Élő közvetítés Tovább eszkalálódhat az orosz-ukrán konfliktus. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a nyugat feszegeti azokat a határokat, ameddig még elmehetnek anélkül, hogy Moszkva érdemben lépne. Az ukrán hadsereg ugyanakkor egyértelműen vesztésre áll, miközben a nyugati fegyverek sem érkeznek Kijev elvárása szerint.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Továbbra sem a lezárás felé halad az orosz-ukrán konfliktus, miközben a nyugati országok egy része fokozná a részvételét a konfliktusban. Mindezt úgy, hogy az ukrán hadsereg egyre rosszabb állapotban van és az oroszok egyértelműen erőfölényben vannak – mutatott rá az orosz-ukrán konfliktus összetettségére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő a HírTv műsorban emlékeztetett, Ukrajna azzal a javaslattal fordult Lengyelországhoz, hogy lengyel légvédelmi rendszereket használjon az ukrán terület feletti orosz rakéták lelövésére.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel külügyminisztérium ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország légvédelmi rendszereket küldjön Ukrajnának.
Nógrádi emellett kiemelte, továbbra is tervben van az orosz vagyon elkobzása és átadása Ukrajnának.
A Nyugat és a NATO láthatóan feszegeti azokat a határokat, ameddig még elmehetnek anélkül, hogy a konfliktus a harmadik világháborúvá szélesedjen.
A nyugati országok egy része, élen a balti országokkal, Lengyelországgal és Nagy-Britanniával továbbra is a konfliktus elmélyítését és a NATO egyre nagyobb részvételét szeretné, de Nógrádi György szerint az európai országok többsége ennél valamivel óvatosabb.
A szakértő szerint egyre tragikusabb a helyzet a frontvonalakon. Az ukrán hadseregnek nincs elegendő fegyvere és lőszere, de már emberből is komoly hiány van. Ezt mutatja az új sorozási törvény, amelynek keretében mintegy 27 ezer börtönbüntetését töltő rabot vinnének a frontra.
Az ukránok belefáradtak a háborúba, akik külföldre menekültek vélhetően már sosem térnek haza és a 27 ezer fogvatartottnak a 85 százaléka inkább letölti börtönbüntetését, mint elmenjen a frontra meghalni
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége emellett sosem látott mélypontra zuhant. Noha államfői mandátuma már lejárt, nem várható, hogy a háború vége előtt Kijev új választásokat írjon ki. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem lenne esélye ismét megnyerni a választásokat.
Az ukrán elnök mindezek ellenére továbbra is a nyugati országokat bírálja, amiért nem szállítanak időben elegendő nehézfegyvert, és továbbra sem rajonganak Washingtonban azért az ötletért, hogy Ukrajna orosz területeket vegyen célba nyugati fegyverekkel. Nógrádi ezzel kapcsolatban rámutatott:
Kijev az orosz kőolaj és földgáz infrastruktúrát célozza az oroszországi területeken. Ezzel elsősorban az Egyesült Államok nemtetszését váltotta ki, mivel a kőolaj világpiaci árának emelkedését okozza. Ez pedig nem kedvezne Joe Biden elnök kampányának.
Ukrajna továbbra is elutasít minden olyan békejavaslatot, amely nem a sajátja. Nógrádi György szerint
Zelenszkijék béketerve arról szól, hogy az oroszok önként vonuljanak ki minden megszállt ukrán területről, a Krímet is beleértve, ezen felül pedig fizessenek közel ezermilliárd euró jóvátételt is a háború okozta pusztítás ellentételezésére.
A szakértő szerint ez éppen annyira nevetséges, mint az, hogy a közelgő svájci békecsúcsra az egyik hadviselő fél, Moszkva meghívást sem kapott és a világ mindössze 50 országa vesz részt a több mint 200 államból. Az ukrán békejavaslat olyan elvárásokat támaszt, mintha az ukrán hadsereg már bevette volna Moszkvát, noha jelenleg Harkiv városát sem képesek megvédeni – érzékeltette az ukránok hozzáállását Nógrádi György.
Az Ukrajnának szánt óriáshitelt a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek fedeznék.
Moszkva két feltételt támaszt ahhoz, hogy tűzszünet legyen Ukrajnában, míg a Nyugat Svájcban tart békecsúcsot, de Oroszországot nem hívták meg.
„Senkinek sincs joga agresszív háborút folytatni szomszédja ellen” – mondta az ukrán elnök.
Az összecsapás azonban váratlan fordulatot hozott.
Az orosz elnök pénteken beszélt hazája hadseregéről.
Az olasz kormányfő elmondta, hogy az olimpiai játékok idejére szóló béke ötletét Franciaország vetette fel.
A szerbek és az albánok (koszovóiak jelentős része ugyancsak albán) nincsenek túl jóban.
Sajátos valóságértelmezés.
