Képes lesz a magyar gazdaság 2025-ben repülőrajtot venni?

A magyar gazdaság helyzetét és jövőbeni kilátásait vegyesen ítélik meg a politikai és gazdasági szereplők. Orbán Viktor szerint a gazdaság 2024-ben „repülőrajtot” vesz, míg Magyar Péter és más kritikusok szerint ez inkább politikai retorika. A makrogazdasági mutatók részben alátámasztják a kormány optimizmusát, hiszen az Eurostat és az OECD adatai a gazdasági növekedés és a reálkeresetek kedvező alakulását mutatják. Ugyanakkor a külső kockázatok – így a nemzetközi infláció, a német gazdaság állapota és az amerikai kereskedelempolitika – komoly kihívást jelenthetnek a magyar növekedés fenntartásában – írta a Faktum tényellenőrző oldal.

A gazdasági helyzet mindig kulcskérdés egy választás előtt álló ország politikai diskurzusában, és ez alól Magyarország sem kivétel. James Carville, Bill Clinton egykori kampánytanácsadója több mint harminc éve fogalmazta meg híres mondását: „It’s the economy, stupid.” – azaz 

Ez a gondolat a magyar politikában is érvényesül, hiszen a 2026-os választások közeledtével a gazdasági teljesítmény alakulása meghatározó tényező lesz. Orbán Viktor a közelmúltban a Hír TV-nek nyilatkozva fogalmazott úgy, hogy „a magyar gazdaságnak repülő rajtot kell vennie, már januárban.” Ezt a kijelentést Magyar Péter – aki egy éve kifejezetten kritikus a kormány gazdaságpolitikájával szemben – azonnal kommentálta: „Repülőrajt Orbán Viktor módra…” – írta Facebook-posztjában. Nemrégiben Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy közleményben is élesen bírálta Magyar Péter kijelentéseit, „Magyar Péter hazudik és rémhíreket terjeszt” címmel reagálva a kritikákra.

A világgazdasági helyzet nem kedvez az ambiciózus ígéretek teljesítésének, ugyanakkor a magyar gazdaság az elmúlt évtizedben többször is rácáfolt a pesszimista várakozásokra. A makrogazdasági mutatók alapján a szakértők óvatos optimizmussal tekintenek a következő évekre. A Századvég Konjunktúrakutató Zrt. előrejelzése szerint

Az Eurostat adatai szerint a magyar GDP éves szinten 1,3 százalékkal nőtt, ami az EU-tagállamok között a 8. helyre volt elegendő, megelőzve több jelentős gazdaságot. Az OECD statisztikái alapján a magyar reálbérek is kiemelkedően emelkedtek: az első negyedévben 10 százalékos növekedést mutattak, ami a 35 vizsgált ország között az 5. legjobb eredmény.

Szalai Piroska szerint a reálkeresetek csökkenésére vonatkozó állítások nem megalapozottak, hiszen az OECD Employment Outlook 2024 kimutatásai szerint a magyar reálbérek az egyik legnagyobb növekedést produkálták. A 2019-es negyedik negyedévhez viszonyítva 13,5 százalékos bővülés tapasztalható, amivel Magyarország Litvánia után a második helyet foglalja el. Bár 2023-ban volt egy átmeneti időszak, amikor a bérek növekedése elmaradt az inflációtól, 2024-ben ismét pozitív tendencia látható. 

***