogy elérje az unió átlagát, a felzárkózáshoz pedig még ennél is több kellene. Az alacsony magyarországi beruházások oka nem lehet a forráshiány, hiszen a világgazdaságban likviditásbőség van. Ám, itthon nincs mibe beruházni, illetve hiányzik az ehhez szükséges befektetői bizalom – tette hozzá a szakember.

A magyar gazdaság beindításának további akadálya, hogy olyan magas a reálkamat, amit a világgazdaság egyetlen szereplője sem képes kitermelni, nemhogy a magyar kis- és középvállalatok – vélekedett a közgazdász. Ugyanakkor Róna Péter azt is kiemelte: az EU hasonló hibákat követett el, mint a magyar politika: egy kaptafára, erőből próbálta irányítani a folyamatokat, ami azt eredményezte, hogy az „előny a nagyoknál” van, akik ezt ki is használták. A kontinens országa között nem konvergencia folyamatok zajlanak, hanem a szakadék mélyült. „Sokat hibáztunk, de akkor sem tudnánk felzárkózni, ha minden uniós elvárást hiba nélkül teljesítenénk, mert az EU által támasztott feltételek a fennálló különbségeket konzerválják” – tette hozzá.

Ahogy Európában kihalt a XX. század borzalmaira még emlékező nemzedék, felerősödött az önzés és az erőpolitika, amely a kicsiket nem is hagyja szóhoz jutni – jegyezte meg az évtizedeken át az Egyesült Államokban bankvezetőként dolgozó, illetve közgazdaságtant oktató Róna Péter.

Ángyán József fideszes parlamenti képviselő, egyetemi tanár, az agrártárca volt államtitkára előadásában részletesen beszélt arról, miként szerzi meg a ciklusban kialakított szabályozás eredményeként néhány maffiacsalád a földterületek jelentős részét, ellehetetlenítve a családi gazdálkodókat, a helyi közösségeket, holott a kormányzó többség nem ezt ígérte.

Médiablokád” veszi körül a problémát, csak akkor lehet sikert elérni, ha az információk eljutnak az emberekhez – mondta a kormánypárti politikus, aki szerint „a kis helyi közösségektől kezdve mindent újra kell kezdeni”. Egy pápai enciklikára hivatkozva a szubszidiaritás, a helyi szint elsődlegességét hangsúlyozta, mert ott vannak az eredeti jogosultságok, a felsőbb szintek pedig nem bomlaszthatják, vagy olvaszthatják magukba ezeket a közösségeket, csak támogathatják azokat.

A földbérleti szerződések kapcsán az agrárpolitikus kijelentette: a céghálók feltárása után egyértelmű, hogy szó sincs kis családi gazdaságokról, a termőföld jelentős hányadát féltucatnyi nagy tőkeérdekeltség szerezte meg. 2011-ben például 15 milliárd forintnyi támogatás jutott ennek a körnek, miközben a háromszázezer embert érintő tanyaprogramra egymilliárd. „Nem ezt mondtuk, nem ezt hirdettük!” – mondta a kormánypárti politikus, majd hozzáfűzte: „világok dőltek össze bennem”, ez egy jelentős erkölcsi probléma, pedig lehetne ezt lelkiismeretesen is csinálni.

Ha az adott szó becsülete elszáll, vége a társadalomnak” – jelentette ki Ángyán József, aki szerint a változtatáshoz személyes kiállásra és közös bátorságra van szükség. „Ne féljetek az emberektől” – idézte Máté evangéliumát a Fidesz politikusa, aki így folytatta: „nincs rejtett dolog, ami fényre ne derülne”.

A „Merre van előre? Magyarország újragondolása” című konferenciát az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa rendezte.

Összesen 58 komment

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja.
Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi.

eddig az volt a baj, h sok a változás. Hadd bízzuk ezt a képviselőinkre pls.!

Azért egy kis túlzás Sólyom Lászlót az értelmes jelzővel illetni. A valós rendszerváltás egyik legfőbb kerékkötője méltatlan erre. Egy sértet hiú majom, akitől elvenném az állami lakást és busás fizetést, s minibálbért utalnék ki számára. Talán ennyit érdemelne, nagy jóindulattal. Egy senkiházi.

Róna sem találja a helyét, sehol sem kell igazán megváltó ötleteivel. Mellőzötsége okán olykor egészen hisztérikusan és közönségesen tud megszólalni. Ő a másik hiteltelen figura a csapatban.

Ángyán jelenléte kissé meglepő ebben a felállásban, bár Ő az egyedüli elismerésre méltó személyiség. Reméljük, hogy egy Ángyán vezette esetleges új politikai formáció nem az LMP Alapítvány emlőin, szelemiségén fog kifejlődni.

Sajnos a földbérleti és trafik mutyik sok szavazatot visznek el a kormánytól. Van olyan államtitkár, akinek a veje egyedül öt trafik pályázatot nyert el. Választási körzetében izmosodik a Jobbik.

A történelmi kiegyezés, megbékélés esélye a jelenlegi, minden oldali politikai szereplőkkel nulla. Mindenki a saját arculatára szeretné formálni a másikat, további a társadalom előtt mind-mind hiteltelen személyek.

"A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) Sólyom László korábbi államfő részére egy XII. kerületi, magántulajdonban lévő ikerház egyik felét vásárolja meg - közölte Landi Balázs, a leköszönt köztársasági elnök titkárságvezetője. Az Országgyűlés a volt köztársasági elnök lakásának megvásárlására és felújítására a Köztársasági Elnöki Hivatal költségvetésében 340 millió forintot biztosított."

Ugye Elnök Úr, ha újra politikai pályára téved, ezt visszaadja?
És az elnöki tiszteletdíjról is lemond?
Tudja, arról a 1,5 millióról havonta!

Emlékszik, "az alkotmányosság gyakorlása értelmi és érzelmi kultúra, ezért kell ismerni a szavak egyezményes jelentését, és részt venni abban az intellektuális és politikai közösségben, amely azokat a maga kora számára folyamatosan értelmezi" ugye a - hogy is van - a "láthatatlan(?) " alkotmányban?

Sólyom amiről értekezik, azzal 3 évet késett. "Sólyom László különösen a jelentését vesztett jobb-baloldali szembenállást, a fősodor harcmodorát, a „ki kit győz le" logikáját kárhoztatta"
NER van, megvolt a változás.

Sólyom: Minden téren változás kell!

A Rákóczi térre gondolt. Nem állnak már szóba vele...

A politikai cédaság semmivel sem különb a szexuális - közpréda szerepnél.

Sólyom László, Róna Péter – bár különbözőképpen – ugyanazt azt az utat képviseli legfeljebb árnyaltabb formában, amit az SZDSZ képviselt. Számomra elgondolkodtató az LMP kettészakadása, és nagyon könnyen lehetséges, hogy ez egy bizonyos forgatókönyv szerint történik. Az LMP elvesztette azokat a támogatókat, akik az SZDSZ-től eljöttek és most átmentek a Bajnai féle csoportosulásba.
Sólyom László szerintem elméleti jogi beállítottságú, aki vezető szerepként fogja fel a ténykedését, holott amennyiben nem válasszák meg AB és KE elnöknek, ma már senki nem emlékezne rá. Az állítása, mely szerint; „ugyanúgy értelmetlen ma Magyarországon diktatúráról beszélni, mint ahogy a 2010 előtti két évtizedet tévelygésnek minősíteni.„ sem teljesen fedi le a tényeket, mert az első fele valós, de a második nem, mivel ez a tévelygés vezetett el 2008-hoz és napjaink eseményeihez is.

Róna Péter pedig egyértelműen – még akkor is, ha néha önmagának is ellenmondóan szól – annak a liberális politikának hordozója, amelyet az SZDSZ kezdettől fogva igyekezett megvalósítani. Téves az az állítása is, hogy a probléma gyökere, nincsenek beruházások. Szerintem probléma gyökere, hogy a fogyasztás folyamatosan csökkent és még jelenleg is csökken. A politikai élet és az üzleti élet is harc, melyben kompromisszumok, alkuk köttetnek. A demokrácia egyik alappillére is ez. Ez azonban egyetlen területen sem érződik Magyarország belső történetében. A külső – uniós viszonylatban – korábban inkább a megalkuvás, a nem megfelelő kompromisszum kötés volt jellemző, s ezért tűnik most a keményebb megnyilvánulás kötözködésnek, szembeállásnak.

Végezetül Ángyán Józsefről egyetlen gondolatot. Ángyán professzor úr a kiváló szakmai tudással rendelkezők közé tartozik, de nagyon rossz politikus. Beletévedt egy olyan utcába, amelyben nem járatos, s szerintem még maga sem látja ennek az utcának a végét, amely akár zsákutca is lehet.
Az ellenzéknél felkapott személy lett és mindenki szeretné magáénak tudni. Erről jelentetett meg egy írást a Véleményvezér blog - http://velemenyvezer.blog.hu/2.. - Ki szerzi meg Ángyán Józsefet? címmel, mely írásban nagyon sok elgondolkodásra és továbbgondolásra adó megállapítás van. Természetesen nem mindennel értek egyet az írásban foglaltakkal és az idevezető okot is másként látom.

hitgyüli már fidesz közeli...kifizették őket...

elindul egy másik jobboldali párt, nah az érdekes lesz

Róna Péter mellébeszél. Azt mondja; „A rendszerváltás gazdasági célja, a Nyugathoz való felzárkózás nem sikerült”, majd mindezt arra az okra vezeti vissza; "A gond az, hogy a külföldi tőke már nem jön Magyarországra, ami pedig itt keletkezik, az inkább elmegy."Kialakult ugyanis egy olyan jogi állapot és politikai helyzet, ami nem bizalomgerjesztő, vagyis nincs bizalom Magyarország felé.", s ezzel azt a látszatot keltei, mintha az ok az utóbbi időben keletkezett. Ez az állítás azonban nem igaz. Az ok a rendszerváltástól – sőt már előtte is megvolt – folyamatos. Az előkészítetlen és hibásan végrehajtott privatizáció, a hibás támogatási rendszer, majd 1995 a bokros csomag visszafogta a növekedést és nem megfelelő gazdasági szerkezetet eredményezett. 1998 kormányváltás után a betelepült külföldi cégek ugyan hozzájárultak a GDP, a foglalkoztatás mérsékelt növekedéséhez, de a keletkező források „kivándoroltak” az országból, nem kerültek országon belül felhasználásra. Így azt mondhatjuk a gazdaság 4-5 %-os növekedés mellett stagnált. A másik probléma, hogy a gazdaság – elsősorban az agrárgazdaság és élelmiszeripar – nem lett felkészítve a csatlakozásra, az előcsatlakozási források nem kellően lettek felhasználva. Ez vonatkozik a 2002-2004 időszakra is. 2002 kormányváltáskor a növekedés nem csökkent, a költségvetésbe befolyó pénzek és az előcsatlakozási források kedvezőbb felhasználása biztosította a 100 napos programot, de nem biztosította az állami beruházások forrását, melyet különböző trükkökkel próbáltak költségvetésen kívül megoldani. Ez azonban az unió nem engedélyezte, ezért az 2006 évre államadósság oly mértékben megemelkedett, hogy veszélybe került az államháztartás finanszírozása. Az állami beruházások többsége soha meg nem térülő beruházás volt és nem segítette elő a gazdaság szerkezetváltozását csupán rövid távon növelte a GDP, a foglakoztatást és a jövedelmeket. 2006 évtől az államháztartás finanszírozási problémáinak az áthidalására újabb elvonások, költségvetési fűnyíró elvszerű kiadás csökkentések jelentek meg, amelyek az alrendszereket is érintették. 2004 évtől megnyíltak az uniós források, de ehhez is hitelre volt szükség, amely a forinthitel esetében nagyon drága volt. Ennek következtében a hitelfelvétel, mind államháztartási, mind vállalkozói és fogyasztási szinten eltolódott a deviza alapú hitelezés felé. Ezzel nem lett volna gond, ha Magyarország 2007 évben – ahogy az tervezve volt - csatlakozni tud az euró övezethez, azonban egyetlen mutató sem teljesedett, sőt 2004 évben az unió elindította a túlzott deficit eljárást. A rossz hatékonysággal és döcögve kihelyezett uniós források eredményeképpen a gazdasági szerkezet nem javult, sőt több területen romlott. A GDP növekedésének értéke folyamatosan csökkent, s a növekedést csupán az export és az építés eredményezte. A belső fogyasztásra való hazai termelés aránya egyre nagyobb mértékben csökkent, melyhez hozzájárult az idetelepült kereskedelmi cégek országok közötti keresztforgalmazásának technikai trükkje is. Mindez együttesen okozta, hogy 2007 évtől elkezdődött a tőkekivonás, s 2008 év végén az állampapírokat a pénzpiac még magas felárral sem fogadta. 2008 év végére az MNB tartaléka lecsökkent, az államháztartás csőd közelbe került. Ezért volt szükség az IMF/EKB hitelre, mint technikai hitelre. Ez rövid távon megoldotta a finanszírozási problémákat, azonban nem segítette az eladósodott vállalkozásokat és a lakossági fogyasztókat. A nagyarányú forint leértékelés következtében a forintban mért adósság hirtelen megnőtt, a törlesztő részletek az adósoknak olyan terhet jelentett, amelyet csak a beruházás, fogyasztás visszafogásával tudtak mérsékelni. A Bajnai csomagban megjelenő intézkedések tovább csökkentették a fizetőképes keresletet, amely visszahatott a termelésre. A kereskedelmi bankok hitelezése leállt, a hitelkamatok nem csökkentek és egyre nagyobb fedezetet követeltek/követelnek, melyet a felvevők többsége nem tudott/tud biztosítani. A kereskedelmi bankok még mindig magas kamaton hiteleznek holott az irányadó kamat folyamatosan csökken.

Róna Péter azt mondja; „Az egyik alapvető probléma Róna szerint, hogy még mindig 8 százalék a reálkamat, vagyis az összeadódó jegybanki alapkamat, a bankok haszna és az infláció.”, amiből annyi valós, hogy magas kamaton hiteleznek és ténylegesen jóval 8 %-ék felett, a fogyasztásnál pedig ennek többszöröse, s mindehhez hozzájárul a magas hitelbiztosítékok igénye.

Összegezve; a beruházás csökkenést a belső fogyasztás és a kereskedelmi partnereinknél is a fogyasztás csökkenése eredményezi és nem a bármilyen formában történő bizalom hiány.

Látom nehéz megértened, hogy valaki lehet szakmailag képzett, tisztességes és becsületes, de a megoldásban rossz úton halad, nem a megfelelő utat választotta. ÁJ esetében erről van szó és ezt nemcsak én mondom, hanem nagyon sok gazda aki korábban teljes mellszélességgel kiállt mellette.

Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Bejelentkezés