Hogyan válasszunk iskolát?
![](assets/images/placeholder-1-1.jpg)
Mire jók a középiskolai rangsorok? Mi az, amit nem mérnek? Oktatási szakembereket kérdeztünk.
![](assets/images/placeholder-1-1.jpg)
Az Oktatási Hivatallal együttműködésben készült rangsorunk további újdonsága, hogy nem az elmúlt tanév adataira alapozó listát mutat be novemberben.
Hosszú ideig egyszereplős volt a magyar középiskolai rangsorok piaca, ez most megváltozik: lapunk tulajdonosa, Magyarország egyik legátfogóbb tehetséggondozó műhelye, a felső tagozatosoktól a doktoranduszokig szinte mindenfajta diákkal foglalkozó Mathias Corvinus Collegium is belép. Ez nem kritika az eddigi, ismert és népszerű rangsorral szemben – hanem egy új szempont megjelenése. Hiszen a verseny, ahogy az élet minden területén, ennek a piacnak is hasznára válik.
A Mathias Corvinus Collegium tizenhét magyarországi képzési helyszínen, azaz két kivétellel minden vármegyében folytatja Középiskolás programját, így testközelből, még a középiskolai képzés alatt gimnáziumok százainak tanulóival találkozik – az Egyetemi programot kínáló budapesti, debreceni, győri, miskolci, pécsi és szegedi képzési központok pedig az egyetemekhez hasonlóan azokat a diákokat képzik tovább, akiket az ország középiskolái kibocsátanak. Ez a többéves, folyamatos, több ezer diákkal zajló élő kapcsolat, valamint a három unikális, hét indikátoron mért szempont – a középiskolák népszerűsége, oktatómunkájuk eredményessége és a tehetséggondozás sikere – kölcsönöz a rangsornak olyan hozzáadott értéket, amely eddig hiányzott a magyar oktatáspolitikai diskurzusból.