Most lehull a lepel a választások végkimeneteléről: szakértők mondják el Mandinernek, min múlhat a győzelem

Nagy kérdés, hogy az országgyűlési választásokon elinduló kisebb pártok hogyan fognak szerepelni, a közvélemény-kutatók ugyanis rendre más eredményeket hoznak ki a felméréseikben. (Elég csak a legutóbbi Medián-kutatásra gondolni.) A Mi Hazánk jó eséllyel eléri az 5 százalékos bejutási küszöböt, miközben a Kutyapárt és a Demokratikus Koalíció sorsa meglehetősen képlékeny. Horn Gábor, Deák Dániel és Mráz Ágoston Sámuel segítségével elemeztük, mekkora szerep hárul majd a kis pártokra, mennyi beleszólásuk lesz a választásba. 

Horn Gábor szerint a kis pártok sorsa a részvételi számokon múlik, ha nagyon magas lesz a részvétel, akkor szerinte akár a Mi Hazánk is kieshet. Azt nem hiszi, hogy a DK bejut, viszont az MKKP-t elképzelhető befutónak tartja. A Republikon Intézet igazgatója lapunknak elárulta, lehet olyan szoros az eredmény, hogy a Mi Hazánk támogatásával tud Orbán hatalmon maradni, bár a jelenlegi választási rendszer erre kis esélyt ad.

Mráz Ágoston Sámuel azon az állásponton van, hogy a DK-t inkább a Tisza-közeli véleményvezérek akarják eltemetni. „A képlet nem bonyolult, a DK szavazói alighanem saját pártjuk híján a Tiszára szavaznának. A legtöbb nyilvános közvélemény-kutatás szerint azonban a DK a küszöb környékén áll jelenleg, s a Magyar Pétert nem kedvelő baloldaliak menedéke lehet” – tette hozzá. A Nézőpont legutóbb 4 százalékra mérte a Dobrev Klára vezette tömörülést. 

Deák Dániel, a XXI. Század Intézet vezetője a Mandinernek elmondta, a közvélemény-kutatók eredményei nagyon eltérnek, nem világos azok alapján, hány pártnak van reális esélye bejutni a parlamentbe, azonban meglátása szerint a Kutyapárt, a Mi Hazánk és a DK is reális célként tűzheti ki az 5 százalékos bejutási küszöb megugrását. 

 – tette hozzá. 

A szakértő szerint elméletben az is előfordulhat, hogy a Mi Hazánk lesz a mérleg nyelve, azonban a magyar választási rendszer sajátossága, hogy a győztes párt számára kialakul a kormánytöbbség a parlamentben. „Nagyon kevés esetben kialakulhat a modellszámítások szerint olyan helyzet, hogy se a Fidesznek, se a Tiszának nincsen többsége, ebben az esetben lesz szerepe a kisebb pártoknak, hogy koalícióra lépnének-e valamelyik párttal vagy támogatnak-e kívülről egy kisebbségi kormányt. A Fidesz részéről egyébként a kampányhajrában reális üzenet lehet a Mi Hazánk-szavazók irányába, hogy listán szavazzanak a Mi Hazánkra, egyéniben pedig a Fidesz jelöltjeire” – emelte ki.

Választás 2026: a kampány is megváltozott

Sokan úgy érezhetik, hogy az idei választásra alapvetően megváltozott a kampánynak a szerkezete, ugyanis a korábbiaknál jóval nagyobb hangsúly helyeződik az online platformokra: politikusok egymásra licitálva próbálják felerősíteni a hangerejüket, ontják magukból a Facebook-, a Reels- és a TikTok-videókat, ami korábban azért nem volt ennyire hangsúlyos. De jelenti ez azt, hogy a személyes jelenlét és a választókkal való közvetlen fizikai kontaktus már nem is olyan fontos? Horn Gábor nem hiszi, hogy kevésbé lenne fontos a tényleges jelenlét, mint eddig.

– említette.

Mráz Ágoston Sámuel úgy látja, online kampány nélkül ma már nem lehet politizálni, sőt a napi politikai csaták is valójában az online térben zajlanak. „Ugyanakkor, aki csak Facebook-pártot épít, mint kezdetben Magyar Péter, s nem ér le a lába a talajig, egészen biztos nem lehet sikeres. A magyar választást az nyeri meg, aki a legtöbb választókerületben győz” – jegyezte meg. 

– közölte a Nézőpont Intézet igazgatója.

Deák Dániel úgy látja, az online kampány kifejezetten fontos lett, főleg azokat a választókat lehet itt megszólítani, akik bizonytalanok, középen állnak, ugyanakkor a hagyományos kampányeszközök szerepe sem csökkent, azok is eldönthetik a választást. 

– elemezte megkeresésünkre. 

Miért van ekkora szórás a közvélemény-kutatók között?

A kutatásokat végző cégek között olyan drámai különbség, mint ami mostanában tapasztalható, nagyon rég nem volt látható a piacon. Míg az ellenzékhez köthető vállalatok a Tisza fölényét prognosztizálják, addig a jobboldali intézetek a Fideszt hozzák ki győztesnek a reprezentatív minta alapján készült kutatás során. 

– mondta lapunknak Horn Gábor, aki szerint még nem lehet mérni, milyen hatásai lesznek a „jóléti intézkedéseknek”. 

Mráz Ágoston Sámuel másképp látja, a Nézőpont Intézet igazgatója szerint a szórásnak van módszertani, adatfelvételi oka is, valamint nagy hiba, hogy hiányoznak a fogalmi standardek és a minőségbiztosítás a piacról. Mint említette, ennél azonban többről van szó, az ellenzékhez közeli intézetek 2024 októbere óta egyhangúan hangoztatják a Tisza hatalmas előnyét. 

– közölte.

Deák Dániel szerint láttuk a 2022-es választás alkalmával is, hogy sok kutatás nem a valóságot mutatta, azoknak kizárólag a nyilvánosság manipulálása volt a célja. A XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint ez most is így van, „de már csak pár hét és kiderül, kinek volt igaza. Egy biztos: ha a Fidesz nyer, akkor azoknak a közvélemény-kutatóknak, amelyek még a napokban is 10 százalék feletti Tisza-előnyt mértek, be kell zárniuk”.

Nyitókép: Veres Nándor/MTI