Történelmi pillanat, amely bizonyítja Magyarország mozgásterét – szakértőt kérdeztünk a budapesti nemzetközi csúcsról

 Fotó: Fischer Zoltán

Magyarország történetének legnagyobb diplomáciai rendezvénye zajlik csütörtökön és pénteken Budapesten a Puskás Arénában: 47 állam- és kormányfő vesz részt az Európai Politikai Közösség (EPK) informális csúcstalálkozóján, amelynek célja, hogy a tagállamok és régiós szövetségeseik megvitassák Európa biztonsági kihívásait. Valódi diplomáciai dömping ez a két nap, hiszen a csúcs után ugyancsak Budapesten tartja informális ülését az Európai Tanács, ennek fő témája az uniós növekedési paktum lesz, amely a jelenleg futó féléves magyar EU-elnökség prioritása.

Az EPK-esemény jelentőségét az adja, hogy 

ráadásul a budapesti csúcs egy nappal azt követően vette kezdetét, hogy eldőlt: a következő négy évben a Közösség fő transzatlanti szövetségese, az Egyesült Államok élén újra Donald Trump áll majd elnökként.

Kötetlen forma, kötött tartalom

Lapunk Moldicz Csaba EU-szakértőt kérdezte az esemény kapcsán, aki elmondta: az Európai Politikai Közösség egy francia kezdeményezésű platform, amelyet az ukrajnai háború kirobbanását követően hívtak életre azzal a céllal, hogy egy kötetlenebb vitaplatform legyen az európai vezetők számára. „Kellett egy fórum, ahol lehet beszélni, ahol nincsenek szabályok, nincsen intézményrendszer, nem terhelt a párbeszéd ideológiai prekoncepciókkal” – magyarázta a szakértő, aki szerint ennek az új formának a megteremtése igazából a nemzetközi és regionális intézmények kudarcát jelentik, ugyanis 

Az EPK másik gyakorlati haszna, hogy valós állami igényekről tudnak egyeztetni a vezetők, így az intézményi keretek (EU, Schengen, euróövezet... stb.) nélkül tudnak gazdasági projektekről beszélni – nem véletlen, hogy az EPK tagjai között ott vannak a kaukázusi államok vagy Törökország, hiszen a jelenkor fő problémája az energiaszükséglet betöltése, és ebben ezen régiónak kulcsszerepe van az európai kereslet betöltése szempontjából.

Változó uniós stratégiák, változó geopolitikai közeg

Az MCC Nemzetközi Kapcsolatok Iskolájának és a Külgazdasági Műhely vezetője a Mandinernek elmondta: az Európai Bizottság régóta politikai szerepet visz, politikai javaslatokat tesz, úgynevezett „közös értékekre mutogató külpolitikát diktál, amely sokszor együtt jár  demokráciaexporttal”, ez pedig éles ellentétben van azzal a valósággal, ahogy a tagállamok többsége látja a valóságot: ők gazdasági együttműködésekben látják leginkább a bilaterális kapcsolatokat.

Az Egyesült Államok eddigi külpolitikáját is ez jellemezte: a deal az volt, hogy 

„Trump a transzatlanti kapcsolatok ilyetén asszimetriáját nem nézi el tovább, ennek a világnak vége” – hívta fel a figyelmet Moldicz Csaba, hozzátéve, hogy Trump célja, miszerint Európa költsön többet a védelmére, hogy meg tudja védeni magát, rövidtávon ugyan fájni fog, végeredményben éppen európai érdek.

Arra a kérdésre, hogy bizonyos államok, amelyeknek kormányzatai nem titkoltan Kamala Harris leendő kormányával működtek volna inkább, hátrányba kerülnek-e Trump visszatérésével, a szakértő azt válaszolta: az összes olyan európai ország, amely a korábbi amerikai külpolitikai érdekek mentén határozta meg a saját stratégiáját, ezen stratégiák megváltoztatására kényszerül majd. 

– tette hozzá. 

Az MCC kutatója úgy vélte, Trump visszatérésével újra konfliktusos Amerika-EU-viszony várható, de mivel ez a kapcsolat a „rövidtávú bilaterális tranzakciókra épül", mindig lesz korrekt együttműködés.

Orbán Viktor pozíciója

Trump beiktatásával a magyar kormány több politikája komoly transzatlanti támogatót kap majd az Egyesült Államok új kormányzata személyében, így Orbán Viktor kisebbségi álláspontja az EU-ban is megemelődik majd – lapunk ezen felvetésére Moldicz Csaba  leszögezte: Trump győzelmével világos lett, hogy „az a narratíva, amely a nyugati mainstream médiában jelen volt, miszerint az Orbán-kormány nemzetközi mozgástere beszűkült, abszolút nem állja meg a helyét”, sőt, éppen 

A szakértő szerint a magyar mozgásteret mutatja az is, hogy a magyar külpolitika képes arra, hogy ilyen nagyszabású rendezvényt lebonyolítson ezekben a napokban.

Arra a felvetésre, hogy a magyar-uniós viták hőfoka lejjebb száll-e Trump érkezésével, Moldicz Csaba azt válaszolta, hogy szerinte az Európai Bizottság álláspontja nem fog megváltozni a vitás kérdésekben (migráció, demokrácia, jogállamiság), de 

Trump megjelenésétől függetlenül azonban „az eurótranszferek kártyája továbbra a Bizottság kezében marad, és ezeket ki is fogja használni” – tette hozzá.

Ukrajna-politika: új szelek fújnak

Donald Trump békét akar, ez a stratégiai célja, de hogy miként fog ez megvalósulni, azt nem lehet még tudni. Kérdésünkre, miszerint ha választási ígérete betartásával valóban tűzszünetet tud elérni személyes közbenjárásával az orosz és az ukrán fél között, akkor az EU-ban eddig kisebbségi magyar álláspont lesz a realitás, és ez pofon lesz a többségi álláspontot képviselő tagállamok számára, Moldicz elmondta: ezekhez a pofonokhoz Brüsszel hozzá lehet szokva, hiszen a bevándorlás kérdésében a német álláspont már megváltozott, így a háború és béke kérdésében is lehet változás.

Az MCC szakértője hangsúlyozta azt, hogy 

mert másként, vagyis párbeszéd nélkül nem lehet megállítani egy háborút sem.

--