Hont András Magyar Péter követőiről: Mindenki kompromittálja magát, a feministáktól a jogállam-hívő liberálisokig

A publicista szerint ha a belpesti értelmiségnek szerencséje van, még a választás előtt összeomlik ez a piramisjáték.

Kizárólag önszeretetet látok, súlyosan sérült szelférzetet, ezért is van szüksége ennyi fotóra, mert nem látja magát kívülről.
„Nem tartja hatékonynak, újszerűnek mindazt, amit a Tisza Párt tesz?
Csupán egyetlen ponton, ám ezért viszont nem lelkesedem. Jóval nagyobb agresszivitás, személyeskedés társul az ellenzéki panelekhez, közhelyekhez, mint eddig. Hadd ne hozzon lázba, hogy ez az ellenzéki politika innovációja! Itt csak mindent át- és újracsomagoltak, és közben ugyanaz folytatódik tovább, miközben nem ezen múlik, hiszen minden emberi rendszernek, így ennek is vége lesz egyszer. Pont ezért lenne a Fidesznek is érdeke, hogy a közös alapokhoz valahogyan visszatérjen, megpróbálja beengedni a saját rendszerének sáncai mögé azokat is, akiket nagyon utál vagy akik gyűlölik őt, mert csak így lehet fenntartható a kormányzásuk után mindaz, amit szerettek volna elérni.
Igen, mint minden emberi rendszer, egyszer ennek is vége lesz, és már nem azon múlik, hogy az ellenzék mit lép, ez a hajó 2014-ben elment. Az idő múlásával meglazulnak az eresztékek, a kapcsolatok, a fegyelem már nem olyan erős, a rendszer belülről fárad el, és mindeközben a magyar politikának van egy vakfoltja, maga Orbán Viktor. Az is skizofrén ellenzéki önellentmondás, hogy minden egyes óra szinte minden egyes percében arról van szó, hogy rettenetes az ország, nem lehet élni, mert minden Orbántól függ, ő dönt mindenről. Még arról is, ami egyébként nem fér bele egy ember idejébe; még akkor sem, hogyha 365 napból áll egy napja; de amikor Orbán Viktor számára a négyévenkénti egyetlen fontos napról van szó, a választásról, akkor mindig elmarad annak találgatása, kalibrálása, hogy mi az ő érdeke.
Egyébként gondolkodó emberről van szó, aki ma már más perspektívában lát, nem abban a versengő politikai szerepben, mint a régi pártvezetők 2010 előtt, vagy általában a nyugat-európai kormányfők.
Mire gondol, miben más?
Az elmúlt 15 évben a magyar társadalmat monitorozó különböző szervezetek, tudományos műhelyek annyira leépültek, hogy a társadalom jelenlegi állapotáról egyedül a kormánynak van valós információja. Ennek nem kéne szükségszerűen így lennie, de a két tömb létezése lustaságot eredményez.
Ennyit a strukturális részről, ami messzemenőkig nem személyes, nem a Tisza Pártról és elnökéről szól, hanem arról az ellenzéki közegről, amely valamilyen fura, perverz vágytól hajtva szeretné ugyanazt tenni, mert úgy érzi jól magát, ha neki rossz. Az illető úr megítélésének azonban van egy személyes része. Ha azt mondom, hogy a politikának van erkölcsi dimenziója is, nem lehet csupán pragmatikusan nézni, akkor egy hatalmaskodó, korrupt, satöbbi kormányt nem váltanak le, tehát a társadalom gyakorlatilag menlevelet ad azzal kapcsolatban, hogy így el lehet járni. De hogyha az ellenzéke is ebből a közegből érkezik, akkor itt hol van a katarzis vagy az erkölcsi megigazulás? Ez miféle arcon csapása mindenkinek, akik komolyan veszik? Valaki meglehetősen jól él a NER-ből, nem fontos szereplője, de legalábbis kereskedelmi téren bennfentesnek tekinthető, akkor hirtelenjében be kell zsarolni mögé egy csomó embert, akinek adott esetben ténylegesen származott baja a Fidesz működéséből?
És itt egyszerű dolgokra gondolok, mondjuk a trafikosra, akinek a megélhetését megszüntették a trafiktörvénnyel, neki, ugye, nem kell szeretnie a Fideszt. De a tanárnak sem, akit tíz éve folyamatosan nyomorgatnak a rá vonatkozó szabályok. Nekik most erkölcsi kötelességük lenne felsorakozniuk valaki mögött, aki mindezt végig asszisztálta, a Fidesz működésének haszonélvezője volt.
Mindez a személyes megítélésének a kevésbé személyes része.
A másik viszont a konkrét személyre vonatkozik. Én nem szeretek túl nagy jelentőséget tulajdonítani a politikában a morális gőzfújásnak, pláne nem a pszichologizálásnak, de amikor politikust választok, akkor valamilyen módon az emberi mivoltát is megvizsgálom. Lehet korpulens Döbrögi, de tudom, mit várhatok tőle. Ha valaki harácsol, elvárom tőle, hogy az ebül szerzett jószágot valakik között megossza, mert vannak, akiket szövetségesnek, barátnak, cimborának, szeretett lénynek tekint. De kit szeret az, aki azzal indítja félelmetesen sikeres politikai karrierjét, hogy a hozzá legközelebb lévőket szabályosan feláldozza?
Nem életveszélyes-e bármit is rábízni arra, aki saját magán kívül mást nem szeret? Itt kizárólag csak önszeretetet látok, súlyosan sérült szelférzetet, ezért is van szüksége ennyi fotóra, mert nem látja magát kívülről. Nem azért, mert egycsatornás kommunikációt folytat, és az idősödő nőknek ez annyira tetszik, hanem egyszerűen kell neki a visszaigazolás. Ha ez az ország még nagyobb bajt akar magának, akkor persze csinálja.”
Ezt is ajánljuk a témában
A publicista szerint ha a belpesti értelmiségnek szerencséje van, még a választás előtt összeomlik ez a piramisjáték.
Nyitókép: Youtube-képernyőfotó