Sokkoló a különbség: a Tisza Párt multivezérei a saját zsebüket tömnék, miközben a kormány a családokat támogatja.
A 2026-os választási kampány legfontosabb mérföldkövéhez érkeztünk. Orbán Viktor évértékelője után végre világossá váltak a következő négy év konkrét gazdasági irányvonalai. A Kontextus Cash Talk Extra stúdiójában Szalai Piroska miniszterelnök főtanácsadója és Berzétei Ákos a Nézőpont Intézet gazdasági elemzője elemezték a bejelentéseket, rávilágítva: a kormány nem csupán ígéreteket tett, hanem egy olyan növekedési pályát vázolt fel, amely a magyar családok zsebére fókuszál.
A program gerincét három, korábban elképzelhetetlennek tűnő szám adja:
a cél az egymillió forintos átlagkereset, az 1000 eurós minimálbér és az ötmilliós foglalkoztatotti létszám elérése.
Szalai Piroska a műsorban levezette a számításokat: az egymilliós átlagbérhez a következő négy évben évi 7,2 százalékos bruttó keresetnövekedés szükséges. Ez a magyar gazdaság elmúlt évekbeli teljesítményét látva – ahol nem ritkán 8-9 százalék feletti volt a bővülés – nem egy „mesebeli” vágyálom, hanem matematikai realitás. A minimálbér ezer euróra emelése pedig végleg az európai élvonalba emelné a magyar bérszínvonalat.
A foglalkoztatás terén is szintlépés következik. Jelenleg Magyarország a hetedik helyen áll az Európai Unióban a foglalkoztatási rátát tekintve, de a cél így most már az első hely. Ehhez további 300 ezer embert kell bevonni a munkaerőpiacra, hogy elérjük az ötmilliós létszámot.
A beszélgetés során éles kontrasztba állították ezt a jövőképet a Tisza Párt sokat emlegetett gazdasági elképzeléseivel. A szakértők emlékeztettek a Tisza környékén feltűnt 600 oldalas „kiszivárgott” konvergenciaprogramra, amely Szalai Piroska szerint a régi, Bokros- és Surányi-féle megszorító politika jegyeit viseli magán.
Míg a kormány a bérnövekedésre és a támogatásokra épít, az ellenzéki alternatíva a 13. és az újonnan bevezetett 14. havi nyugdíj eltörlését, a családi adókedvezmények megnyirbálását és a rezsicsökkentés kivezetését vizionálja.
Berzétei Ákos rávilágított egy morális különbségre is: a Tisza Párt kulcsemberei multinacionális nagyvállalatoktól – például a Shelltől – érkeztek. Felidézték a Shell nigériai olajkitermelése körüli környezetkárosítási és emberi jogi botrányokat, amelyekről az Amnesty International is beszámolt. A szakértők szerint nem véletlen, hogy az ellenzék a multinacionális cégek extraprofit-adóinak és a bankadónak a kivezetését szorgalmazza. A választás tétje 2026-ban tehát világos: a magyar családok növekvő jóléte vagy a multinacionális érdekek mentén végrehajtott megszorítások kora tér-e vissza.
Nyitókép: Attila KISBENEDEK / AFP
A szakértők egy nappal a választás előtt aláhúzták: a külföldi szavazatok miatt akár napokig elhúzódhat a végső eredmény kihirdetései, így a politikai erőknek komoly felelősségük van, hogy mit üzennek a választóik felé.
„Magyarország felszabadítására” buzdít az X-en Gunther Fehlinger-Jahn, Ausztria NATO-bővítési biztosa.
Látva a tegnapi „rendszerbontó” bulikátok legsötétebb pillanatait, az 1919-es, 133 napig tartó patkánylázadás fő alakjának szavai jutottak eszembe. Ezt akarjátok, gazemberek?
Kiskorúak előtt mutogatta a heréjét a Tisza Pártot támogató Eckü.
Magyar Péter a magyar emberek pénzét Ukrajnába küldené – erről beszélt Zelenszkij egyik kedvenc politológusa az ukrán állami Freedom TV műsorában.
Túlcsordult benne a választási őrület.
Újabb vágyvezérelt cikket közölt a The Guardian.
„Magyarország felszabadítására” buzdít az X-en Gunther Fehlinger-Jahn, Ausztria NATO-bővítési biztosa.
Látva a tegnapi „rendszerbontó” bulikátok legsötétebb pillanatait, az 1919-es, 133 napig tartó patkánylázadás fő alakjának szavai jutottak eszembe. Ezt akarjátok, gazemberek?
