Sok embernek mostanra lett nagyon elege közállapotunkból

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs

„Láttunk már olyat, amikor valaki azt mondja, hogy »elegem van, történjen már valami, bármi, csak legyen vége ennek«. Elhangozhat ez a mondat párkapcsolatban, munkahelyen, akárhol. Ez az a helyzet, amikor tele van az ember hócipője, elege van, meg egyébként is frusztrált, elfáradt, és mindenki menjen melegebb éghajlatra.

Belefáradt Orbán tizennégy évnyi kormányzásába és abba, hogy az ellenzék ez idő alatt nem tudta őt és rendszerét legyőzni. Szóval tele van a hócipőjük. Hogy ez normális-e? Miért ne lenne az?

Az, hogy kielégületlenségükben ilyenkor sokan új reménybe kapaszkodnak? Szerintem ez is érthető. Ugyanakkor attól, hogy értjük egy ilyen lelkiállapot okát, ez nem jelenti azt, hogy egyet is kell érteni egy ilyen helyzetben hozott döntéssel. A magyarázható és érthető lelkiállapot nem ad felmentést az ilyenkor hozott döntés felelőssége alól. Ahogy a »bármi, csak ne ez« érzelemteli megjegyzés, úgy az új reményhez való ragaszkodás is az. Miért ne lenne az?

Az új Remény kettéválasztja az időt, van az előtte, azaz a nélküle, és van az utána, azaz a vele időszaka. Az új Remény egyszerűen ítél. Van a Rossz és van a Jó. Előtte minden rossz volt. Akik akkor voltak, semmit nem tettek, semmit nem értek el, valójában nem is akartak, mi több, maguk voltak a Rossz titkos támogatói, szövetségesei – mondja a Remény és ismétlik az emberei.”

***

***