Íme minden, amit a választásról tudni érdemes!

Mint arról a Mandineren beszámoltunk, Sulyok Tamás április 12-ére tűzte ki az idei országgyűlési választások dátumát. A köztársasági elnök szerint az alaptörvényben és a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, „az erről szóló határozatommal kitűztem az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását”. A szavazásra 2026. április 12-én, vasárnap kerül sor.

– írta Sulyok Tamás.

Az Alaptörvény értelmében választásokat áprilisban vagy májusban kell megtartani, a választási törvény értelmében csak vasárnap lehet a szavazás, továbbá nem eshet a voksolás napja Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.

A választójoggal rendelkező polgárok a rendszerváltás óta már 10. alkalommal dönthetik el, ki vezesse az országot. A mai dátum kihirdetésével az is kiderült, mikortól kezdődik a hivatalos kampányidőszak. A jogszabályok alapján a kampány a választás előtt 50 nappal kezdődik a kampányidőszak, azaz idén február 21-én. Ekkortól kerülhetnek ki a választási plakátok az utcára és aznap kezdődik az induláshoz nélkülözhetetlen ajánlásgyűjtés is. 

A szavazáson 199 parlamenti helyről lehet döntenünk, 10 képviselőt egyéni választókerületekben, míg 93-at országos listáról szavazhatunk az Országgyűlésbe. A választókerületi jelölt csak akkor indulhat, ha legalább 500 érvényes ajánlást összegyűjt. 

A szabályok szerint országos listát az a párt állíthat, amelyik minimum 14 vármegyében és Budapesten legalább 71 önálló jelöltet tud állítani. A pártlistát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon (azaz idén március 7-én) 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.

A Nemzeti Választási Iroda keddi tájékoztatása szerint készen áll a 2026-os országgyűlési választások lebonyolítására. Mintegy 8 millió magyar választópolgár ezúttal is élhet a lehetőséggel, hogy érvényesítse demokratikus jogát és megválassza az új Országgyűlést – tették hozzá. Az NVI tájékoztatása szerint a választások lebonyolításában mintegy kilencvenezer bizottsági tag és húszezer választási irodai munkatárs vesz részt.

• Közölték azt is, hogy azt a pártot vagy országos nemzetiségi önkormányzatot, amely jelöltet vagy listát kíván állítani a választáson, február 3-ától lehet jelölőszervezetként bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál. 
• A választópolgárok számára február 5-étől válik elérhetővé a választásokkal kapcsolatos kérelmek – például az átjelentkezési kérelem, mozgóurna iránti kérelem, továbbá a külképviseleti szavazás iránti kérelem – benyújtása.
• A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgárok március 18-ig kérhetik felvételüket a levélben szavazók névjegyzékébe ahhoz, hogy a 2026. évi általános országgyűlési választáson élhessenek választójogukkal.

Minden korábbinál több, 151 külképviseleten szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az országgyűlési képviselők választásán nem tartózkodnak Magyarországon.

Az április 12-ére kitűzött parlamenti választáson a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain) akkor szavazhatnak, ha előzetesen kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.

A 2024-es európai parlamenti (EP-) választáson 99 ország 147 külképviseletén adhatták le voksukat a választópolgárok, a 2022-es országgyűlési választáson pedig 146 külképviselet állt a szavazók rendelkezésére. A

A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok áprilisban 151 külképviseletén adhatják le szavazatukat, miután a 2022-es választás óta megnyílt a külképviselet Oszakában, Jerevánban, Dar-es-Salaamban, N'Djamenában, Kigaliban és Kinshasában, miközben már nem lehet szavazni Dakarban, Ukrajnában pedig Lviv helyett Beregszász az új helyszín.

Nyitókép: Veres Nándor/MTI