hangsúlyosan figyelembe vesz középiskolai és felsőoktatási felvételi, kompetenciamérési, érettségieredményeket, hisz ezt a szakma nem is engedné másképp. Ugyanakkor tudjuk, hogy egy igazán jó, életre nevelő iskolának mikrokozmosza, klímája, híre van, amely eredményekben nem mérhető – csak abból látható, hogy valami oknál fogva csak úgy tódulnak be kapuin a környékbeli szülők.
Egykor a német–magyar Kossuth Lajos Gimnáziumban koptattam a padot, ahol olyan tanárokra és barátokra tehettem szert, akik életre szóló támogatást adtak, ezek nélkül se heidelbergi diák, se lelkes magyarországi kollégiumszervező nem lehettem volna.
Azt is tudom, hogy mit nem mér egyetlen rangsor sem: hogy pontosan mi történik, amikor a tanár becsukja az osztályterem ajtaját, és megkezdi az órát.
Hiszen könnyen meglehet, hogy a mi hierarchiánkba nem került be iskola, ahol a legnagyszerűbb rajztanár vagy kémiatanár lesz sorsdöntő pozitív hatással a diákjaira. S tudom azt is, hogy a legfontosabbat nem feltétlen az iskolában tanuljuk meg, azt, amit Nyilas Misi kívánt a fejekbe vésni: légy jó mindhalálig.
Ám tárgyszerű, komoly szakismerettel készült listánk jelentős segítséget nyújthat a diákoknak és a szüleiknek egyaránt. Valamint az iskolák nemes versengését is fokozhatja. Reméljük, így lesz.