Gyere hozzánk podcastet készíteni!

Bérelhető a Mandiner korszerű stúdiója, mutatjuk a részleteket!

A politikus elárulta, vállalná-e a megbízatást, de a parlamenti bojkottról is nyilatkozott.

Az Alapörvény tizenhetedik módosításáról tartott fórumot a Magyar Egység Mozgalom, Bóka János fideszes képviselő, Hack Péter jogász és Fodor Gábor egykori miniszter, SZDSZ-elnök, képviselő részvételével. Az eseményt követően Bóka az Indexnek a hét elején alkalmazott fideszes parlamenti kivonulás kapcsán úgy nyilatkozott, a választók azért küldték őket az Országgyűlésbe, hogy ott képviseljék az érdekeiket és az értékeiket, valamint részt vegyenek a parlamenti vitákban és szavazásokon. Ez az elsődleges feladatuk, ezért
a szavazástól vagy a parlamenti munkától való távolmaradás kizárólag kivételes eszköz lehet.
Egy ilyen döntéssel nem pusztán politikai nézetkülönbséget kívánnak kifejezni – amit egy nem szavazattal is megtehetnének –, hanem azt, hogy olyan alapvető fenntartásaik vannak az adott ügyben, amelyek indokolttá teszik a tiltakozás ilyen formáját. Megjegyezte, a frakció rugalmasan alakítja majd az álláspontját arról, hogy az egyes jogalkotási és politikai folyamatokban milyen módon vesz részt.

Szerinte ugyanakkor a mostani módosítás olyan lépés, ami túlmutat a szokásos politikai vitákon, és
a magyar demokratikus berendezkedés végét jelenti.
Ezért ebben az esetben nem volt elég egy egyszerű nem szavazat. A mostanihoz hasonló kivonulások az ülésteremből a jövőben is előfordulhatnak, amennyiben szükségesnek tartják.
A portál kérdezte Bókát, igazak-e a hírek arról, hogy ő válthatja Gulyás Gergely a frakcióvezetésben. Megerősítette: erről a csoport jövő kedden dönt, amennyiben jelölést kap, vállalja azt, és ha megkapja a frakció bizalmát, a feladatot is ellátja.
A politikus egyébként a fórumon kifejtette, a köztársasági elnök megbízatásának megszüntetéséről szóló rendelkezés valójában nem alkotmánymódosítás, hanem egy konkrét személyre szabott döntés, amelyet az Alkotmánybíróságnak vizsgálnia kellene. Emlékeztetett: az Alaptörvény pontosan meghatározza a köztársasági elnök elmozdításának szabályait, a 17. módosításban lévő rendelkezés azonban nem ezeket módosítja, hanem közvetlenül egy konkrét személy megbízatását szünteti meg.
Úgy véli, az Alkotmánybíróság igenis jogosult megvizsgálni, hogy a vitatott rendelkezés tartalma alapján valóban alkotmánymódosításnak minősül-e. Ha arra jut, hogy nem, akkor álláspontja szerint a rendelkezés alkotmányossága is felülvizsgálható, és megállapítható, hogy ellentétes az Alaptörvény köztársasági elnök elmozdítására vonatkozó szabályaival.
Fodor Gábor hangsúlyozta, hogy
az igazság csak jogállami keretek között érvényesülhet.
Szerinte a jelenlegi alapörvény-módosítás ugyanazt a politikai logikát követi, amelyet korábban a Fidesz esetében is bírált: az Alaptörvény és a választójogi szabályok ellenzéki konszenzus nélküli módosítását. A mostani módosítás sem politikailag, sem jogilag nem egyeztethető össze a jogállami normákkal.
Hack Péter megerősítette, ez a módosítás
nem csupán sérti, hanem felszámolja a fékek és ellensúlyok rendszerét.
Szerinte a köztársasági elnök személyre szabott eltávolítása veszélyes alkotmányos precedenst teremt, mert a jövőben bármely független közjogi tisztségviselő hasonló módon leválthatóvá válhat.
nyitókép: Földházi Árpád, Mandiner
