Szalai Piroska szerint Tarlós István idején kevesebb pénzből tudott a főváros számos fejlesztést finanszírozni, nem volt reálérték csökkenés. Hova tűnt a pénz?
Nyitókép: Facebook
„Tavaly Budapest bevételei harmadával nőttek” – szögezi le Szalai Piroska munkaerőpiaci szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem gazdaság és versenyképesség kutatóintézetének munkatársa Facebook-posztjában.
Mint kiderül, az április 24-i fővárosi közgyűlés elfogadta a fővárosi önkormányzat beszámolóját a 2023. évi költségvetésről, amiből már tényként láthatjuk a város anyagi helyzetét:
a tavalyi teljes költségvetési bevétel 389 milliárd forint volt, 98 milliárd forinttal, azaz harmadával (33,7%-kal) nőtt a 2022. évihez viszonyítva.
Ebből a közhatalmi, azaz az adóbevételek 269,5 milliárd forintot tettek ki, 36%-kal, 71 milliárd forinttal emelkedtek. Ezen belül a sokat emlegetett iparűzési adóbevétel 265 milliárd forint volt, 70 milliárd forinttal, szintén 36%-kal magasabb, mint előző évben. Ha az iparűzési adó és az államtól kapott működési támogatás összegéből kivonjuk a szolidaritási adót, akkor éppen 269 milliárd forint egyenleget kapunk, ami szintén 70 milliárd forinttal (35%-kal) nagyobb, mint 2022-ben volt ugyanez az egyenleg.
Az elemző fölteszi a kínzó kérdést: hogy lehet, hogy egy ilyen bevételnövekedés mellett sincs pénze az önkormányzatnak semmire?
„Ha a múlt évet nem a 2022. évvel, hanem Tarlós István utolsó évével, 2019. évvel vetjük össze, akkor is kimondhatjuk, hogy a bevételek jelentősen növekedtek, akkora mértékben, hogy
nem volt reálérték csökkenés.
2019-2023 között az infláció együttesen 46,2% volt. Az iparűzési adó kétharmadával, 62%-kal, a működési támogatás pedig felével, 50%-kal nőtt. Ha az iparűzési adó és a működési támogatás összegének a szolidaritási hozzájárulással csökkentett egyenlegét vizsgáljuk, akkor is 47%-os emelkedést tudunk kimutatni, tehát a négyéves növekedés nagyobb volt, mint az ebben az időben átélt infláció.
Tarlós István tudott a város a pénzéből számos fejlesztést finanszírozni, Karácsony Gergely pedig nem”
– írja Szalai Piroska.
Hangsúlyozza: „Szentkirályi Alexandra a programjában ezért szerepelteti külön pontként, hogy
a városházi korrupciót és a pazarló budapesti bürokráciát fel kell számolni.
Szentkirályi Alexandra tervei szerint felállít a fővárosban egy pénzügyi ellenőrző szervet, s véget vet a luxuskifizető-helyeknek és felszámolja a felesleges tanácsadói állásokat.”
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
Rákosmentén kirobbanthatatlannak tűnik a Fidesz: 2006 óta vezeti a XVII. kerületet, 2014 óta Dunai Mónika a körzet országgyűlési képviselője. A politikus szerint a városrész annak ellenére tudott fejlődni az utóbbi években, hogy a főváros igyekszik keresztbe tenni neki.
„Már biztonságban vannak” – fogalmazott az ukrán külügyminiszter.
Vége a nyugati példálózásnak, az Eurostat friss adatai kíméletlenül leleplezték a valóságot.
Betelt a pohár.
A Budapestet ellepő kátyúk nemcsak a közlekedést nehezítik, de jelentős költségeket is okozhatnak az autósoknak.
Szijjártó Péter hangsúlyozta: a magyar diplomácia teljes kapacitással segíti a térségben rekedt állampolgárokat.
Kaja Kallas szerint máshogy nem lehet legyőzni az „orosz imperializmust”.
