Tovább eszkalálódhat az orosz-ukrán konfliktus. Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő szerint a nyugat feszegeti azokat a határokat, ameddig még elmehetnek anélkül, hogy Moszkva érdemben lépne. Az ukrán hadsereg ugyanakkor egyértelműen vesztésre áll, miközben a nyugati fegyverek sem érkeznek Kijev elvárása szerint.
Nyitókép: Mandiner/Földházi Árpád
Továbbra sem a lezárás felé halad az orosz-ukrán konfliktus, miközben a nyugati országok egy része fokozná a részvételét a konfliktusban. Mindezt úgy, hogy az ukrán hadsereg egyre rosszabb állapotban van és az oroszok egyértelműen erőfölényben vannak – mutatott rá az orosz-ukrán konfliktus összetettségére Nógrádi György. A biztonságpolitikai szakértő a HírTv műsorban emlékeztetett, Ukrajna azzal a javaslattal fordult Lengyelországhoz, hogy lengyel légvédelmi rendszereket használjon az ukrán terület feletti orosz rakéták lelövésére.
Ezt is ajánljuk a témában
A lengyel külügyminisztérium ugyanakkor kizárta annak lehetőségét, hogy Lengyelország légvédelmi rendszereket küldjön Ukrajnának.
Nógrádi emellett kiemelte, továbbra is tervben van az orosz vagyon elkobzása és átadása Ukrajnának.
A Nyugat és a NATO láthatóan feszegeti azokat a határokat, ameddig még elmehetnek anélkül, hogy a konfliktus a harmadik világháborúvá szélesedjen.
A nyugati országok egy része, élen a balti országokkal, Lengyelországgal és Nagy-Britanniával továbbra is a konfliktus elmélyítését és a NATO egyre nagyobb részvételét szeretné, de Nógrádi György szerint az európai országok többsége ennél valamivel óvatosabb.
A szakértő szerint egyre tragikusabb a helyzet a frontvonalakon. Az ukrán hadseregnek nincs elegendő fegyvere és lőszere, de már emberből is komoly hiány van. Ezt mutatja az új sorozási törvény, amelynek keretében mintegy 27 ezer börtönbüntetését töltő rabot vinnének a frontra.
Az ukránok belefáradtak a háborúba, akik külföldre menekültek vélhetően már sosem térnek haza és a 27 ezer fogvatartottnak a 85 százaléka inkább letölti börtönbüntetését, mint elmenjen a frontra meghalni
– mutatott rá a biztonságpolitikai szakértő. Volodimir Zelenszkij elnök népszerűsége emellett sosem látott mélypontra zuhant. Noha államfői mandátuma már lejárt, nem várható, hogy a háború vége előtt Kijev új választásokat írjon ki. Ennek egyik legfőbb oka, hogy nem lenne esélye ismét megnyerni a választásokat.
Az ukrán elnök mindezek ellenére továbbra is a nyugati országokat bírálja, amiért nem szállítanak időben elegendő nehézfegyvert, és továbbra sem rajonganak Washingtonban azért az ötletért, hogy Ukrajna orosz területeket vegyen célba nyugati fegyverekkel. Nógrádi ezzel kapcsolatban rámutatott:
Kijev az orosz kőolaj és földgáz infrastruktúrát célozza az oroszországi területeken. Ezzel elsősorban az Egyesült Államok nemtetszését váltotta ki, mivel a kőolaj világpiaci árának emelkedését okozza. Ez pedig nem kedvezne Joe Biden elnök kampányának.
Ukrajna továbbra is elutasít minden olyan békejavaslatot, amely nem a sajátja. Nógrádi György szerint
Zelenszkijék béketerve arról szól, hogy az oroszok önként vonuljanak ki minden megszállt ukrán területről, a Krímet is beleértve, ezen felül pedig fizessenek közel ezermilliárd euró jóvátételt is a háború okozta pusztítás ellentételezésére.
A szakértő szerint ez éppen annyira nevetséges, mint az, hogy a közelgő svájci békecsúcsra az egyik hadviselő fél, Moszkva meghívást sem kapott és a világ mindössze 50 országa vesz részt a több mint 200 államból. Az ukrán békejavaslat olyan elvárásokat támaszt, mintha az ukrán hadsereg már bevette volna Moszkvát, noha jelenleg Harkiv városát sem képesek megvédeni – érzékeltette az ukránok hozzáállását Nógrádi György.
Hamarosan nehéz helyzetbe kerülhet Ukrajna a brit lapnak nyilatkozó tisztviselők szerint.
Az EU új külügyi főképviselője arról is kifejtette a véleményét, hogy szerinte az orosz gazdaság katasztrofális állapotban van.
„Magyarország abban érdekelt, hogy Ukrajna egy biztonságos és kiegyensúlyozott állam legyen” – fogalmazott az államtitkár.
Donald Tusk és Volodimir Zelenszkij is teljesen más hangnemet ütött meg.
Nem egyszerű a vágóhídra küldeni embereket – erről beszélt Artem, a toborzótiszt a The Telegraph című lapnak, aki pontosan tudja, mennyire gyűlölik az emberek.
Orbán Viktor telefonon egyeztetett Vlagyimir Putyinnal, majd a német kancellár is kifejezte szándékát egy hasonló beszélgetésre. Közelebb kerültünk a békéhez, vagy még nagyobb eszkaláció várható?
A Meta arra kéri az Egyesült Államok kormányát, hogy akadályozza meg az OpenAI átállását profitorientált működésre.
Kijev szerint hiányzik az erő, és a nyugati támogatás a béketárgyalásokhoz.
