A hivatalos kampányidőszak a jogszabály szerint a választás előtt ötven nappal, azaz idén február 21-én indul. Összeszedtünk minden fontos információt.
Mint arról a Mandineren beszámoltunk, Sulyok Tamás április 12-ére tűzte ki az idei országgyűlési választások dátumát. A köztársasági elnök szerint az alaptörvényben és a választási eljárásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően, „az erről szóló határozatommal kitűztem az országgyűlési képviselők 2026. évi általános választását”. A szavazásra 2026. április 12-én, vasárnap kerül sor.
A demokrácia egyik alappillére a szabad választás joga. Biztatok mindenkit, hogy éljen vele!
– írta Sulyok Tamás.
Az Alaptörvény értelmében választásokat áprilisban vagy májusban kell megtartani, a választási törvény értelmében csak vasárnap lehet a szavazás, továbbá nem eshet a voksolás napja Munka törvénykönyve szerinti munkaszüneti napra, továbbá húsvét- vagy pünkösdvasárnapra.
Az idei évben április első vasárnapja pont húsvétvasárnapra esik, így az első lehetséges dátum Sulyok Tamás előtt az április 12-e volt.
A választójoggal rendelkező polgárok a rendszerváltás óta már 10. alkalommal dönthetik el, ki vezesse az országot. A mai dátum kihirdetésével az is kiderült, mikortól kezdődik a hivatalos kampányidőszak. A jogszabályok alapján a kampány a választás előtt 50 nappal kezdődik a kampányidőszak, azaz idén február 21-én. Ekkortól kerülhetnek ki a választási plakátok az utcára és aznap kezdődik az induláshoz nélkülözhetetlen ajánlásgyűjtés is.
A szavazáson 199 parlamenti helyről lehet döntenünk, 106 képviselőt egyéni választókerületekben, míg 93-at országos listáról szavazhatunk az Országgyűlésbe. A választókerületi jelölt csak akkor indulhat, ha legalább 500 érvényes ajánlást összegyűjt.
A szabályok szerint országos listát az a párt állíthat, amelyik minimum 14 vármegyében és Budapesten legalább 71 önálló jelöltet tud állítani. A pártlistát legkésőbb a szavazást megelőző 36. napon (azaz idén március 7-én) 16 óráig kell bejelenteni a Nemzeti Választási Bizottságnál.
A Nemzeti Választási Iroda keddi tájékoztatása szerint készen áll a 2026-os országgyűlési választások lebonyolítására. Mintegy 8 millió magyar választópolgár ezúttal is élhet a lehetőséggel, hogy érvényesítse demokratikus jogát és megválassza az új Országgyűlést – tették hozzá. Az NVI tájékoztatása szerint a választások lebonyolításában mintegy kilencvenezer bizottsági tag és húszezer választási irodai munkatárs vesz részt.
Minden korábbinál több, 151 külképviseleten szavazhatnak azok a magyarországi lakcímmel rendelkező magyar választópolgárok, akik az országgyűlési képviselők választásán nem tartózkodnak Magyarországon.
Az április 12-ére kitűzött parlamenti választáson a külföldön tartózkodó, de magyarországi lakcímmel rendelkező választópolgárok Magyarország külképviseletein (nagykövetségein és konzulátusain) akkor szavazhatnak, ha előzetesen kérték felvételüket a külképviseleti névjegyzékbe.
A 2024-es európai parlamenti (EP-) választáson 99 ország 147 külképviseletén adhatták le voksukat a választópolgárok, a 2022-es országgyűlési választáson pedig 146 külképviselet állt a szavazók rendelkezésére. A
A Nemzeti Választási Iroda tájékoztatása szerint a külföldön tartózkodó magyar választópolgárok áprilisban 151 külképviseletén adhatják le szavazatukat, miután a 2022-es választás óta megnyílt a külképviselet Oszakában, Jerevánban, Dar-es-Salaamban, N'Djamenában, Kigaliban és Kinshasában, miközben már nem lehet szavazni Dakarban, Ukrajnában pedig Lviv helyett Beregszász az új helyszín.
Nyitókép: Veres Nándor/MTI
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A Tisza-kormány mindenkit holmi gyilkos bűnszervezet tagjának tekint, aki közreműködött a 2010 után regnáló kormányzásban. Kacsoh Dániel írása.
A jogállamiság elve azt jelenti, hogy a hatalom minden gyakorlása a jognak van alávetve.
A Brussels Signal cikke az Amnesty Internationalt idézi a magyarországi alkotmányos átalakítások kapcsán.
A tudományos és technológiai miniszter szerint nem kár a jobboldali propagandistákért, és „miközben a NER vergődik”, az ország közösen új jövőt építhet.
Szerintük a jelenlegi rendszer nem alkalmas valós teljesítmény mérésére.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
